2016 óta először mérséklődött a lakáshitelek állománya - írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023 első félévet összegző elemzése.  A lakáshitel-állomány értéke 4,9 ezer milliárd forint volt 2023. első hat hónapjában, ami 0,3 százalékkal alacsonyabb a 2022. év véginél.

Összesen 27 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 294 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 45 százalékkal, összege 50 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A háztartási hiteleken belül a babaváró támogatás bevezetése óta számottevően kevesebbek kértek lakásra hitelt, 2023 I. félévének végére 49,3 százalékot ért el.

Az engedélyezett és folyósított lakáshitelek összege egyaránt jelentősen csökkent, ami minden felhasználási cél esetében megmutatkozott. Legnagyobb értékben továbbra is használt lakás vásárlására nyújtottak hiteleket a bankok.

Az elemzés szerint az államilag támogatott lakáshitelek állománya 1,5 százalékkal csökkent, a támogatás nélküli hiteleké pedig stagnált az előző év végihez képest, miközben a teljes lakáshitel-állományon belül arányuk lényegében változatlan maradt előbbi 18, utóbbi pedig 82 százalékon stagnált.

Nem nőttek a problémásak

A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2021 között 86 százalékról 97 százalékra emelkedett, majd ez az arány 2023 II. félévében tovább nőtt. A nem teljesítő kitettség aránya a 2022. év végi 3,2 százalékról 2023. első félév végére 2,5 százalékra, a nem teljesítő hitelek száma pedig 21 ezerről 17 ezerre csökkent - írja a KSH. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 1,6 százalékát tették ki, ez az arány 2021. első félév vége, amikor 9,4 százalékos átstrukturálást mértek, azóta folyamatos csökken. A nem teljesítő hitelek felében történt átstrukturálás, ez mintegy 10 százalékpontos csökkenés az előző év végihez képest .

Bezuhantak az engedélyezett hitelek összegei

Az idei év első felében 25 ezer lakáshitelt engedélyeztek 263 milliárd forint értékben. 2022 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 55, összege 65 százalékkal esett - derül ki a KSH összesítéséből.

Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2023. június végére elérte a 10,6 millió forintot, ami 3,2 millió forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatottak száma és összege egyaránt 69 százalékkal  visszaesett, az átlagos hitelösszeg pedig 9,9 millióról 10 millió forintra nőtt egy év alatt.

Az állami támogatás nélküli hitelek száma 48 százalékkal, összesített értéke 64 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az átlagos hitelnagyság pedig 15,5 millióról 10,7 millió forintra zuhant.

A támogatott hitelek aránya az engedélyezett hitelek számát illetően 32 százalékról 21 százalékra, értéküket tekintve pedig 23 százalékról 20 százalékra mérséklődött.

Az első félévben 27 ezer lakáshitelt folyósítottak

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, ez a folyósított hitelek 49 százalékát, összegének 62 százalékát jelenti. Az átlagos hitelösszeg ezalatt 14 millióról 13,6 millió forintra mérséklődött.

Az építéshez nyújtott hitelek száma 26 százalékkal, összege 41 százalékkal csökkent egy év alatt. Az átlagos hitelösszeg is jelentősen visszaesett, 7,2 millió forintról 5,7 millió forintra.

Az új lakás vásárlásához nyújtott hitelek száma 39 százalékkal, összege 40 százalékkal csökkent. Erre a célra átlagosan 18,1 millió forint összegű hitelt folyósítottak, amely alig változott az egy évvel korábbi, 18,2 millió forintos átlaghoz képest.

Tovább csökkent a korszerűsítésre, bővítésre felvett hitelek száma és összege. Az előbbi 53 százalékkal, az utóbbi 66 százalékkal lett kevesebb az előző év azonos időszakinál. Az átlagos hitelösszeg korszerűsítésre 4,4 millió, bővítésre 3,3 millió forint volt, mindkettő elmaradt az egy évvel korábbitól, amikor 6 illetve 4,2 millió forintot vettek fel a felújítók.

A hitelkiváltások száma 58 százalékkal, összege 69 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz mérten, eközben az átlagos hitelösszeg 12,3 millió forintról 9,1 millió forintra csökkent.

Nem kell a csok sem

A 2016. januártól 2023. júniusig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások (csok) száma 240 ezer, összege 581 milliárd forint volt.

Míg 2022-ben 38 ezer csokot vettek fel a lakásvásárlók, az idei év első felében 10,2 ezret.

Átlagosan egy folyósításra 2,4 millió forint jutott. 

A csok egy folyósításra jutó összege 2023 első félévében :

  • új lakás építése esetén 2,7 millió;
  • új lakás vásárlásakor 3,9 millió;
  • használt lakás vásárlásakor 1,8 millió forint volt.

Az idei év első felében csok támogatást új lakás vásárlásához valamivel több mint ezren igényeltek, 2016-ban 3500-nál is többen - derül ki a KSH adataiból.

Újabb lakáshitel boom jöhet 2024-ben?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt javasolja, hogy az első lakásvásárlásánál a jelenlegi 20 százalékos önerő helyett csupán 10 százalékos önerőt kelljen előteremteni a fiataloknak.

Az első lakásukat vásárlók körében a lakáshitel-felvételi lehetőségeik támogatása érdekében kedvezményes hitelfedezeti mutatók (HFM) alkalmazását javasolja jegybank a Makroprudenciális jelentésében.

Az elmúlt években nagyon gyorsan emelkedtek az ingatlanárak, ami a többnyire kevés megtakarítással és alacsony jövedelemmel rendelkező fiatalok számára rendkívüli módon megnehezíti a lakásvásárlást. Pedig ez az ügyfélkör alacsony kockázatú, mivel várhatóan a jövőben nőni fog a jövedelme.

Az első lakásvásárló státuszt az ingatlan-nyilvántartásokból ellenőriznék, és 2024 első felében be is vezetnék ezt a könnyítést az önerőben - erről itt írtunk részletesebben.