Nagyon nehezen tér magához a kulturális szektor. Tavaly a rendezvények összes látogatásszáma meghaladta az 54 milliót, ami még mindig 18 százalékkal alacsonyabb, mint az utolsó békeévben, vagyis 2019-ben – írja a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegfoglaló kiadványa.

A  koncertek látogatóinak száma csökken, a színház, a mozi vagy a kiállítás jegyárak pedig emelkednek. Az öt évvel korábbihoz képest a legnagyobb, közel 26 százalékos elmaradás a moziknál látszik, ugyanakkor a múzeumi látogatások száma már csak valamivel több mint 2 százalékos mínuszban van, így már majdnem megközelítette a járvány előtti szintet. 

2019-ben még 15,1 millióan jártak moziba, 2023-ban 11,2 millióan váltottak jegyet. A múzeumi látogatások száma 11,5 millió volt 2019-ben, tavaly pedig 11,3 millióan vettek jegyet különböző kiállításokra.

Kapcsolódó

A mozik, múzeumok, színházak megközelíthetősége korlátozottabb és elsősorban a nagyobb városokra jellemző. 

2023-ban százezer lakosra:

  • 4,3 moziterem;
  • 7,3 múzeum;
  • 2,5 színház jutott.

A százezer lakosra jutó kulturális intézmények száma az elmúlt öt évben összességében stagnált, a színházak száma kis mértékben emelkedett, a könyvtáraké csökkent, írja a KSH.

A legelterjedtebb kulturális intézménytípusok a közművelődési intézmények voltak, 2023-ban 62 darab jutott százezer lakosra, míg könyvtárból 39. 

2023-ban szinte minden településen elérhető volt könyvtári vagy közművelődési tevékenységet folytató intézmény. Egyre elterjedtebb, hogy ez a két típusú intézmény egy „fedél” alá költözik, ami segít optimalizálni a fenntartási költségeiket.

A százezer lakosra jutó kulturális rendezvények száma a koronavírus-járvány után 2022-től ismét emelkedett, ugyanakkor 2023-ban még mindig hat százalékkal elmaradt a járvány előtti szinttől.

Egyre több a kertmozi

Az egyes intézménytípusoknál eltérő volt a kilábalás üteme, míg a moziknál a 2020–2021. évi jelentős visszaesés után 2023-ra már csak 1,9  százalék volt az elmaradás mértéke, addig a közművelődési intézmények 16 százalékkal, a színházak előadásszáma pedig 15 százalékkal alacsonyabb volt a pandémia előttinél.

Visszatérve egy kicsit a mozikra az látszik, hogy tavaly 128 beltéri mozi közül 15 rendelkezett nyolc vagy több teremmel. Az úgynevezett multiplex mozik összesen 29 ezer férőhellyel a teljes befogadó képesség 41 százalékát tették ki.

Tavaly az egy teremmel rendelkező mozik száma 64 volt, ami jelentősen elmaradt az öt évvel korábbi 105-től. A szabadtéri mozik száma két tucat volt tavaly, ami héttel több mint 2019-ben.

2023-ban a mindenféle tévé csatornákon sugárzott műsoridő összesen 787 ezer órát, a rádió csatornákon pedig összesen 655 ezer órát tett ki.

A két médium műsoridejének megoszlása igen eltérő, a rádió esetében egyértelműen a zene dominált, míg a televíziónál sokkal egyenletesebb volt az egyes műsortípusok megoszlása. 

A rádiónál a zene részesedése 59 százalékot jelentett az összműsoridőből, a vallási- és hírműsorok aránya egyaránt 9–9 százalék volt. A televíziónál a minden negyedi műsor hír-vagy hírműsor volt, az ilyen típusú műsorok száma volt a legmagasabb. 

Drágák a könyvek

A magyarok többsége (34 százalék) soha nem vesz magának könyvet, csupán a lakosság tíz százaléka az, aki havonta bemegy egy könyvesboltba és könyvet vásárol, erről egy korábbi cikkünkben írtunk.

