A Ház ülése hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit szokás szerint az interpellációs időszak, majd az azonnali kérdések és a kérdések követnek. Az Országgyűlés ezután titkos szavazással dönt Juhász Imrének, a Független Rendészeti Panasztestület elnökének alkotmánybíróvá választásáról, aki a 70. életévét hamarosan betöltő Holló András helyére kerülhet a testületben, aki novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, 2003 augusztusa és 2005 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke volt. Az Országgyűlés 2005. novemberében választotta ismét alkotmánybíróvá. (Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg minősített többséggel - az összes képviselő kétharmadának szavazatával -, tizenkét évre.

Kit válsztanak most alkotmánybíróvá?

A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték alkotmánybírónak. Az MSZP nem vett részt az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő bizottság keddi ülésén. Simon Gábor, a testület szocialista tagja a bizottsági ülés után az MTI kérdésére közölte: a jelöltet nem támogatják hiszen közismert elkötelezettsége.
A bizottsági ülésen kiosztott életrajz szerint Juhász Imre 1963-ban születetett, 1986-ban szerzett jogi diplomát, 2000-ben pedig Európai szakjogász másoddiplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), és ugyanitt védte meg Ph.D. disszertációját 2011 májusában. Életrajza szerint 1986. és 1992. között egyetemi tanársegéd volt az ELTE-n, később ügyvédkedett, majd 1992. óta egyetemi adjunktus az ELTE Állam és Jogtudományi Karának Polgári Eljárásjogi Tanszékén. Juhász Imre 2008 február végén lett a Független Rendészeti Panasztestület tagja, 2010 júliusa óta a testület elnöki tisztét tölti be.
Idén január 1-jétől Magyarország képviseletében az Európa Tanács Rasszizmus és intolerancia Elleni Bizottságának tagja. Életrajzában Juhász Imre kiemeli, hogy két petíciót nyújtott be az EU Parlamentjéhez a szlovákiai Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezése érdekében. Emellett jelzi azt is, hogy a 2006-os őszi emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság alapító tagjaként ő jegyezte a bizottság jelentésének emberi jogi tárgyú fejezetét.

A határozathozatalok során egyebek mellett elfogadhatják a médiatörvény módosítását, amelyet a kormány az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval történt egyeztetést követően nyújtott be. A változtatások része, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét nem a kormányfő, hanem az államfő nevezi ki a miniszterelnök javaslatára. Az előző héten elfogadott egyik kormánypárti javaslat hatására ugyanakkor az eredetileg javasolt tízéves szakmai múlt helyett elegendő lesz ötéves gyakorlat is a médiahatóság elnöki posztjának betöltéséhez. A kabinet a módosításoktól azt várja, hogy erősebb garanciát kap a médiahatóság függetlensége, és így véget ér a kérdésben indult uniós vita.

Immár harmadjára írják át a költségvetést

A képviselők emellett ismét átírhatják a 2013-as költségvetést. Az idei harmadik módosítás - a korábbi állami E.ON-felvásárláshoz kapcsolódó változtatásokkal szemben - már a büdzsé fő számait is érinti. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt héten kiegészített előterjesztése 40 milliárd forinttal növeli a költségvetés hiányát, de nem befolyásolja az uniós elszámolás szerinti egyenleget és az államadósságot.

Az Országgyűlés ratifikálhatja a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló nemzetközi szerződést is, ami ahhoz szükséges, hogy Magyarország részt vehessen az eurózóna állam- és kormányfői szintű találkozóin, és tájékoztatást kapjon az euróövezeti csúcstalálkozókról.

A parlament a már említetteken kívül elfogadhatja a nemzeti éghajlatváltozási program 2009-2010-es beszámolóját, valamint a nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégiáját, továbbá módosíthat a lánctartozások visszaszorítását célzó jogszabályon is.

Szóba kerül a honosított magyarok nyilvántartásának titkosítása

A szavazások végén három képviselő: Mirkóczki Ádám (Jobbik), Tiba István (Fidesz) és Simon Gábor (MSZP) mentelmi ügyéről döntenek, majd a szocialista Szanyi Tibor fegyelmi ügyében határoznak a képviselők. Az Országgyűlés utóbbi esetben vita nélkül dönt Kövér László házelnök javaslatáról, amelyben a lehető legnagyobb mértékű pénzbírság kiszabását javasolta, amiért a szocialista politikus a hétfői parlamenti ülésen középős ujját feltartva "bemutatott" az ülésteremben. Szanyi Tibor megbüntetéséhez a Ház egyszerű többségének igen szavazata szükséges.

A határozathozatalok után öt korábban tárgyalni kezdett javaslat részletes vitájával zárul a hétfői ülésnap, így példul ismét terítékre kerülhet az a kormánypárti javaslat, amely titkosítaná a honosított magyarok területi alapú nyilvántartását.

Az eszközkezelőről kedden indul vita

Kedden a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos szabályok módosításáról kezdődik általános vita, a kormány javaslata alapján 5 millió forinttal - a fővárosban és a nagyvárosokban 20 millió forintra, míg máshol 15 millió forintra - emelkedhet a programban érintett ingatlanok értékhatára. A második ülésnap további részében megtárgyalhatják az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslatot, valamint a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatát tartalmazó kormányzati jelentést.

Lerült napirendről a rezsicsökkentéses részletes vita

A csütörtökön közöltekkel ellentétben az Országgyűlés honlapján vasárnap elérhető előzetes napirenden már nem szerepel a rezsicsökkentést folytató, a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak mérsékléséről szóló előterjesztés részletes vitája.