Az Ab elutasította Göd önkormányzatának a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszát, ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy az országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania - írja a Ab döntésről kiadott közleményére hivatkozva az MTI.

A kormány elvette az önkormányzat tulajdonát és adóbevételét

Kapcsolódó

A kormány 2020 áprilisában jelölt ki a gödi önkormányzat területén különleges gazdasági övezetet, és úgy döntött, hogy a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó köztulajdonban álló közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga a megyei önkormányzatra száll át. Az érintett ingatlanok tekintetében pedig a megyei önkormányzatnak adtak jogosult a helyi adók kivetésére és beszedésére.

Az indítványozó helyi önkormányzat szerint a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza Göd önkormányzatának tulajdonhoz való alapjogát, ezért hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely az alaptörvényben is megfogalmazott tilalomba ütközik. Az indítvány kitért arra is, hogy a szabályozás a kellő felkészülési idő hiánya és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközés miatt is ellentétes az alaptörvénnyel.

Ha a kormánynak tetszik, elvesz-átad

Az Ab határozatában kifejtette, hogy az alaptörvény szerint a tulajdon társadalmi felelősséggel jár, így a helyi önkormányzatnak is viselnie kell tulajdonosi jogai gyakorlása során ezt a felelősséget. Így számolnia kell ingatlana köztulajdoni jellegéből eredő társadalmi kötöttségeivel, például a törvény változásával. Ha az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak - jelen esetben a megyei önkormányzatnak -, akkor ez a közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanok tulajdonának ingyenes átadásával is járhat, ami nem minősül kisajátításnak.

Az alkotmánybírák szerint a jelen ügyben nem állapítható meg a kisajátításnak nem minősülő tulajdoni korlátozás alaptörvény-ellenessége, az szükséges és arányos. Az Ab szerint a tulajdonjog nem korlátozhatatlan alapjog. Az alaptörvényben rögzített garanciák tiszteletben tartása esetén nem kizárt az állami beavatkozás.

Az Ab szerint nem állapítható meg tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás.

Az állam nem lehetetlenítheti el az önkormányzatok feladatellátását

Az Ab határozatában ugyanakkor leszögezte, hogy ha az állam egy, a helyi közügyek vitele körébe tartozó önkormányzati közfeladatot átad egy másik önkormányzatnak úgy, hogy ezzel a közfeladatot átadó önkormányzat folyó évi költségvetésében hiány keletkezik, a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását - olvasható a testület közleményében.

A határozathoz a 14 tagú testületből Czine Ágnes és Pokol Béla alkotmánybíró fűzött a többségitől eltérő különvéleményt.

Karácsony: a kormány nem veheti el az önkormányzatok forrásait!

Az Alkotmánybíróság is egyértelművé tette, amit hónapok óta mondogatunk: a kormánynak a saját alaptörvényéből fakadóan is kutya kötelessége kompenzálni az önkormányzatok felé az iparűzési adó csökkentését - írja a főpolgármester a Facebook-oldalán.

"A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége sürgette az erről szóló tárgyalások megkezdését, de még csak választ sem kapott. Pedig a mai döntés alapján minden önkormányzatot, a 25 ezer fő feletti településeket és a megyei jogú városokat éppúgy átláthatóan és teljeskörűen kell kompenzálnia a kormánynak, mindenféle politikai megkülönböztetéstől mentesen. A városaink kifosztása nem csak, nem kormányzás, de még alkotmányellenes is" - véli Karácsony Gergely, aki közölte azt is, hogy a budapesti városvezetés Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel kezd tárgyalni a főváros kompenzációjáról.