Az európai ligák rangsorában az OTP Bank Liga 2021-hez hasonlóan 2022-ben is a 18. helyet szerezte meg magának a bérköltségek terén – derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) legfrissebb üzleti jelentéséből.

Magyarország 2015-ben a rangsor 24. helyét foglalta el 42 millió eurós összkiadással, 2018-ban már a 21. helyen szerepelt 64 millióval, 2021-ben 93 millióval, 2022-ben pedig 99 millió euróval szerezte meg a 18. helyet.

Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta számos módon beavatkozott a futball világába: fokozatosan több költségvetési forrást irányított a területre, elindította a taotámogatási rendszert, aminek eredményeként a vállalkozások az államkassza helyett a kiválasztott sportszervezethez utalhatják adójuk egy részét, megemelte a sportolók által is használt ekho felső bevételi határát évi 250 millióról 500 millió forintra – írja a 444.

A tulajdonosi kör teljesen átalakult, a kormányközeli szponzorok megjelenése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a csapatok tulajdonosai kisebb piaci kockázatot vállaljanak egy-egy döntésükkel. A fizetések terén az NB I már Európa top 20 bajnokságába küzdötte fel magát.

A magyar játékosok fizetései nem nyilvánosak

A hazai bajnokságban vitézkedő játékosok fizetését üzleti titokként titkolják a klubok, a szerződések részleteiről szinte semmilyen információt sem osztanak meg ellentétben a nyugat-európai csapatokkal, ahol egy-egy nagyobb igazolásnál mindig lehet tudni a vételárat és a fizetést.

Ezért van jelentősége az UEFA évente megjelenő üzleti jelentésének, amelynek segítségével képet kaphatunk az átlagos fizetésekről az OTP Ligában. A kiadvány szerint

egy év alatt 6,3 százalékkal nőtt a bérköltség 2022-re, így 99 millió eurót költöttek az NB I-es csapatok.

Ez azonban mindenki bérét magában foglalja egy-egy klubnál, így az adminisztratív és a technikai alkalmazottakét is. A korábbi évek adatai alapján körülbelül 62 százalékos arányt fordíthatnak a játékosok bérére.

Eszerint az NB I-es focisták fizetésére a vizsgált időszakban 5,1 millió eurót, vagyis év végi árfolyamon számolva több mint 2 milliárd forintot fordítottak a csapatok átlagosan. Ebből minden profi szerződéssel rendelkező labdarúgó fizetését fedezik, és ez magába foglalja a fizetések mellett a bónuszokat, járulékokat is.

A Transfermarkt adatbázisa szerint az NB I-es csapatok átlagos létszáma 38 fő volt a vizsgált időszakban, ami azt jelenti, hogy átlagosan egy NB I-es focista fizetése havi 4,5 millió forint, ami 800 ezer forinttal (vagyis 18 százalékkal) magasabb az előző időszakra becsültnél. 2015-ben még 2,5 millió volt az átlag, 2018-ban pedig 3,3 millió forint.

A 10 milliárd forintnál is nagyobb költségvetéssel bíró, a tabella élvonalába tartozó csapatoknál (Ferencváros, Fehérvár, Puskás Akadémia) az átlagfizetés jóval magasabb lehet a becsült 4,5 millió forintnál. Ellenben a kisebb, 1-2 milliárd forintból gazdálkodó kluboknál minden bizonnyal ennek töredéke az átlag.