Miközben az építőipar eljutott a mélypontig, és a lakásépítések száma is meredek zuhanást mutatott a KSH tavalyi évre vonatkozó adatai alapján, az Újház Piramis Építőház kutatása szerint építési kedv már van, de a kivitelezésre még ösztönözni kell a lakosságot.
A kutatás készítői megállapították, hogy tavaly a rossz külső gazdasági környezet miatt zsugorodott a magyar építőipar, az építőanyagok forgalma a 2022-höz képest 23 százalékkal csökkent.
Mostanra azonban az infláció a jegybanki célsávba olvadt, az építőanyag árak egy év alatt átlagosan 6 százalékkal mérséklődtek, a kamatok esnek, és megjelent a CSOK+ is, tehát úgy tűnik, adottak a feltételek a kilábaláshoz, ám a lakásépítés felfutásához még több feltételnek is teljesülnie kell.
Ugyanakkor nem ad okot bizakodásra, hogy 2023-ban 9,2 százalékkal kevesebb lakást adtak át Magyarországon, mint egy évvel korábban, és a tavaly kiadott építési engedélyek alapján idén sem várható érdemi javulás. Viszont az Újház Piramis Építőház Kft. lakossági ügyfélkörében végzett 1 200 fős kutatása szerint
sok magyar család máris építkezne, és a munkát tervezők több mint fele már az idén kivitelezőket szerződtetne a munkákhoz.
Közölték azt is: a felmérés szerint a megkérdezettek csaknem 80 százaléka tervez idén kisebb nagyobb építési munkákat, 56 százalékuk olyan volumenűt, amihez mesterek bevonása is szükséges. A szakembert igénylő feladatot tervezők 44 százaléka már az első félévben, többségük csak a másodikban képzeli el a kivitelezést.
Ez az érdeklődés a külső körülmények javulásának köszönhető. Az infláció a jegybanki célsávba olvadt, az építőanyag árak a mélyponton vannak, a kamatok esnek és megjelent a csok plusz is, mégis vannak hátráltató tényezők
– állapította meg Juhász Attila az Újház Piramis Építőház tulajdonos ügyvezetője, az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke, aki szerint az egyik legnagyobb probléma a kivárás.
A lakosság egy átfogóbb, nemcsak a gyereket vállalókra kiterjedő építési, felújítási, vagy energiahatékonysági támogatásra vár. A támogatás Magyarországon mindig erős ösztönző, ez jól látható az adatokból is: ahogy bejelentették a csok plusz-t tavaly ősszel, azonnal megnőtt a kiadott építési engedélyek és építkezés bejelentések száma, egyetlen negyedév leforgása alatt 4 000-ről 6 600-ra. A Piramis korábbi kutatási is azt mutatták, hogy már egy 2-5 milliós plafonnal rendelkező 50 százalékos építési/felújítási támogatás is rendkívüli érdeklődésre tartana számot
– magyarázta a szakértő.
A Piramis friss felmérése szerint a másik probléma, hogy a magyar építőipari szakemberek általános megítélését sok esetben bizalmatlanság lengi körül. A várható nehézségeket taglaló kérdésre több válasz is adható volt, az 1200 válaszadó pedig összesen majdnem négyezer, azaz fejenként átlagosan több mint 3 problémát jelölt meg a kivitelezőkkel kapcsolatban. Ezek között vezettek a vállalási határidők túllépése, a rejtett költségek, de a harmadik leggyakrabban említett probléma, azaz, hogy
eltűnik a szakember, és vissza sem hív,
is a válaszadók kétharmadánál (812) jelentkezett.
Mélyponton
Ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva megírtuk, építési engedélyek és bejelentések alapján tavaly 21 501 lakás építését kezdeményezték, 39 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.
Az építési kedv leginkább a községekben (- 43 százalék) és a fővárosban (- 41 százalék) esett vissza, a vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 37 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki.
Az sem épp a demográfiai kilábalás jele, hogy a kiadott új építési engedélyek alapján 2022-höz képest 37 százalékkal kevesebb, összesen 8 732 lakóépület építését tervezik. A tervezett 6981 egylakásos lakóépület az összes építendő lakóépület 80 százalékát teszi ki. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a tervezett nem lakóépületek száma is 16 százalékkal csökkent, az éves teljesítmény 4013 darab volt.
Ide tartozik, hogy az Economx érdeklődésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nem tudott konkrétumot közölni egy új lakásépítési támogatási program elindításáról.