A magyar miniszterelnök beszédeinek ma már állandó motívuma, hogy az Egyesült Államoknak meg kell birkóznia azzal a ténnyel, hogy Kínával szemben elveszítette hegemón pozícióját. Az orbáni szófordulattal élve: a nagyoknak el kellene fogadni, hogy „két Nap van az égen”.

Mindez meglepő, különösen abban az összefüggésben, hogy Orbán Viktor várakozásai szerint ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök – mondja Héjj Dominik Magyarország-szakértő, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem kutatója. 

Kapcsolódó

A lengyel Isbiznes kérdésére, hogy az Orbán-kormány mozgásaiból ki lehet-e egyértelmű  gazdaságpolitikai programot hámozni, a kutató azt mondta:

– Konkrét gazdasági programról valójában nehéz beszélni, ez inkább egy olyan tevékenység, amit egy szuverén gazdaság programjának lehet nevezni. Szerinte elsőszámú cél lehet

Magyarország függetlenségének erősítése – mind gazdaságilag, mind politikai szempontból, de hogy ez mennyire eredményes, az egy másik kérdés. 

Rámutat arra, hogy amikor 2010/2011 fordulóján beindult a „keleti nyitás” politikája, mindenki részt vett különféle „diplomáciai missziókban” – az elnöktől a miniszterelnökön át a miniszterekig. Formálisan a gazdasági és a külügyminisztériumnak vannak felelős miniszterei, de a legtöbb folyamatot közvetlenül a miniszterelnök irányítja:

– Emlékeztetnék arra, hogy a Fidesz 2010 óta nem publikált választási programokat, így nincs olyan dokumentum, amely széles távlatban megmutatná, mire számíthat Magyarország. Mindezt a hétköznapi kijelentésekből kell leszűrni.

Jól megy az „orbanomics”, vagy egyre nagyobb a válság, amely Magyarországot hosszú távú recesszióba vagy stagflációba sodorhatja?  – jött a kérdés, amire Héjj úgy válaszolt, hogy a befektetések ugyan növekednek, de a fő befektetők tekintetében jelentős a változás. Eddig az amerikai és a német tőke dominált, a keleti országokból pedig Dél-Korea volt jelen, mára azonban a kínai befolyás növekszik jelentős mértékben.

Az évek során Magyarország összeszerelő üzemmé vált – mind az autók, mind pedig mindenekelőtt az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához.

A Magyarország-szakértő szerint a probléma az, hogy ez egy reproduktív tevékenység, nem pedig kreatív. Ez pedig aztán a gazdaság versenyképességi mutatóiban nyilvánul meg. Ezt pedig Magyarország leginkább kormányzati ösztönzőkkel próbálja megszerezni, amit gyakran kritizál az Európai Bizottság.

Észrevehető ezen kívül az uniós támogatások visszafogása is: – Formálisan a kormány azt állítja, hogy meg tud birkózni e pénz nélkül, de ez nem így van: a magyarok életszínvonala csökken. Románia a magyar állam állapotának lakmuszpapírja. 

Ha Bukarestben jobb a helyzet, mint Budapesten, akkor a dolgok rendkívül rossz irányba mennek.

Pláne, hogy Romániában már magasabbak a minimális juttatások, mint Magyarországon – fejtegeti Héjj. 

Az interjúban szóba kerül a Tisza Párt is, a szakértő szerint Magyar Péter pártja sokban hajaz a Fideszre: – Ahogy a Fidesz elsősorban Orbánról, úgy a TISZA is csak Magyarról szól, programra legfeljebb a nyilatkozatókból lehet következtetni, ám Magyar Péter politikai elképzelései egyelőre Facebook-nyilatkozatok.

Arra a kérdésre, hogy a Brüsszelt kritizáló retorika mögött felsejlik-e az esetleges Huxit, a politológus azt mondta, hogy Magyarország gyakorlatilag marginalizálódott: – A július 1-jén kezdődő magyar elnökséget bojkottálták. Csökkenni látszik a magyar miniszterelnök befolyása. Jó példa erre az a poszt, amelyet Magyarország az Európai Bizottságban kapott. Már nem Várhelyi Olivér a bővítési biztos, az állatjólét-felelősi poszt pedig durva viccek tárgyává vált. Jelenleg, pláne vétók híján, kevesen érdeklődnek Magyarország iránt.

Visszatérve a keleti nyitásra a politológus rámutat, hogy bár Magyarországon évek óta valóban nem sok orosz beruházás van, ám az a kevés viszont gazdaságilag és biztonsági szempontból is rendkívül fontos. Példaként említi, hogy a Roszatom építi a Paks 2-es atomerőművet, ehhez pedig szorosan kapcsolódik, hogy hirtelen megjelent egy rendelet a külföldiek magyarországi munkavállalását lehetővé tévő nemzeti kártya kibővítéséről, ami a belaruszokat és az oroszokat is a könnyített listára rakta. 

– A magyarokban egyelőre úgy tűnik nincs semmilyen veszélyérzet, ám az biztosra vehető, hogy az oroszok minden mozdulatát elemezni fogják a NATO-országok titkosszolgálatai. Pláne, hogy Paks elhelyezkedése a regionális biztonság szempontjából is stratégiai jelentőségű – tette hozzá a politológus.