Egyre többen felismerik, hogy újra érdemes lakástakarékban gondolkodni. Az Erste Lakástakarék tájékoztatása szerint termékeik értékesítési eredményei a legszebb éveket, az állami támogatás megszűnése előtti időszakot idézik.

Tavaly májusban indult az akár 30 százalékos kamatbónuszt fizető előtakarékossági rendszer, azóta az ügyfelek 20 ezer új szerződést kötöttek összesen közel 200 milliárd forint értékben. Nőtt a hosszabb megtakarítási időt választók aránya, a megtakarítók pedig most átlagosan 40 ezer forintot tesznek félre havonta, szemben a korábbi 17 ezerrel.

A lakástakarékpénztári termék kedvelt megtakarítási mód, hogy akár kisebb összegben, de rendszeresen tegyünk félre lakáscéljainkhoz – hívja fel a figyelmet a pénzintézet.

Az elmúlt egy évben az ügyfelek szerződéses összegben közel annyi új szerződést kötöttek, mint 2017-ben, vagyis az állami támogatás megszüntetése előtti utolsó teljes évben. A pénzintézet az új konstrukcióban a megtakarítások után fizetett kamaton felül kamatprémiummal egészíti ki a befizetéseket.

Az akár 30 százalékos bónusszal pedig kvázi újra elérhetővé vált a régi állami támogatásos konstrukcióhoz hasonló lakástakarék termék – mondta Kármán András, az Erste Lakástakarék vezérigazgatója.

Az Erste Lakástakarék tavaly május óta 20 ezer új szerződést kötött összesen közel 200 milliárd forint szerződéses összeggel. Ezzel – becslésük szerint – a pénzintézet piaci részesedése jóval nagyobb, mint a korábbi, állami támogatásos időszakban volt. Az értékesítés újraindulása óta újra emelkedik az ügyfélszám, a szerződéses összeg közel 100 milliárd forinttal nőtt egy év alatt.

Kapcsolódó

Mennyit teszünk félre lakáscélra?

2024-re a havi átlagos lakástakarék-megtakarítás már elérte a 40 ezer forintot, míg ugyanez 2019-ben még csak 17 ezer forint volt. Az átlagos szerződési összeg pedig ennél is nagyobb arányban, 10,2 millió forintra emelkedett 3,9 millióról. Ez annak köszönhető, hogy a megtakarítások hossza is nőtt: 2024-re a szerződések 75 százalékát kötötték le négy évnél hosszabb időre, míg 2019 előtt ezek aránya 65 százalék volt. Nemcsak a szerződések, hanem az ügyfelek jellemzői is változtak:

  • nőtt a fiatalabb, 21-35 év közötti korosztály aránya (24-re 15 százalékról),
  • a megtakarítók között több lett a nő (54-re 50 százalékról),
  • és emelkedett az Észak-Magyarországon, illetve az alföldi térségben lakók aránya (37-re 32 százalékról), míg a budapesti szerződőké csökkent (33-ra 39 százalékról).