Elégedett vagy azzal az ingatlannal, amiben jelenleg laksz? – tette föl a kérdést a Napi.hu megbízásából a Pulzus legutóbbi országos, reprezentatív közvélemény-kutatása. A kérdésfeltevésünk mindenekelőtt a lakás, a ház méreteire vonatkozott.
A kapott eredményekből egyértelműen kirajzolódik, hogy a lakosság többsége, több mint 60 százaléka alapvetően elégedett otthona méreteivel. Míg a magyarok negyede cserélné nagyobb lakásra, házra a jelenlegit. Ehhez képest eltörpül azoknak az aránya, akik valamilyen oknál fogva kisebb ingatlant szeretnének, vagy a magas rezsi miatt, vagy amiért nem használják ki kellőképpen.
Nézzük is, miként alakultak részletesen a válaszok a teljes magyar felnőtt lakosság körében:
- igen, éppen megfelelő az, amiben élek: 63 százalék;
- nem, kicsinek találom ahol élek, ha tehetném, nagyobb ingatlanba költöznék: 24 százalék;
- nem, kisebb ingatlanba költöznék, mert túl magas a rezsi, nem tudom fenntartani: 4 százalék;
- nem, kisebb ingatlanba költöznék, mert egyszerűen túl nagy nekem, nem használom ki: 5 százalék;
- nem tudom, nem válaszolok: 4 százalék.
Inkább a falvakban teher a nagy ingatlan
A nemek tekintetében lényegében nem találunk különbségeket, legfeljebb egy-egy százalékokat, hogy ki mennyire elégedett az otthona alapterületével.
Ugyanez igaz iskolai végzettség szerinti bontás alapján is: képzettségtől alapvetően független, hogy szükségünk van-e nagyobb lakásra. Pár százalékkal a diplomások ugranak ki abban a kategóriában, hogy ki költözne nagyobb lakásba.
Életkorok tekintetében azonban már nagyobb a szórás. A legkevésbé a fiatal korosztály van megelégedve az ingatlan méreteivel, amelyben jelenleg lakik, miközben az idősebbek a legelégedettebbek, a 40-49 éves korosztály pedig a két másik generáció közt foglal helyet.
- a 18-39 éves korosztály 30 százaléka találja kicsinek a lakóingatlanát;
- a 40-59 évesek 27 százaléka;
- a 60 év felettieknek pedig 13 százaléka mondja, hogy az igényeihez képest túl kicsi az otthona.
Kiemelendő a most kapott kutatási eredmények közül, hogy a 60 év felettiek voltak azok, akik a legnagyobb százalékban jelezték a fiatalabb generációkkal összehasonlítva, hogy kisebb ingatlanba költöznének, mert túl magas a rezsi, így az ingatlant nem tudják fenntartani. Vagy egyszerűen nem használják ki a rendelkezésükre álló teret.
Túl nagy ingatlanokban laknak a magyar nyugdíjasok
A nagy alapterületű, vagyonokat érő ingatlan nem feltétlenül áldás, sőt, egyenesen maga lehet a rémálom, amennyiben azt alacsony nyugdíjból, egyre elszálló rezsiköltségek és inflációs élelmiszerárak mellett kell fenntartani. Pláne egyedül, érdemi segítség nélkül. Pár hete idéztük a Pénzcentrum elemzését, amelyből kiderül, hogy tízből négy idős magyar olyan ingatlanban lakik, amelynek méretei alapvetően meghaladják az igényeit. Ez pedig elsősorban azt a problémát hozza magával, hogy az otthon birtokosa nem tudja lakását, házát fenntartani. Azaz minden harmadik 65 év feletti magyar, akinek a havi bevétele, jellemzően a nyugdíja nem haladja meg a medián jövedelem 60 százalékát, a szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban él. Így alakul ki tehát az ellentmondásos helyzet: igencsak szűkösen él a magyar nyugdíjasok egy jelentős része, miközben az ingatlanuk egy vagyont ér úgy, hogy azt az ingatlant csak nagyon nehezen tudják fenntartani. Ráadásul mindebben egyre inkább emelkedő tendencia mutatkozik.A településszerkezetet nézve kiderült, hogy a megyeszékhelyeken élők messze a legelégedettebbek (70 százalék) az otthonuk területével a fővároshoz, a városokban és a községben élőkhöz képest, vagyis ők költöznének a legkevésbé nagyobb házba, lakásba.
A rezsi miatt túl nagynak talált ingatlanok leginkább a városokban fordulnak elő, miközben az mindenekelőtt a községekben jellemző, hogy valaki azért költöznek kisebb alapterületű ingatlanba, mert nem használja ki, túl nagy számára az otthona.
Egy kutatás háttere
A kutatás a felnőtt magyar lakosság körében készült, reprezentatív mintán a napokban. A válaszadók 55 százaléka volt nő, 45 százaléka férfi. A 18-39 év közti korosztály 37 százalékos arányban képviseltette magát, a 40-59 évesek 34 százalékban, míg az idősebbek, a 60 év felettiek 29 százalékos arányban válaszoltak.
Az alapfokú végzettségűek részvételi aránya 51 százalékos volt, a középfokú végzettséggel rendelkezőké 31, a felsőfokúaké pedig 18 százalékos. A válaszok 30 százalékban érkeztek községben élőktől, 35 százalékban városiaktól, 17 százalékban megyeszékhelyen élőktől, 18 százalékban budapestiektől.