Már több mint két éve a világjárvány és az orosz-ukrán háború okozta rezsiválság és inflációs sokk hatása miatt a kutatás-fejlesztés és innováció területén nincs új pályázati forrás, emiatt a szektorban működő innovatív kis és közepes vállalkozásoknál (kkv) jelentősen befékezett az innovátori tevékenység – mondta a Napi.hu-nak Czafik Zoltán, a H-ION Kutató Fejlesztő Innovációs Kft. (H-ION Kft,) operatív igazgatója.

A kutató-fejlesztő cég számára, azért mert most nincsenek pályázati források ez jelentős közvetlen és közvetett – más szereplők számára végzett K+F szolgáltatások – forrás kiesést jelent. Az anyagtudományi és technológiai K+F mindig nagyobb időigénnyel bír, mint mondjuk egy informatikai fejlesztés. Magasabb technológiai szinteken pedig fontos, hogy időben lehessen reagálni a piaci igényekre. Ezért a munkavállalók elbocsátása helyett, mivel ez egy speciális szakterület és az általános mérnökhiány is, ezért inkább a beruházások leállításával tartják fenn a működőképességünket – válaszolta az igazgató.

Romániába mennek

Akkora a baj, hogy Romániába mennek a magyar mérnökök, erről pár hete írtunk. Magyarország egy összeszerelő műhely lett, mondta a Napi.hu-nak Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke. Kiemelte: ha egy tollvonással rendbe tennék az oktatást, akkor is 8-10 évre lenne szükség, hogy még több mérnök legyen a magyar munkaerőpiacon.

A H-ION Kft.-nél alacsony a fluktuáció, a cégnél jellemzően 5 évnél tovább maradnak a szakemberek.  Czafik Zoltán kiemelte: jelenleg a KFKI területén egy állami kutatói állás a piaci béreknél annyival alacsonyabb, hogy nem is nagyon találnak megfelelő szakembereket a projektekhez.

Az Opten adatai szerint az H-ION Kft. tavaly közel 742 millió forintos árbevételre tett szert, adózás előtt eredményük 145 millió forint volt. Egy évvel korábban 955 millió forintos árbevétel mellett 8 millió forint adózás előtti eredményt realizáltak.

Valóban, ezek a számok első hallásra nem tűnnek rossznak egy kkv esetében, azonban két dolgot szeretnék megjegyezni – tette hozzá Czafik Zoltán. Egyrészt ezek az eredmények több éves kutatás-fejlesztési projektek lezárásának köszönhetőek – amelyekből az elmúlt két év történései következtében ma sokkal kevesebb van. Másrészt pedig, amit szintén fontos tudni, hogy a cég tulajdonosai a megalakulás óta nem vették ki a nyereséget a cégből, mert hosszú távban gondolkodnak.

Az innovatív kis- és közepes vállalkozás Csillebércen a KFKI területén, Magyarország egyik legszebb Science Parkjában végzi a kutatási projekteket.

Három területen innoválnak:

  • az áramlásos kémia, ez a gyógyszeriparban egy új, feltörekvő, mindössze 10-12 éves technológia, amivel 6 éve foglalkoznak, és várhatóan 2024-ben megkezdődik a nemzetközi értékesítés;
  • a másik az anyagtudományi divízió, itt speciális szálas szigetelőanyagokkal foglalkoznak, amelyek 2020-ban az ATL-1, most pedig a BME MRC-100 pikoműholdjának akkumulátorszigetelésével tesztelnek;
  • a harmadik terület pedig a metallurgia, a fémtudományok területe.

Tavaly a cég telephelyén, a KFKI Scince parkban a gáz ára, ami a fűtést és meleg vizet biztosítja 18,5 szeresére nőtt, de mivel ők bérlik a nagyjából 1500 négyzetméternyi területüket, ezért semmilyen támogatásra nem voltak jogosultak. Ugyanúgy, mint a többi bérlő. Ugyan erről nincs statisztika, de valószínűleg a K+F+I szektor kkv-i nagyobb részt szintén nem saját tulajdonú telephelyen működnek, vagyis a probléma elég széles kört érinthet.

