A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar építőipar termelésének idén januári értéke folyóáron 431,5 milliárd forint volt. Ez egyébként növekedés a tavaly januári 346,1 milliárd forinthoz képest, és kifejezetten jól fest a 2022 januári 282,9 milliárd forintos nyitányhoz képest, azonban az Economxnak nyilatkozó piaci szakértők szkeptikusok. 

Kép: Economx.hu
Építőipari termelési adatok januárban és februárban:

  • 282,9 milliárd forint, 2022. január;
  • 346,1 milliárd forint, 2023. január;
  • 399,5 milliárd forint, 2022. február;
  • 425,6 milliárd forint, 2023. február;
  • 431,5 milliárd forint, 2024. január.

Amikor nem örülünk a bérek emelkedésének...

A szektor egyik Achilles-sarka a szakemberhiány. Ezzel kapcsolatban Markovich Béla, a Mapei ügyvezető igazgatója elárulta, a szakemberhiány megyei megoszlása változatos képet mutat.

A legkevesebbet, csupán 36 napot Hajdú-Bihar vármegyében kell várni, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kiemelkedik a magas, 89 napos várakozási idővel. Az országos átlag alatt marad a szakemberhiány Budapesten 43 napos várakozási idővel, Pest megyében 47 nappal, Komárom-Esztergom megyében 38 nappal, valamint Fejér megyében 48 nappal.

Szakmánkénti várakozási idő:

  • burkolóra 57 napot;
  • kőművesre 59 napot;
  • generálkivitelezőre 53 nap;
  • épületszigetelőre 54 napot kellett várni.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy

idén a vállalkozók 60 százaléka munkadíjemelést tervez, átlagosan 12 százalékkal drágítanának.

Tavaly 10 215 forint volt egy négyzetméterre a burkolás esetében a munkadíj, ez 18 százalékos növekedés, ami nagyon sok, mondta Markovich Béla. Példaként említette: Budapest a legdrágább, itt 12 046 forintot kértek a vállalkozók egy négyzetméterért, ráadásul a fővárosban 20 százalékkal magasabb a munkadíjak, mint az országos átlag.

A fővárosban 28 százalékkal, Pest vármegyében 31 százalékkal emelkedtek munkadíjak . A legalacsonyabb, 13 százalék munkadíj növekedés a Dél-Dunántúlon, valamint 16 százalék a Nyugat-Dunántúlon volt.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Bemerevedtek a kamatszintek a lakáshiteleknél

A bankoknak létérdekük a tavalyi borzasztóan gyenge év után az, hogy valóban felpörögjön a lakáshitel-kihelyezés. Mutatjuk a részleteket!

Semmi nem utal az árak csökkentésére

„Ennél lényegesen kedvezőbb kamatokban lehet bízni, de garancia nincsen rá, hogy ez belátható időn belül bekövetkezik"– ezt már Dorogi Zoltán, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója nyilatkozta az Economxnak az ingatlanpiaci kilátásokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta, a kivitelezési árak a tömeges vevői lehetőségekhez képest viszonylag magas szinten határolják be a lakások eladási árait, és szerinte

egyelőre semmilyen tényező nem mutat abba az irányba, hogy ezek az árak mérséklődnének.

A legnagyobb magyar bank ingatlan portfóliójának vezetője szerint aki megteheti, annak érdemes már ezeken a gyakorlatilag a válság előtti kamatszinteken megpróbálnia lakóingatlant vásárolni. Annyival azonban árnyalta a képet, hogy

a válság óta olyan mértékben emelkedtek az ingatlanárak, hogy a vásárlók számára akár kétszer annyi hitel felvételére is szükség lehet, mint korábban, ami azonos kamatszint mellett is nagyságrendekkel növeli a törlesztőrészleteket.

Jól jellemzi a hazai építőipar leállását, hogy még Dorogi Zoltán is elismerte,

az elmúlt években több építési engedéllyel rendelkező projekt is elhalasztásra került, sőt, az OTP Ingatlan Zrt. is rendelkezik ilyen projektekkel, amelyek eddig a piac helyreállását várták.

Ugyanakkor a vezérigazgató szerint most már tapasztalhatóak az élénkülés jelei.

Kép: Economx

A szakszövetség csökkenésre számít

A KSH adatait Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke is meglepetéssel konstatálta Economxnak. A KSH kimutatása szerint ugyanis az egy évvel korábbihoz viszonyítva a nyers adatok szerint 17,2, az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 10,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene.

Az ÉVOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nagyon alacsony bázishoz mérnek, így ilyenkor a százalékok mindig magasak. Nagyon sok olyan munka, amit decemberre kellett volna leszámlázni, átkerült januárra, így a vállalkozásoknak ez a 2024-es mérlegében jelent meg.

A szövetségnél azonban továbbra sem optimisták, ugyanis egy hónap adataiból nem lehet megítélni, hogy milyen év áll előttünk. Az ÉVOSZ-nak továbbra is az az álláspontja,

hogy 2024-ben a múlt évhez képest a termelés csökkenése várható.

A rendelésállomány, amely jelentős növekedést mutat a KSH-nál, egy nagyon alacsony múlt év januári rendelésállományhoz van mérve.

Ami mértékadó tud lenni, az az, hogy decemberben folyóáron 882 milliárd forint volt a termelési érték, januárban pedig 431 milliárd, ami önmagában egy beszédes szám
– mondta Koji László. 

Kevés az olyan ingatlanbefektető, akinek még felújításra is van pénze

A megemelkedett felújítási költségek óriási visszatartó erővel bírnak az ingatlanpiacon. Kattintson a részletekért!

Nem az iskolákban van a jövő


Lázár János építésügyi tárcavezető az Economx érdeklődésére sem tudta megígérni az építőipar számára, hogy 2024-ben jelentős számú új beruházást indít a kormányzat. 

Ami azonban jó hír az építőipar számára, az a gazdaság

– ezt azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság előrejelzése alapján hazánk 2024-ben minimum háromszázalékos növekedésre számíthat, ami a kormányzat szerint akár négy százalék is lehet. A vállalkozások elkezdenek beruházni, nő az elfogyasztott energia, és érkeznek az olyan nagy projektek, mint a szegedi BYD – mondta Lázár János, aki kiemelte azt is, hogy BYD Szegedre tervezett legnagyobb összeszerelő-csarnoka 76 ezer négyzetméter lesz.

Lázár János szerint 2024-ben tizenhárom nagy ipari parki beruházás indul el, amely lehetőséget biztosít a hazai építőipar számára: 

nem iskolát, óvodát, uszodát, sportcsarnokot, vagy futballpályát kell építeni, hanem összeszerelő-csarnokot.