2023-ban mintegy 16 ezer művet - könyvet és füzetes kiadványt - jelentettek meg a kiadók, összességében majdnem 37 milliós példányszámban. 2022-höz képest 11 százalékos műszámcsökkenést és 16 százalékos a példányszámcsökkenést mértek.

Tavaly körülbelül minden harmadik kötet külföldi szerzőtől származott. Leginkább szépirodalmat és ifjúsági irodalmat olvastunk. A hazai könyvkiadást tekintve még számottevő az ismeretterjesztő és szakmai művek száma is. A hazai műveknél a példányszámból való legnagyobb részesedést a tankönyvek (56 százalékot) tették ki.

A statisztikai adatokban kitértek a nyomtatott sajtótermékek számára is, és itt is elég elszomorító a kép, a napi és hetilapok és a folyóiratok példányszáma 2019 óta jelentősen csökken. A nem papíralapú megjelenés nem jelenti feltétlenül a lap teljes megszűnését, egyre gyakoribbá vált az online formában való publikálás.

2023-ban 685 időszaki sajtóterméket adtak ki, 2019-ben még 781-et. A példányszámok is nagyot zuhantak, míg tavaly 319 millió példányban adtak ki sajtótermékeket, öt évvel korábban 542 millió példányt nyomtattak.

A GDP 1 százaléka jut kultúrára

Tavaly több mint 40 ezer különféle színpadi előadásból - színházi, hangverseny vagy táncszínházi produkció - közül választhattak a nézők. Ebből a legmagasabb a színházi előadások száma volt, ezen kívül a komolyzenei hangversenyek és a táncegyüttesek előadásai együttesen az összes színpadi szórakoztatás negyedét tették ki.

2023-ban 9,4 milliónál is többen látogattak el színházakba, táncelőadásokra és komolyzenei hangversenyekre. Országosan 980 látogatás jutott ezer lakosra, Budapesten kiemelkedő volt a színpadi szórakoztatást igénybe vevők száma és aránya is, utóbbi ezer lakosra számítva 3432 látogatást jelentett.

2023-ban a költségvetés kulturális kiadásai 742 milliárd forintot tettek ki, ami a GDP 1 százalékát jelentette. 2020-ban még a GDP 1,4 százaléka jutott kultúrára. 

Bár a KSH szerint az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett a kulturális területre fordított kiadások mértéke. A legnagyobb arányú forrást, az összes kiadás több, mint egynegyedét, 195 milliárd forintot a művelődési központok és házak kapták. A közgyűjteményekre 165 milliárd forintot fordítottak, míg a történelmi emlékhelyekre 98 milliárd forint jutott. A művészeti intézményekre (színházak, zene- és táncművészet) 139 milliárd forintnyi forrást jutott, ez az összes kiadás 19 százaléka.

Mélyen zsebbe kell nyúlni egy kulturális élményért

Egy multiplex moziba egy jegyért a KSH adatai szerint 2024 októberében 2670 forintot kellett fizetni, 2020-ban egy szombat esti előadásért 1700 forintot kellett otthagyni a jegypénztárban.

Egy múzeumi belépő ára a KSH szerint átlagosan 1070 forint volt négy évvel ezelőtt, mára ez 1800 forintra drágult. Egy állatkerti belépő manapság egy gyermek részére 3230 forintba kerül, négy évvel ezelőtt pedig még 1730 forintért mehetett be vasárnap az állatkertbe egy gyermek, hogy megnézze a fókákat vagy az oroszlánokat.

Kép: Facebook

Jelenleg a Szépművészeti Múzeum Munkácsy kiállítására egy normál felnőtt jegy 6800 forintba kerül, a színházjegyek pedig nagyságrendileg Budapesten 4500 forintnál kezdődnek, de vannak jegyek 20-25 ezer forintért is.