Az Elég hiú, egoista emberek - Miért nem volt esélye az ellenzéknek a magyar választáson című cikkében Stephan Löwenstein az MSZP, a Gyurcsány Ferenc és a Bajnai Gordon vezette erők választási szövetségének előzményeit ismertetve kiemelte a 2006-os őszödi beszédet és a tüntetéseket, amelyekkel kapcsolatban hangsúlyozta: "mélyen beégett a Fidesz kollektív emlékezetébe", hogy a rendőrség erőszakkal lépett fel a párt egy békés tüntetésével szemben.

Mindig erre emlékeztetnek, amikor felmerül a vád, hogy a Fidesz a kétharmados többségét tisztességtelenül használja fel az ellenzékkel szemben, és az esetet "vélhetően a Fidesz sok embere valóban felhatalmazásként értékeli arra, hogy minden erővel távol tartsa a hatalomtól az akkori események főszereplőit" - tette hozzá.

A 2010 előtti időszakkal kapcsolatban kiemelte még, hogy "a bénultság évei" után az ország az "államcsőd szélére" jutott, gyakran Görögországgal egy lapon emlegették és az összeomlást csak egy IMF-hitel és "mélyen húsba vágó" intézkedések révén lehetett elkerülni.

Orbán Viktor 2010-es "földcsuszamlásszerű győzelmének az erkölcsi, gazdasági és társadalmi kisiklások alapoztak meg", és a 2014-es kampány "hátterét is ezeknek az éveknek az eseményei jelentették" - fejtette ki, hozzátéve, hogy Gyurcsány Ferenc személye "sokak számára hiteltelenítette a baloldali szövetséget", az pedig "nem segített feltétlenül" Bajnai Gordonnak, hogy külföldön sikeres válságkezelőként "ünnepelték", mert Magyarországon "elsősorban a megszorításokra és elbocsátásokra emlékeztek" kormányfői tevékenységéből.

A FAZ szerzője egyebek között hangsúlyozta, hogy a három párt összefogása után "a Fidesznek könnyű volt a régi ellenségképre, Gyurcsányra kihegyezni a kampányt".

"Vajon a választási rendszer akadályozta meg a baloldali szövetség sikerét? A főszereplők és sok támogatójuk is szeretné így látni" - írta Stephan Löwenstein, hozzátéve, hogy a szövetség "heterogenitása" biztosan ártott, ugyanakkor a baloldal jobb eredményt ért el, mint 2010-ben. Nem biztos, hogy Gyurcsány vagy Bajnai egyedül indulva átlépte volna a bejutási küszöböt, az viszont biztos, hogy a Fidesz az új rendszer révén szerzett ismét kétharmados többséget annak ellenére, hogy a szavazatoknak csak a 44,5 százalékát szerezte meg - írta a FAZ szerzője.

A szlovákiai államfőválasztás és a magyarországi országgyűlési választás hangulatát veti össze hétfői jegyzetében a Lidové Noviny című cseh napilap.

A konzervatív újság szerint a szlovákiai választás "a demokrácia ünnepe volt", míg a magyarországiról ez nem mondható el. "..a mai Magyarország egyáltalán nem a demokrácia ünnepe, bár még a temetése sem" - állítja Lubos Palata a Választások a történelmi Magyarországon, a demokrácia két története című jegyzetében.

"Robert Fico...a vereség beismerésével bebizonyította, hogy demokratikus politikus. Ezzel megtette az első lépést ahhoz, hogy végül ő is méltó elnöke lehessen Szlovákiának" - véli Palata.

Valószínűleg - folytatja Palata - a történelmi tapasztalatokkal magyarázható, hogy a magyarok "legalábbis megtűrik, hogy Orbán Viktor korlátozza a demokratikus szabadságjogokat és elveket".

Szerinte most Orbánon a sor - s erre kellene, hogy ösztönözzék európai partnerei is - hogy abszolút hatalmát megossza a demokratikus ellenzékkel, betiltsa a Jobbikos neonácikat, s nagyvonalúbb demokrata legyen, mint amilyen az utóbbi négy évben volt. Ha azt akarta, hogy lezárja a magyarországi posztkommunizmust és lerakja az új Magyarország alapjait, "célját már elérte".

"Most eljött az ideje annak, hogy Orbán Viktor megerősítse a magyar demokrácia legitimitását, hogy a történelmi Magyarország politikusából európai államférfivá váljon. Úgy, ahogy ez Szlovákiában Robert Ficóra vár" - zárja eszmefuttatását Palata.