A tárcavezető augusztusban jelentette be, hogy 5 pontos közlekedési akciótervet indít, melynek egyik kiemelt pontjának nevezte a vasútipálya-felújítások megvalósítását.

Pénteken a közösségi oldalán Lázár János már azt írta, hogy az akcióterv sürgősségi beavatkozásokat és hosszabb távú, valódi terápiás lépéseket is tartalmaz.

Ez egy 800 milliárd forintos infrastruktúrafejlesztési programból állna, ami szerves részét képezi annak az 1200 milliárdos, tíz évre szóló vasútfejlesztési csomagnak, amely a magyar kötöttpályás közlekedés komplex megújítását veszi célba.

A 800 milliárdos keret egyik felét a kormány finanszírozza, a másik felét pedig az eredeti tervek szerint uniós pénzből fizették volna ki.

Csakhogy ez változott: Lázár ugyanis közölte, nem várnak tovább arra, hogy Brüsszel fizessen, helyette az Európai Beruházási Banktól (EIB) kérelmeznek hitelt.

Kiemelte, hogy a fejlesztés első ütemében közel félezer kilométernyi magyar vasúti pálya újul meg: a lassújelek 119 kilométeren számolják fel, 490 kilométernyi pályát pedig állítása szerint a legkorszerűbb, központi forgalomirányítás alá helyeznek.

Ezen felül is olyan fejlesztések jönnek a miniszter szerint, amelyek után, már röviden időn és érezhetően javulni fog az ország kötöttpályás közlekedése: nagyobb lesz a biztonság és a kiszámíthatóság, továbbá a késések és a menetidő is csökkenni fognak.

Iszonyú sokan nem kérik a MÁV-tól a kártérítést

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetség szerint az utasok többsége nem él a jogaival, de a MÁV-nak is vannak hiányosságai.
Ha többre kíváncsi, ITT olvashat tovább.