Lábon lövi magát a kormány - mi lesz így a felminősítéssel?

Az utóbbi évek gazdaságpolitikájának sikere, hogy az államháztartás hiányát sikerült a maastrichti limit alá szorítani, tavaly a GDP két százalékára csökkenteni. Ez több tényezőnek köszönhető: a kormány visszavágta az oktatási és az egészségügyi kiadásokat, beindult a gazdasági növekedés, valamint a költségvetésen átfolyó uniós támogatások bősége is segített. Az eredményeket látva a kormány már hónapok óta várja, hogy a vezető hitelminősítők - elismerve a magyar gazdaság teljesítményét - a bóvli helyett újra befektetési kategóriába tegyék át a magyar államkötvényeket. Legközelebb épp a Moody's léphet, a hitelminősítő péntek este frissíti véleményét.

A kabinet előszeretettel hivatkozik arra, hogy az elért eredmények a kiszámítható, szigorú költségvetési politikának is köszönhetőek, amit szigorú szabályrendszer véd. Épp ezért meglepő, hogy a napokban a kormány az államháztartási törvény olyan módosítására tett javaslatot, amely gyakorlatilag szabad kezet adna saját magának a költségvetési törvényen felüli költekezéshez.

A javaslatot ráadásul nem Varga Mihály, a büdzséért felelős nemzetgazdasági miniszter, hanem Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter vitte a kormány, majd a parlament elé. A javaslatot a jövő héten tárgyalják az Országgyűlésben, ám nagy vita nem várható, mivel a változtatás a kormány szerint technikai jellegű.

Vargát egyszerűen megkerülhetik

Az államháztartási törvény alig egyoldalas módosítása - indoklással együtt három oldal - lehetővé tenné, hogy a kormány év közben korlátlanul vállalhasson kötelezettséget kifizetésekre. Az eddigi eljárás az volt, hogy amennyiben nem állt rendelkezésre a pénz a költségvetésben - mert nem terveztek vele, de még a tartalékokból sem volt mozgósítható a szükséges forrás -, módosították a költségvetési törvényt, amihez megvolt a biztos parlamenti többség. A jelek szerint a kormány a jövőben nem ezt az utat járná, hanem egyetlen határozattal "legalizálná" a fedezet nélküli pénzköltést.

A kormányhatározathoz formálisan kormányülés sem kell, hiszen azt a kormányfő - vagy annak helyettese - bármikor kiadhatja. A javaslat szerint az ilyen kötelezettségvállalásokról szóló határozattervezetet bármely miniszter a miniszterelnök elé terjesztheti, míg korábban ilyen előterjesztéseket csak a pénzügyminiszter - illetve ma már a nemzetgazdasági miniszter - tehetett, mint a költségvetés végrehajtásáért felelős kormánytag. Így ad absurdum az is előfordulhat, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem is értesül a döntés előtt a költségvetési kötelezettségvállalásról - hívta fel a figyelmet a Napi.hu-nak nyilatkozó közigazgatási szakértő.

Jön a rendeleti költségvetés?

A módosítás szerint kifizetési kötelezettségvállalás után kell csak a nemzetgazdasági miniszternek a forrásról gondoskodnia - ám megköthető a kötelezettségvállalás mögött álló szerződés, függetlenül attól, hogy annak nincs meg a tényleges költségvetési fedezete. A javaslat szerint az NGM első emberének legkésőbb december 31-ig elő kell teremtenie a pénzt - ám ha ez nem sikerül, ettől függetlenül létezik a szerződés, vagyis azt ki kell fizetni - így az akár az éves folyó költségvetési hiányt is növelheti. A költségvetés joga elvileg a parlamenté, tehát a képviselők dönthetnek arról, hogy mire költik az adófizetők pénzét. Ez a jog a tervezett változtatás nyomán sérül.

Az előző években több esetben is szűkítette a kormány a törvényhozás költségvetési jogát - formailag úgy, hogy a parlament lemondott erről egy törvénymódosítással. Erre volt példa az, amikor a kormány kezébe adták a jogot év közben új költségvetési jogcímek létrehozására, vagyis kifizetési címek alapítására. A mostani döntéssel a kormány a jövőben úgy vállalhat többletkiadást, hogy még be sem kell róla számolnia a parlamentnek - így a költségvetési jog valóban nagy mértékben kikerül a parlament kezéből.

