A százezer lakosra jutó kulturális intézmények száma az elmúlt öt évben stagnált, a színházak száma kismértékben emelkedett, a könyvtáraké csökkent Magyarországon, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kultúráról készült tanulmányából.

2023-ban a költségvetés kulturális kiadásai 742 milliárd forintot tettek ki, ami a GDP 1 százalékát jelentette. Az összes forrás több, mint egynegyed részét 195 milliárd forintot a művelődési központok és művelődési házak kapták. A közgyűjteményekre 165 milliárd forintot fordítottak, míg a történelmi emlékhelyekre 98 milliárd forint jutott. A színházak, zene- és táncművészet 139 milliárd forintnyi forrást kapott, az összes kulturális kiadás 19 százalékát.

Kulturális költés az EU-ban

Az Eurostat (Európai Uniós Statisztikai Hivatala) adatai szerint a kulturális és kreatív iparágak összesen mintegy 8,7 millió embert foglalkoztatnak az EU-ban, ami a teljes uniós munkaerő 3,8 százalékát jelenti, és 1,2 millió vállalkozást ölel fel. Az Eurostat szerint az európai háztartások a kiadásaik 2,6 százalékát fordítják kultúrára. Kulturális költések tekintetében 2020-ban Magyarország 2,3 százalékon teljesített. Uniós összehasonlításban az magyar GDP arányos kulturális költések magasak. Az Eurostat adatokban az látszik, hogy a kulturális szolgáltatásokra fordított kiadások Észtországban, Magyarországon, Lettországban és Máltán kiemelkedőn jók 2,2 százalék felett voltak 2022-ben. A legalacsonyabb állami költést Görögországban (0,3 százalék), Cipruson és Olaszországban figyelték meg, utóbbi két országban 0,5 százalékon álltak a kultúrára fordított állami kiadások.

A legelterjedtebb kulturális intézménytípusok a közművelődési intézmények voltak, 2023-ban 62 darab jutott százezer lakosra, míg könyvtárból 39. 2023-ban szinte minden településen elérhető volt könyvtári vagy közművelődési tevékenységet folytató intézmény. Egyre elterjedtebb, hogy ez a két típusú intézmény egy „fedél” alá költözik, ami segít optimalizálni a rezsiköltségeket.

Kapcsolódó

A mozik, múzeumok, színházak megközelíthetősége korlátozottabb és elsősorban a nagyobb városokra jellemző.

Százezer lakosra 2023-ban 

  • 4,4 moziterem;
  • 7,3 múzeum; 
  • 39,3 könyvtár;
  • 2,5 színház;
  • 62,3 közművelődési intézmény jutott. 

A kulturális rendezvények száma, többek között a koncertek, fesztiválok, színházi előadások száma a koronavírus-járvány miatti korlátozásokból adódó visszaesést követően 2022-től újra emelkedett, de 2023-ban is még mindig 6 százalékkal elmaradt a járvány előtti szinttől.

A kilábalás üteme változó, míg a moziknál a 2020–2021. évi jelentős visszaesés után 2023-ra már csak 1,9 százalékos volt az elmaradás mértéke, addig a közművelődési intézmények 16 százalékkal, a színházak rendezvény száma pedig 15 százalékkal volt alacsonyabb a pandémia előttinél.

2023-ban több mint ötezer mozielőadás jutott százezer lakosra, a pandémia évében, 2020-ban pedig 2700. Színházi előadásból 319 jutott százezer nézőre, 2020-ban pedig 192. Összesen 40 ezer színpadi előadásból választhattak a nézők.

2023-ban 9,4 milliónál is több jegyet vettek színházakba, táncelőadásokra és komolyzenei hangversenyekre.

Országosan 980 látogatás jutott ezer lakosra, Budapesten kiemelkedő volt a színpadi szórakoztatást igénybe vevők száma és aránya is. 

Még nem tartunk az utolsó békeév számainál

2023-ban a kulturális rendezvények összes látogatás száma meghaladta az 54 milliót, ami még 18 százalékkal kevesebb volt a 2019-ben. Például moziba 2023-ban több mint 11 millió jegy kelt el, a színházakban pedig 6,8 millió, a múzeumok pedig 11,3 millió jegyet értékesítettek.

Összehasonlításul a pandémiát megelőző utolsó békeévben vagyis 2019-ben 15 millió feletti mozijegyet és közel 8 millió színházjegy értékesítést realizáltak a kulturális terület. 2023-ban a 128 beltéri mozi közül 15 rendelkezett nyolc vagy több teremmel. Az úgynevezett multiplex mozikban összesen 29 ezer férőhely volt, ez a teljes befogadóképesség 41 százalékát jelentette.

2023-ban az egy teremmel rendelkező mozik száma 64 volt, ami  jelentősen elmaradt az öt évvel korábbitól 105 moziszámtól. A szabadtéri mozik száma 24 volt, a kertmozik száma 2019 óta hét új mozival bővült.

A mozikban a nézőszám csökkenése mögött persze a streaming szolgáltatók népszerűsége is állhat. A JustWatch streaming guide piackutatása szerint, ami 255 ezer havi felhasználó adata alapján mutatja be, hogyan alakult a streaming-piac Magyarországon 2024 harmadik negyedévében.

A Netflix továbbra is az élen jár, 31 százalékos részesedéssel, a második helyen az Amazon Prime Video van, 25 százalékos részesedéssel, azaz a piac egynegyedét uralják. Holtversenyben a harmadik helyen van a MAX és a Disney+, egyformán 13-13 százalékon, mögöttük 8 százalékkal az Apple szolgáltatása áll, erről itt írtunk bővebben.

A kultúra része a tévénézés és a rádióhallgatás is. Statisztikai adatok szerint 2023-ban a televíziókban sugárzott műsoridő összesen 787 ezer órát, a rádiókban pedig összesen 655 ezer órát tett ki.

A két médium műsoridejének megoszlása igen eltérő, a rádió esetében egyértelműen a zene dominált, míg a televíziónál sokkal egyenletesebb volt az egyes műsortípusok megoszlása. 

A rádiónál a zene részesedése 59 százalékot jelentett az összműsoridőből, a televíziónál a hírek-hírműsorok műsoridő aránya több mint 24 százalékot tett ki. 

Kevesebb könyv drágábban

A könyvek segítségével és az olvasás is elrepíthet minket távoli tájakra, történeteket, kultúrákat, de akár ételeket is megismerhetünk. 2023-ban mintegy 16 ezer művet jelentettek meg a kiadók, összességében majdnem 37 milliós példányszámban. 2022-höz képest 11 százalékos műszámcsökkenés és 16 százalékos példányszámcsökkenést jelent. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szerint 2023-ban a szabadforgalmú könyvpiac becsült forgalma 64,2 milliárd forint volt, ami 8 százalékos emelkedést jelentett 2022-höz képest. 2023-ban 10-15 százalékkal drágultak a könyvek, erről Gál Katalin, az MKKE elnöke beszélt lapunknak. A kiadott könyvek és füzetek közül, körülbelül minden harmadik kötet külföldi szerzőtől származott 2023-ban.