A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a beruházási tevékenység volumene 3,0 százalékkal visszaesett 2023 negyedik negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest. A teljesítményérték mintegy 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 4,1 százalékkal, a 40 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 1,1 százalékkal lett kisebb.
A KSH adataiból kiderült az is, hogy a fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,8 százalékkal csökkent, a beruházások 18 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 43 százalékkal volt több az egy évvel korábbi szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi azonos időszakitól.
Komoly aggodalomra adhat okot, hogy
2023 utolsó három hónapjában a tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenkettőben csökkent a beruházási teljesítményérték.
A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, ezzel a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult; a negyedik negyedévben 3,1 százalékkal volt alacsonyabb a 2022-es év véginél.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 21 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 5,6 százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest.
A KSH szerint a volumenváltozást elsősorban az egy évvel korábbi magas, főként lakásfelújítás célú teljesítményértéktől való elmaradás határozta meg.
Ez azt jelenti, hogy 2023-ban a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,5, ezen belül az építési beruházásoké 15 százalékkal csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,6 százalékkal nőtt.
Pusztán annyi pozitívumot állapított meg a Központi Statisztikai Hivatal, hogy a beruházások mértéke legalább a harmadik negyedévhez képest növekedett 1,5 százalékkal.
Kétezer-hatszáz milliárddal több adót kell befizetnünk, de így is lehetnek gondok
Kevesebb kiadás, több bevétel, megnövekedett adóterhek, de elmaradó áfabevételek – így fest a 2024-es államháztartás. Mutatjuk a RÉSZLETEKET!Lázár János építésügyi minisztert a Kormányinfónak is beillő sajtótájékoztatóján a tavalyi visszaesésről, valamint a megoldási lehetőségekről is kérdeztük. Például rögtön leszögezte, hogy nincs semmilyen a konkrétum arról a 150 milliárdos projektről, amely a 2022 végén kivezetett otthonfelújítási támogatási program egyfajta folytatása lenne, ami a csok plusz kísérőjeként – gyakorlatilag ráerősítene a lakhatási körülmények javítását célzó törekvésekre.
Pedig az Index korábbi információja szerint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legkésőbb márciusra várja a támogatás finomhangolások mellett történő újraindulásának bejelentését.
Az elmaradó tavalyi beruházásokkal kapcsolatban Lázár János elmondta, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) rövid távon nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetési hiány csökkentése mellett az állami beruházásokat felpörgesse. A kettő egymásnak ellentmondó folyamat – fogalmazott, hozzátéve:
a költségvetést konszolidálni kell, és a hiány csökkentése a pénzügyminiszter kötelessége és ambiciózus terve is.
Elismerte, hogy ennek érdekében lépéseket kell tenni, és ahogy egy otthoni költségvetésnél is, ilyen esetekben állami szinten is el kell halasztani a nagy beruházásokat és beszerzéseket. Nekem is az a dolgom, hogy ezeket a beruházásokat folyamatosan felülvizsgáljam – magyarázta az építésügyi miniszter.
Lázár János felidézte azt is, hogy hozott már ilyen lépést korábban is, 2022 szeptemberében 5 500 milliárd forint értékű beruházást függesztett föl, de a Modern Városok Program költéseit is felülvizsgálta – tette hozzá.
És most is vannak olyan állami beruházások, ahol csökkentenem kell a 2024-re jutó kiadásokat
– fogalmazott a tárcavezető, de azt többszöri kérdésünkre sem árulta el, hogy melyek az érintett beruházások, csak annyit mondott, nagy beruházásokról van szó.
Leszögezte, nem tudja megígérni az építőipar számára, hogy 2024-ben jelentős számú új beruházást indít a kormányzat.
Ami azonban jó hír az építőipar számára, az a gazdaság
– ezt azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság előrejelzése alapján hazánk 2024-ben minimum háromszázalékos növekedésre számíthat, ami a kormányzat szerint akár négy százalék is lehet. A vállalkozások elkezdenek beruházni, nő az elfogyasztott energia, és érkeznek az olyan nagy projektek, mint a szegedi BYD – mondta Lázár János, aki kiemelte azt is, hogy BYD Szegedre tervezett legnagyobb összeszerelő-csarnoka 76 ezer négyzetméter lesz.
Lázár János szerint 2024-ben tizenhárom nagy ipari parki beruházás indul el, amely lehetőséget biztosít a hazai építőipar számára.
Nem iskolát, óvodát, uszodát, sportcsarnokot, vagy futballpályát kell építeni, hanem összeszerelő-csarnokot
– mutatott új iparosodási irányt Lázár János, ugyanis szerinte az olyan ipari beruházások, mint a szegedi, a debreceni, a nyíregyházi, illetve az ácsi és az iváncsai fogják kiváltani azt a hiányt, amit az állami beruházások elmaradása okoz.
A hazai építőiparnak meg kell céloznia, hogy minél több külföldi beruházásnál magyar kivitelezők legyenek, ez nem könnyű, mert a szektornak vannak hatékonysági, költségoldali problémái, ezeken javítani kell – fogalmazott Lázár János, hozzátéve:
de ez nem a mi dolgunk,
a kormányzat kész támogatást nyújtani, az ÉVOSZ-szal folyamatosak az egyeztetések, és minden jogszabályi változást meghoz a kabinet annak érdekében, hogy növelni tudják a magyar építőipari cégek versenyképességét – jelentette ki az építésügyi miniszter.