Ha változatlan formában "átmegy" a javaslat, a jövőben a kormány korlátlan mértékben vállalhat kötelezettségeket korlátozás nélkül, hisz ehhez nem kell már sem a nemzetgazdasági miniszter, sem a parlament beleegyezése. Így egyedül a (mindenkori) miniszterelnök kezébe kerül a költségvetési előirányzatok és a kötelezettségvállalások kérdése. Ezzel megvalósulna költségvetési ügyekben a rendeleti kormányzás, hisz ezentúl bármilyen költségvetést fogad majd el a parlament, az a kormányt gyakorlatilag nem kötelezi semmire.

Lázárék máshogy gondolják

A kormány - természetesen - nem így látja: a Lázár János jegyezte törvényjavaslat indoklása részletesen fejtegeti, hogy a módosítás nem csorbítja a költségvetési jogokat: "sem a kormány, sem az államháztartásért felelős miniszter az országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács (KT) ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről nem dönthet, az államháztartásért felelős miniszter általi forrásbiztosítás pedig kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával (átcsoportosításával) történhet, nem pedig a hiányt növelő intézkedésekkel". A dolog szépséghibája, hogy  ezek a szabályok a tervezett jogszabályi részből hiányoznak.

Nem világos, mi a kormány vagy az előterjesztő célja, hisz a nemzetgazdasági tárca az elmúlt öt évben nem, vagy csak ritkán "feküdt keresztbe" a költségvetési költekezéseknek. Ha történt is ilyen esemény, az nem került nyilvánosságra, az esetleges konfliktus megmaradt a kormány berkein belül. Csak 2016 első két hónapjában a NGM áldását adta az egész éves költségvetési tartalék 30 százalékának elköltésére, miközben az egész első félévben annak 40 százalékáról dönthet a kormány.

Mozgástér van, de költségvetést kellene módosítani

A Napi.hu több forrása is megerősítette, hogy ennek ellenére - vagy épp ezért - az NGM-ben megrökönyödéssel értesültek a Miniszterelnökség javaslatáról. Ráadásul mostanában nem ez az egyetlen terület, ahol az NGM primátusa megkérdőjeleződik; Rogán Antal miniszter javaslatára a fejlesztési tárcához kerülne a turizmus felügyelete. Az utóbbi elképzelés szintén úgy került az asztalra, hogy az NGM még tiltakozni sem tudott, utólag próbált kármentő akcióba fogni, egyelőre sikertelenül.

A Lázár-féle javaslatot viszont árnyalja a kedvező költségvetési helyzet: míg 2015-re a GDP 2,4 százalékára lőtték be az eredményszemléletű hiányt, az 2 százalék vagy az alatti lehetett - nyilatkozta a Napi.hu-nak egy, magát megnevezni nem kívánó piaci makroelemző. (A pontos adatokat március végén publikálja az KSH és az Eurostat.) Erre az évre pedig a GDP 2 százaléka a deficitcél, ám a ciklikus folyamatok, a gazdaság fehéredése, a be nem tervezett (termőföld-értékesítési) bevételek akár 1,5 százalék alá is nyomhatják a hiány - vagyis jókora a mozgástér -, ám ennek érdemi kihasználásához év közben költségvetést kellene módosítani. A büdzsé módosítása viszont hosszadalmas, nyilvános folyamat, csak a parlamenti vita elvisz egy hónapot, ráadásul "komolyan vehető" előterjesztést kell készíteni, amit a KT-nak is jóvá kell hagynia.

Mindezt tetézi, hogy a kormány és az NGM az utóbbi hetekben bedobta a nullás költségvetés ötletét, mondván: már a 2017-es büdzsét is úgy tervezik, hogy annak valamelyik mutatója nulla lesz - bár ez ügyben az NGM kevésbé lelkesen fogalmazott. A parlament elé terjesztett államháztartási törvénymódosítás emiatt több szinten is hitelességi kérdéseket vet fel, legyen szó a költségvetési fegyelemről, a költségvetés jogáról, az ellenőrizhetőségről vagy éppen a nullás költségvetés eléréséről.