A kormány csak 2022–2023-ra vonatkozóan döntött tavaly az extraprofitadóként emlegetett különadók bevezetéséről. A kabinet azonban egy újabb rendeletben 2024-re is kiterjesztette ezeket, ugyanis azok enélkül az év végén automatikusan megszűntek volna. Az adónemeknek a kivezetése azért lenne fontos, mert a kabinet vállalást tett az Európai Bizottság felé, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) összesen körülbelül 6200 milliárd forintnyi támogatási forrásának lehívása feltételeként fokozatosan kivezeti az extraprofitadókat – írja a 24.hu.
Az Európai Unió Tanácsának határozata alapján Magyarországnak 2023 negyedik negyedévére döntenie kell a következő átmeneti adóintézkedések kivezetéséről: a pénzügyi szervezetek extraprofitadója, a biztosítókat terhelő extraprofitadó, az energetikai vállalkozások extraprofitadója, a kiskereskedelmi szektor különadója, a távközlési szektor extraprofitadója és a gyógyszergyártói befizetések különadója.
Az viszont nem egyértelmű, hogy Brüsszel már az idén a különadók eltörlését várja, vagy elég lesz neki, ha a kormány az év végéig jogszabályba iktatja, hogy mikortól szűnik meg az extraprofitadó. Nem véletlen, hogy a bizottság május végén kiadott országspecifikus ajánlásaiban sürgette a szektorális különadók megszüntetését.
Különadók prolongálva, EU-s források lebegtetve
Az Orbán-kormány mégis meghosszabbította az adónemek hatályát. Pedig más területeken már igyekeztek teljesíteni a tanácsi előírásokat az RRF-forrásokért cserébe: a napelem- és szélerőműstop feloldásával közelebb kerültünk az áhított uniós pénzek lehívásához.
Ha kivezetnék a különadókat, akkor a költségvetésnek összesen 1257 milliárd forintnyi bevételről kellene lemondania a jövő évben.
Ettől függetlenül a jövő évre várt RRF-források tételeit is beleírták az új költségvetési tervezetbe: bevételi oldalon 767 milliárd forint, a kiadásin pedig hasonló nagyságú pénzmozgásra számítanak jövőre, a bizottság jóindulatában töretlenül bízva. A 2024-es büdzsétervezet kiadáscsökkentő és bevételnövelő tételein jól látszik, hogy a kormánynak minden elérhető forintra szüksége van ahhoz, hogy az államháztartás hiányát kordában tartsa.
Az extraprofitadókból beszedhető összegekről láthatóan nem tudnak és nem is akarnak lemondani, ami viszont az uniós pénzek lehívásának komoly akadálya lehet.
Élet az unión kívül?
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is belengette: az országnak át kell állnia az uniós pénz nélküli létre, tette hozzá a szakértő. Ebből a helyzetből már aligha léphet vissza a kormány, így nem életszerű, hogy egy őszi adócsomagba esetleg mégis beleírnák a különadók kivezetését. A kormányzat csak abban bízhat, hogy tárgyalásos úton sikerül meggyőznie az Európai Bizottságot arról, hogy ezekre a bevételekre égető szükség van.
A bizottság aggályai jelenleg nem adójogi jellegűek, sokkal inkább egy komplex versenypolitikai elvárásról van szó. Szerintük ezek az intézkedések gyengítik a jogbiztonságot, és jellemzően olyan ágazatokat vesznek célba, amelyekben jelentős a külföldi tulajdonú vállalatok piaci súlya.