Ötezer milliárd forintra bővült tavaly év végére a hazai lakáshitel-állomány, ez 1,5 százalékkal magasabb a 2022-es év végi adatnál. A lakáshitel-állomány bővülési üteme lassult a 2022. évi 7,5, illetve az azt megelőző négy év 9-15 százalék közötti éves növekedéséhez képest. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya a 2022. év végi 7,5 százalékról 6,7 százalékra mérséklődött – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.

  • 2023 év végén az államilag támogatott lakáshitelek állománya 7,1;
  • a támogatás nélkülieké 0,3 százalékkal haladta meg az előző év végit;
  • a teljes lakás-hitelállomány döntő többségét (81 százalék) a támogatás nélküli hitelek adták.

Hitelfolyósítók szerinti megoszlásban lényegi változás nem történt 2022-höz képest: a bankok részesedése 59, a jelzáloghitel-intézeteké 31, míg a lakás-takarékpénztáraké 10 százalék volt.

Kapcsolódó

A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86-ról 98 százalékra emelkedett, a pandémia alatt enyhén visszaesett, majd 2023 végére ismét elérte a 98 százalékot. A nem teljesítő kitettség a 2022 végi 3,2 százalékról 2023 közepére 2,5 százalékra, majd az év végére 2,1 százalékra csökkent. A nem teljesítő hitelek száma a megelőző év végi 21 ezerről 14 ezerre mérséklődött.

Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 1,4 százalékát tették ki 2023 végén, szemben az egy évvel korábbi 2,7 százalékkal. A nem teljesítő hitelek 46 százalékában történt átstrukturálás, ez 13 százalékpontos csökkenés 2022 év végéhez képest.

Emelkedett az elfogadott hitelek száma

2023-ban összesen 51,6 ezer lakáshitelt engedélyeztek 608 milliárd forint értékben. A hitelek száma 45, értéke 49 százalékkal maradt el a 2022. évitől. Az államilag támogatott hitelek összértéke 56, míg a támogatás nélkülieké 47 százalékkal csökkent, ezzel az engedélyezett lakáshitelek összege nominálisan nagyjából a 2017. évi szintre esett vissza.

A lakáshitelezés alakulásában az első félévi mélypont után, a második félévben mutatkozott némi élénkülés, az engedélyezett hitelek száma 7,1, összege 31 százalékkal emelkedett, de még messze elmaradt a korábbi évekre jellemző szinttől. Az engedélyezett hitelek összesített értékének növekedése főként a jóformán változatlan számban, de nagyobb átlagos értékben engedélyezett támogatás nélküli hitelezésnek tulajdonítható. Az államilag támogatott hiteleket a második félévben már 26 százalékkal több esetben engedélyezték, ám ezek kisebb súlya és átlagértékének szerényebb emelkedése kevésbé hatott a hitelezési folyamatokra.

Ennyi az átlagos felvett összeg

Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2022 második félévében kezdett csökkenni (11,2 millió Ft), és ez folytatódott 2023 első félévében is (10,6 millió Ft). A tavalyi év második félévében az egy engedélyezésre jutó hitelösszeg már újra emelkedett, és 12,9 millió forintot tett ki. A támogatott hitelek átlagos értéke ekkor 10,7, a támogatás nélkülieké 13,7 millió forint volt.

Túl drága az újlakás

2023-ban 55 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 639 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 41, összege 40 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest.

  • A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 54, összegének 67 százaléka ezt a célt szolgálta. 2023-ban a használtlakás-vásárlásra folyósított hitelek száma 34, összege 32 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. Az átlagos hitelösszeg ugyanakkor az egy évvel korábbi 14 millióról 14,5 millió forintra emelkedett. Ez volt az egyedüli olyan hitelcél, ahol az év során jelentősen, 13,6-ról 15,2 millió forintra emelkedett az átlagos hitelösszeg.
  • Az új lakás építéséhez nyújtott hitelek száma 37, összege 47 százalékkal esett vissza 2022‐ höz képest. Az átlagos hitelösszeg 6,7 millió forintról 5,8 millió forintra csökkent.
  • Az újlakás‐vásárláshoz nyújtott hitelek száma 41, míg összege közel 45 százalékkal csökkent. Erre a célra 2023-ban átlagosan 18,3 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 1,3 millió forinttal kevesebbet.
  • A korszerűsítési, bővítési hitelek száma az elérhető támogatások hiányában drasztikusan visszaesett. Számuk 59, összegük 69 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest; az átlagos hitelösszeg 5,7 millióról 4,3 millió forintra csökkent.
  • A hitelkiváltások száma 59, összegük 70 százalékkal csökkent 2022-höz mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 11,2 millió forintról 8,2 millió forintra csökkent.

Csokból is kevesebb fogyott

A 2016. januártól 2023 végéig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 251 ezer, összege 609 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott.

Adatok: KSH
Adatok: KSH

Tavaly a folyósított támogatások száma 44, összege 47 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

2023-ban a támogatások 71 százalékát használt, 19 százalékát új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások értékét tekintve az új lakások részesedése 31, a használtaké 60 százalék volt. 2023-ban emelkedett a használtlakás-vásárlások részesedése a támogatottak között.

A csok egy folyósításra jutó átlagos összege 2023-ban:

  • új lakás építése esetén 3,1 millió (2022-ben 3,4 millió)
  • új lakás vásárlásakor 4,4 millió (2022-ben 3,9 millió),
  • használt lakás vásárlásakor 1,9 millió (2022-ben 2,0 millió), míg
  • lakásbővítés esetén 2,1 millió (2022-ben 1,7 millió) forint volt.