Lantos Csaba energiaügyi miniszter még közgazdaságtan hallgató egyetemistaként, a Rajk-szakkollégium tagjaként a futball pályán ismerkedett meg Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ugyan elmondása alapján Lantos Csaba sosem volt a kormányfő személyes tanácsadója, a jó kapcsolat és a bizalom fiatal koruktól kezdve megmaradt közöttük, és Orbán Viktor időnként felhívta, hogy kikérje a véleményét egy-egy aktuális kérdésről – derült ki az interjúból, amelyet Lantos Csaba energiaügyi miniszter adott az Indexnek.

Láttam már eleget a pénzügyi világtól a közéleten át az energiaszektorig, a mostani helyzetet pedig úgy fogtam fel, hogy ha a haza hív, mert baj van, kötelességem szolgálatba helyezni magam. (…) A MET igazgatósági elnöki székéből, illetve a pénzügyi világból érkezem. Tapasztalataim azt feltételezik, hogy az európai energiapiacot és az energiaipart egy átlagos értelmiséginél mélyebben ismerem. Értem ebben a szektorban az üzleti motivációkat, a piaci folyamatokat

 

– nyilatkozta miniszteri ambícióiról Lantos Csaba, aki tavaly december elején tette le miniszteri esküjét.

Az energiaügyi tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva úgy írta le, – a többek között általa is megoldandó – jelenlegi válsághelyzetet, hogy Európában felborult a status quo. A tárcavezető szerint évtizedeken át az volt a modell, hogy az orosz nyersanyagokat és energiahordozókat összekötöttük a nyugati technológiákkal. Ez egészen mostanáig működött is, míg az európai kontinens stabilan és biztonságosan tudott mindehhez hozzájárulni.

„Zajlik az elektrifikáció, a fosszilis korból átmegyünk az elektromosba. Ne feledjük el, nagyon hatékonyan tudunk átalakítani fosszilis energiahordozókat árammá, ugyanakkor, ha a bolygót a jelenlegi hőmérsékleten fenn akarjuk tartani, akkor ezt fokozatosan csökkentenünk kell, ehhez pedig tőkebefektetések kellenek. Most egész Európának végig kell gondolnia, hogyan tovább”

– jelentette ki Lantos Csaba, aki alapvetően három fő területre fókuszál energiaügyi miniszerként:

  1. az ellátásbiztonság: vagyis hogy legyen molekula; amikor felrobbannak a vezetékek, az ellátásbiztonság alapvetően kérdőjeleződik meg.
  2. a megfizethetőség, hiszen tavaly volt olyan nap a lipcsei tőzsdén, amikor 1000 euróra ment fel az áram ára, a gázé 10-15 euróról 350-re ugrott.
  3. A fenntarthatóság.

Mindeközben az energiaügyi miniszternek meggyőződése, hogy Magyarországon sokkal beruházás-intenzívebb korszakba kell lépni az energetikában is. Éppen ezért arra készülnek, hogy a következő hét évben az előző hét évhez képest ötszörösére fogjuk növelni a megfelelő energiaellátáshoz szükséges infrastruktúra-beruházásokat.

Három területen fognak beruházásokat végezni, ezek:

  • a megújuló energiaforrások;
  • a hálózatfejlesztések;
  • valamint a rugalmasságot fejlesztő infrastruktúrák.

„Az egyik legnagyobb dilemmánk az energiaszuverenitás, hiszen hazánk Európában a külföldnek az egyik leginkább kitett ország. Nekünk most még akkor is az energiaszuverenitás felé kell mennünk, ha egy adott időszakban ez nem is a leggazdaságosabb” – jelölte meg szintén a feladatok sorában Lantos Csaba.

Lantos Csaba szerint siker a rezsicsökkentés csökkentése

A tavaly ősszel kinevezett energiaügyi miniszter a rezsicsökkentés átalakításáról is kifejtette a véleményét, amelyet összességében egy sikeres projektként értékel.

Az elmúlt év egészében 17 százalékkal csökkent a gázfogyasztásunk, ami komoly eredmény, ezen belül decemberben, már jócskán a fűtési szezon idején 25 százalékos volt a mérséklődés, vagyis kijelenthető: a háztartások és a vállalatok is alkalmazkodnak. Jól lett bekalibrálva ez a változtatás

– fejtette ki Lantos Csaba, aki az orosz energiafüggőségünkről elmondta: a Paks II. Program korábban kezdődött, mint a háború. Az alternatívákat pedig felsorolta: „Azerbajdzsánból alapvetően megújuló energiákból előálló áram fog majd hosszabb távon érkezni. Amennyiben a románok a fekete–tengeri új mezőjükből ténylegesen elkezdenek földgázt kitermelni, természetes, hogy mi, mint szomszédos ország, vevőként jelentkezünk. A horvát LNG-terminál kapacitásainak jelentős részét még korábban hosszabb távra lekötöttük, és jó hír, hogy ezt bővíteni akarják.”

A tárcavezető beszélt a megújuló energiaforrásokról, köztük a geotermikus lehetőségekről, a napelem-beruházásokról és a szélerőművekről. A kérdésre válaszolva, hogy a napelem beruházásoknál miért törölték el a szaldóelszámolást, Lantos Csaba kifejtette:

… 163 ezer háztartási méretű kiserőmű van ma Magyarországon, közel 1500 megawatt teljesítménnyel. Az összes beépített napelemes kapacitás az erőműveket is beleszámítva túlnőtte a 4000 megawattot. Viszont azt nem lehet szabályozni, hogy akkor termeljenek, amikor kell az áram, tehát vagy feltermelnek a hálózatba, vagy más erőművet kell leszabályozni. Ha majd nagy mennyiségű akkumulátor parkunk lesz, azaz gazdaságosabban tudjuk az áramot hosszabb ideig tárolni, az egy alapvető fordulatot hoz majd, de ma még nem ez a helyzet. És ne feledjük el, ahhoz is sok-sok befektetésre van szükség.

Az energiaügyi tárcavezető szerint nem kérdés, hogy már korábban hozzá kellett volna nyúlni ehhez a területhez, hiszen akkora volt a növekedés. Lantos Csaba azonban mindenkit megnyugtatott: nem az volt a céljuk, hogy akik most házat építenek, ne válasszanak napelemet. Finomhangolás, átalakítás azonban várható.