A kormány 2010 óta több mint 1800 milliárd forintot költött vasútfejlesztésre, ennek köszönhetően mintegy 1200 kilométer vágány, illetve számos állomás, parkoló és zajvédő fal épült meg – fogalmazott az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a II. Vasúti Árufuvarozási Konferencián.

Nagy Bálint a pozitívumokat felvonultatva azt hangoztatta:

a közlekedés fejlesztése az egyik legfontosabb pillére a gazdaság megerősítésének, a munkaerőpiac mobilizálásának és a magyar vidék felzárkóztatásának.


A Lázár János vezette tárca államtitkára kifejtette: Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből és infrastrukturális fejlettségéből eredően is tranzitország, ezért a közúti mellett a vasúti áruszállításnak is hangsúlyos szerepet kell kapnia. Ezért is dolgoznak olyan projektek fejlesztésén, mint a Budapest-Belgrád vasúti beruházás – fűzte hozzá.

Az államtitkár kiemelte, hogy teljesen megújítják a logisztikai iparág szempontjából kulcsfontosságú Gubacsi hidat, ami évente körülbelül 7300 tehervonat közlekedését teszi gyorsabbá és kiszámíthatóbbá. A tervek között szerepel még, hogy vasúti terminált létesítenek Szeged mellett – ígérte.

A felújított győri vonal lett a második legproblémásabb a MÁV 2024-es toplistáján

A MÁV közlekedésében tavaly a Budapest-Záhony vasútvonalon akadt a legtöbb gond, a felújított győri szakasz a második helyre került; a legtöbbet késő tavalyi vonat kilenc és fél óra alatt ért Budapestről Ausztriába.

Nagy Bálint elmondta: a kormány arra törekszik, hogy a közösségi közlekedés gyors, olcsó és összehangolt alternatívát nyújtson minden embernek. Ennek érdekében jobb feltételeket, hozzáférhetőbb szolgáltatásokat és megbízhatóbb infrastruktúrát kell, hogy biztosítsanak – jelentette ki.

Ehhez az ÉKM már lefektette az alapokat: a tarifarendszer teljes megújításával, a MÁV-csoport szervezeti átalakításával és a 10 éves vasútfejlesztési stratégia kidolgozásával, ami a vasúti infrastruktúra, illetve a szolgáltatások fejlesztését tűzte ki célul

– mondta az államtitkár.

Nagy Bálint az elmúlt 30 év legjelentősebb közösségi közlekedést érintő tarifareformjának nevezte az ország- és a vármegyebérletek bevezetését, amelyeknek köszönhetően újra emelkedik a közösségi közlekedést használók száma.

Kitért arra, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter januárban bejelentett 10 pontos vállalásának pozitív hatásait az utasok már megtapasztalhatják a szolgáltatások színvonalának emelkedésében, az utaskomfort javításában és az utazások tervezhetőségében.

Lázár János: visszatérítik a jegyár felét, ha késik a vonat

Lázár János építési és közlekedési miniszter 10 vállalást tett a közlekedési infón 2025-re vonatkozóan, hogy javítsák a hazai közösségi közlekedés színvonalát: Többek között bevezetik a késési biztosítás intézményét, megújul a járműflotta és javul a tisztaság is. Részletek.

Nagy Bálint elmondta, a közlekedési tárca célja, hogy elősegítse a vasúti árufuvarozás részarányának növekedését a közlekedési ágazaton belül.

Az államtitkár átvette Mosóczi Lászlótól, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnökétől az egyesület által összeállított Vasúti Árufuvarozási Gazdaságossági és Teljesítménynövelő Akciótervet (VÁGTA).

A HUNGRAIL által az MTI-nek küldött közlemény szerint a VÁGTA-program nyolc fő kategóriában, több mint 40 beavatkozási területet tartalmaz, és elsősorban azt célozza, hogy megállítsa a vasúti árufuvarozási ágazat volumencsökkenését, a magas költségeket visszaszorítsa és a szolgáltatást mielőbb kiszámíthatóbbá, megbízhatóvá, ezáltal versenyképessé tegye. A szektor célja, hogy versenyképes és zöld szállítási alternatívát tudjon nyújtani a fejlődő ipar számára.

Kapcsolódó