Az idei év első és második negyedévében is folytatódott a lakáseladások csökkenése, utóbbi időszakban ötödével kevesebb ingatlan cserélt gazdát, mint 2022 azonos időszakában, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A használt lakások ára 2023 első negyedévében 3,9 százalékkal nőtt, a második negyedévben 2,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, az új lakások ára ellenben mindkét negyedévben emelkedett 2,7, illetve 7,6 százalékkal.

Élénkültek a külföldiek magyarországi lakásvásárlásai 2022-ben, és a koronavírus-járvány előtti évek csúcsát jelentő 2018. évi szintet is meghaladták.

A vidék és az agglomeráció nem népszerű

A 2022. évi 14 százalékos csökkenése jelentős területi különbségekkel zajlott le. Budapesten 9,4 százalékkal kevesebb adásvétel valósult meg, és hasonló mértékben csökkent a községek forgalma is 9,1 százalékos visszaesést mért a KSH. Ugyanakkor a vármegyeszékhelyeken és a kisebb városokban erőteljesebb visszaesés volt 21, illetve 18 százalékos. Az elemzésben kiemelik: ennél is jobban csökkent az eladások száma az agglomerációs városokban és községekben (24 százalékkal), míg az agglomerációkon kívüli településeken az eladott lakások száma 9,6 százalékkal volt kevesebb 2022-ben, mint egy évvel korábban.

És erre még a 2023-as első negyedévi adatok is rákontráztak, bár Budapesten némi élénkülés történt vidéken tovább esett a piaci forgalom.

A vármegyeszékhelyeken az idei év második negyedévében a lakáseladások 31 százalékkal, a városokban 27 százalékkal és a községekben is szintén 27 százalékkal  csökkentek.

És akkor jött a CSOK-bejelentés

Októberben meghirdetett eladó lakások és házak friss kínálata éves összevetésben 12 százalékkal csökkent, de az elérhető teljes hirdetésállomány tavaly október végéhez képest 20 százalékkal bővült. Már több mint 150 ezer eladó lakóingatlan hirdetésből válogathatnak a vevők, de az alacsonyabb fordulatszámon pörgő kereslet nem képest felszívni a kínálatot a piacról – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Itt pedig összefoglaltuk a CSOK Plusz buktatóit néhány pontban, mert kiderült, hogy lesznek olyan családok, akik nem tudnak élni az új hitelkonstrukciós lehetősséggel.

Az új lakástámogatási program, a CSOK Pluszról szóló bejelentés a fővárosi lakások iránti keresletnek látható lendületet adott. A korábbi visszafogott hónapokhoz képest októberben az ébredezés jeleit mutatta az országos lakáspiac, ami leginkább a keresleti oldalon látható.

Mi is az a CSOK Plusz

A falusi rendszer marad, de az ötezer fő feletti településeken CSOK Plusz néven új, kamattámogatott hitelkonstrukciót vezetnek be. A hitel gyerekszám függvényében 15-30-50 millió forint lesz.

Kedvezményes kamatozású hitelről van szó, ez 3 százalékot jelent, az első közös otthon megvételekor elegendő 10 százalék önrész, más esetben pedig 20 százalék. A futamidő 10-től 25 évig terjedhet. Az édesanyák 41 éves korukig élhetnek a lehetőséggel, de 2 éves átmeneti időszakban azok az náluk idősebb nők, akik igazoltan 12 hetes áldott állapotban vannak, szintén felvehetik. A hitelt telekvásárlásra nem lehet felhasználni. Az első közös otthon esetében, részben az infláció fékezése érdekében is 80 millió forintos határt húztak meg. Lakásbővítés vagy új lakásba költözés esetén nőhet 150 millió forintra ez az az értékhatár. Felújítás, bővítés esetén pedig 20 százalék önrészre lesz szükség.

A kereslet országosan 17 százalékkal nőtt éves összevetésben, ám fontos, hogy alacsony szinthez képest következett be a növekedés. Budapesten 22 százalékkal nőtt az érdeklődők száma.

A vármegyék többségében is nőtt a kereslet:

  • Fejérben 30 százalékkal;
  • Hajdú-Biharban és Győr-Moson-Sopronban 29-29 százalékkal;
  • Vas vármegyében pedig 24százalékkal.

TolnábanNógrádban és Békésben viszont visszaesés és stagnálás látható tavalyhoz képest – tette hozzá  Balogh László.

Az ingatlan.com szakértője szerint a CSOK Pluszról szóló bejelentés óta valamivel több mint egy hét telt el, így messzemenő következtetéseket egyelőre nem lehet levonni a változásokról. Balogh László szerint viszont figyelemre méltó a budapesti keresletváltozás mértéke. 2023 októberében a napi érdeklődések átlagos száma a CSOK Plusz-bejelentést követően országosan 14 százalékkal csökkent, ám Budapesten érezhetően javulást hozott a 2024-es lakástámogatási program kihirdetése. A fővárosi eladó lakóingatlanok iránti napi érdeklődések száma ugyanis több mint 20 százalékkal nőtt október 26-tól kezdve.

A történelmi távlatokban is mélypontról induló idei lakáspiaci kereslet élénkülésének jövőre extra lendületet adhat a CSOK Plusz. Ha a bejelentés utáni első napokban látott tendencia hosszabb távon kitart, akkor elsőként Budapesten és a nagyvárosokban tapasztalható majd látványosabb mozgás a lakáspiacon. Rövid távon érdekes módon nem a gyermeket tervező családok mozgatják a keresletet, hanem azok a többgyermekesek, akik még idén szeretnének élni az úgynevezett nagyvárosi CSOK jelenleg elérhető kedvezményeivel - fogalmazott Balogh László.

Az ingatlan.com szakértője szerint azok a befektetők is hozzájárulhatnak az élénküléshez, akik a támogatásra jogosult vevők idei vagy 2024-es piacra lépése előtt keresik a beszállási pontokat, azaz a jó lehetőséget az ingatlanvásárlásra.

És akkor nézzük az árakat

A használt lakások piacán 2023 második negyedévében a lakások átlagos négyzetméterára országosan nem változott a 2023. első negyedévi 434 ezer forinthoz képest. Egy lakás átlagos ára a megelőző negyedévi 27,7 millióról 26,9 millió forintra csökkent – írja a statisztikai hivatal elemzése.

Budapesten egy lakás átlagosan 49,2 millió forintba került, 900 ezer forinttal kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A fővárosi piacon is stagnáltak a négyzetméterárak 888 ezer forinton. A társasházi lakások ára lényegében változatlan maradt: egy panellakás négyzetmétere 746 ezer, egy nem panel, társasházi lakásé 940 ezer forintba került. A családi házak fajlagos ára 710 ezer forint volt, 10 ezer forinttal kevesebb, mint 2023 első negyedévben.