A KFKI Science Parkja adottságait tekintve egyedülálló lehetne Európa-szerte, ráadásul komoly tudományos tapasztalattal és eredményekkel rendelkező privát, valamint állami (MTA, ELKH) kötődésű cégek és intézmények találhatók. Viszont a szakember információi szerint törvényi korlátozások miatt és a jelenlegi energiaárak mellett sem vehet fel hitelt a telephely energiahatékonysági beruházásokra. Csak példaként említette, hogy a bérleményük jelentős részében 70 éves ablakok és radiátorok vannak.

Magyarországnak a közép-és hosszútávú gazdasági terveiben sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a természettudományos szcénára és a szellemi kapacitásainkra, hiszen ásványkincseknek, nyersanyagoknak híján vagyunk – tette hozzá Czafik Zoltán.

Váratlan döntés volt tavaly év végén

A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2022. december 21-én, több mint 1 éves bírálati időt követően váratlanul visszavonta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” című, 2021-1.1.3-PIACI KFI kódszámú pályázati felhívás. Az akkori indoklás azt volt, hogy a tárca szeretné megújítani a pályázatokat azért, hogy a kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztések jelentős, mérhető társadalmi és gazdasági hasznosítási potenciállal rendelkezzenek, de egyéb pályázatok példái alapján forráshiány is állhat a háttérben; sok esetben még 2020-ban meghirdetett kiírásoknál sem történt meg a teljes kifizetés - írta meg akkor a Portfolió.

Most a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs és Hivatal (NKFIH) 2023-as stratégiai programja szerint a kormány által elfogadott Neumann János Program stratégiai vízióként határozta meg, hogy Magyarország 2040-re a Global Innovation Index (GII) alapján a világ legjobb 10, 2030-ra a világ legjobb 25 innovátor országa közé kerüljön. Az európai mérőskálán (European Innovation Scoreboard, EIS) pedig a jelenlegi 21. helyről a 10. helyre kellene ugranunk. Bár 2014 óta 73 százalékkal nőtt a termékinnovációt bevezető kkv-k aránya jelenleg 20,8 százalékon áll, de ez továbbra is elmarad a 28,4 százalékos EU-átlagtól.

A programban kiemelt kutatás fejlesztési és innovációs (KFI) területek között említik

2023-ban az innovációs alapban 51,6 milliárd forint, a kutatási alapban pedig 27,7 milliárd forint áll rendelkezésre. Így idén a pályázatok keretösszege akár 78,67 milliárd forint is lehet - olvasható a programstratégiában.

2024-ig még nagy valószínűséggel várni kell

Szakemberek szerint utóbbi források valószínűleg csak 2024-ben érkezhetnek meg a vállalatokhoz. Egy piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs (PKFI) vagy GINOP Plusz kutatás-fejlesztési pályázat átfutása a kiírástól a támogatási szerződés megkötéséig 8-10 hónap, s mivel még nincs kiírás, nagyon kicsi az esélye egy 2023-as szerződéskötésnek.

 

A H-ION Kutató Fejlesztő Innovációs Kft. operatív igazgatója szerint is egy összeszerelő ország lett Magyarország. Czafik Zoltán szerint a multinacionális vállalatok nem adnak KFI-megbízásokat a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára. Példaként említette, ha a gyártás során valamilyen hibát észlelnek a multik az anyagminőségben, akkor inkább az anyacéghez utaztatják vissza a hibás terméket, nem a magyar kkv-knál lévő laborokban vizsgáltatják meg az anyagot.

A szektort érintő problémák között említette Czafik Zoltán azt is, hogy a kkv-k esetében az egy főre eső, vagy az árbevételhez viszonyított adminisztrációs teher lényegesen magasabb, mint egy multinál. A nagyvállalatok egy része beruházási támogatásokban, járulék és adókedvezményekben részesül, vagyis az állam jóvoltából ugyanannyi saját költséggel lényegesen magasabb bért tud kínálni a munkavállalóknak, így a kkv-k eleve versenyhátránnyal működnek.

Kiemelte:

a 2021-es innovációs alap nagy része visszakerült a költségvetésbe és minden egyébre fordították.

Jelenlegi információik szerint, az interjú időpontjáig új pályázatot nem írtak ki, és valószínűleg a 2022-es innovációs alap egy része is visszakerül a büdzsébe, leghamarabb 2024-ben születhetnek pályázati támogatási szerződések és kifizetések.