Szorongás, letörtség, zavartság, körömrágás, zaklatottság, fejfájás, váltakozó gondolatok – ezek a digitális túlterheltség leggyakoribb tünetei, amelyek egyébként nagyon hasonlóak a hagyományos stresszreakciókhoz. Ebben a lelkiállapotban ráadásul semmi máshoz nincs kedvünk, mint továbbgörgetni az internet bugyraiban feloldás, vidámság vagy épp szórakozás után kutatva.
A válaszadók 44,4 százalékának napi 3-4 óra a képernyőideje, 36,1 százalékuk 5-6 órát is használja a telefonját. Egytizedük ráadásul több mint 7 órát telefonozik saját bevallása szerint – derül ki a Slone (Slow Zone) kutatásából.
A felmérésből kiderült: a nők és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők képernyőideje magasabb, mint a férfiaké és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadóké.
Egy-egy olyan eset, amikor csak rápillantunk a telefonunkra, ártalmatlannak tűnhet, ugyanakkor egy gyors átkattintás akár fél óra elvesztegetett időt is jelenthet, mire ismét koncentrálni tudunk egy feladatra.
Nem tudunk dönteni
Az internetes – legtöbbször (audio)vizuális – tartalmak ráadásul annyi információt zúdítanak ránk, hogy az felér több személyes találkozás élményével. Agyunknak ki kell szűrnie, mérlegelnie kell melyik információ fontos az egyre növekvő figyelemfelkeltő tartalomsokaságból.
„Ez a folyamatos készenléti állapot, a 10-15 megnyitott böngészőfül és a figyelem folyamatos váltása előbb-utóbb stresszhez, fáradtsághoz, szorongáshoz vezet”
– emlékeztetnek a szervezők.
Legnehezebben akkor tudunk „ellenállni” a telefon használatának, amikor elmegyünk valahova (83 százalék), otthon könnyebb dolgunk van (13 százalék). A Slone felmérése rámutatott, a férfiak inkább saját lakásukban, míg a nők idegen környezetben bírják ki, hogy ne használják a digitális eszközeiket.
Érdemes kicsit eldobni a telefont
Az online világ folyamatosan növekvő jelenléte radikálisan átalakítja mindennapi életünket. Az állandó információáradat és a folyamatos képernyőhasználat digitális túlingerléshez, információs stresszhez és a kognitív túlterheléshez vezet.
- A Slone kutatása szerint az olvasás, séta, edzés, futás, főzés, evés, zenehallgatás, otthon töltött idő, valamint a baráti-családi beszélgetések segítenek leginkább abban, hogy fellépjenek az információs túlterhelés ellen.
- Jó gyakorlat lehet a „digitális detox” is, amelynek köszönhetően újra felfedezhetjük a való világban történő interakciók jelentőségét. A kütyümentes zónák kialakítása az otthonunkban és munkahelyünkön, valamint a rendszeres testmozgás és a meditáció javítja a koncentrációt, csökkenti a stresszt, és növeli a produktivitást.
A Slone projekt és esemény sajtópartnere az Indamedia.