Európai viszonylatban Lengyelország GDP-növekedése a pandémia okozta megtorpanással együtt is jelentős, közel 700 milliárd dolláros volt az elmúlt években, vagyis stabil, kifejezetten válságálló gazdasági helyzetben érik a választások az országot. A lengyel gazdaság össztermelését ugyan megtépázta az orosz-ukrán háború nyomában járó energiaválság és infláció, illetve a magas kamatok, de már látszódnak a kilábalás jelei.
Válságálló gazdaság, bővülő beruházások
A differenciált gazdaság és a jól fejlett infrastruktúra támogatta Lengyelországot az elmúlt időszakban, amely így el tudta kerülni a technikai recessziót (2023 első három hónapjában a GDP reálértéken 3,9 százalékkal nőtt, de a következő negyedévben már 2,2 százalékot veszített, amely tendencia azóta folytatódik).
Vagyis, főként a külső hatásokat elszenvedi a lengyel gazdaság is, amely robosztussága ellenére idén lassul az Európai Bizottság szerint: az ország mindössze fél százalékos növekedést produkál 2023-ban, elősorban a készletek és a visszaesett reálfogyasztás miatt.
Míg a háztartások rendelkezésre álló jövedelme – különösen az energiatámogatási intézkedések által – jelentős költségvetési támogatásban részesül az idén, a magánfogyasztásra negatív hatást gyakorolnak a csökkenő reálbérek és a gyenge fogyasztói bizalom mellett a hitelfelvétel magas költségei, főként, hogy az országban magas a változó kamatozású jelzáloghitelek aránya – áll a bizottság jelentésében.
Ezzel szemben kedvező, hogy a nettó export bővült, és a beruházások növekedése felgyorsult az év első felében – utóbbi főként a rugalmasabb magánbefektetéseknek és az erősebb állami részvételnek köszönhetően, amelyet többek között uniós forrásokból valósítottak meg.
A lengyelországi Közgazdasági Elemző Központban (CenEA) kiszámolták, hogy a jobboldali pártok által javasolt adóreformok (több szociális juttatás, vállalkozói járulékcsökkentés, egységes, 12 százalékos szja, 30 százalékos béremelés a pedagógusoknak) általánosan ugyan mindenki számára előnyösek lehetnek, ám azokból egyértelműen a legtöbbet keresők profitálnának a leginkább. A baloldal elképzelései (nagyobb adóprogresszió, 20 százalékos emelés a tanároknak, megemelt vasárnapi pótlékok, ingyenes iskolai étkezés) viszont csökkentenék a jövedelmi egyenlőtlenségeket – számol be a Gazeta.pl. Mint idézik, a jobboldalon felkínált változtatások alapján a közgazdászok becslései szerint a három legalacsonyabb jövedelmű csoport közül a legkevesebbet keresők körülbelül a bevételeik 18 százalékát veszítenék el havonta, míg a leggazdagabb szavazók jövedelmei tovább nőhetnének. A baloldali pártok elképzelései a háztartások leggazdagabb 10 százalékától venne el egy minimálisabb, körülbelül 1,3 százalékos összeget, míg a jelenlegi jövedelmi viszonyokhoz képest azok nyernének a legtöbbet, akiknek most a legkevesebb a megélhetésük.
A családtámogatások húzhatják a fogyasztást
2024-ben a lengyel GDP növekedése az EU bizottság várakozásai szerint már elérheti a 2,7 százalékot, bár még ez is alatta marad az országra jellemző történelmi átlagnak.
A növekedés fő hajtóereje a magánfogyasztás lehet jövőre, mivel az inflációs nyomás mérséklődik, és a további kormányzati fiskális intézkedések (például a gyermekes családok és a nyugdíjasok szociális támogatásai) növelik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.
A beruházások az előrejelzések szerint a következő évben kisebb mértékben járulnak hozzá pozitívan a növekedéshez, míg a nettó export és a készletek hozzájárulása nagyjából semleges lesz.
A napokban jelentette meg a lengyel statisztikai hivatal a kétévente közölt mediánbéreket, amely jobban tükrözi a lengyelek jellemző bevételeit, mint az országos átlagban közölt bruttó átlagkereset. Ebből kiderült, hogy a lengyelek kétharmada – a most közölt, 2022 októberi érték alapján – jóval kevesebbet keres, mint amennyi a hivatal által számontartott, nemzetgazdasági átlagkereset – írja a Gazeta.pl. A lap szerint bruttó 5701,62 PLN, azaz nagyjából 463 ezer forint volt egy éve a középértéken megállapított fizetés Lengyelországban a legalább 10 főt foglalkoztató cégeknél, amely körülbelül 18,6 százalékkal alacsonyabb, mint az ugyanabban a hónapban nyilvántartott országos átlag, ami akkor bruttó 7001,28 PLN-t (569 ezer forint) tett ki. A most közölt adatok szerint a munkavállalók 66,4 százalék nem visz haza ennyi pénzt, vagyis ennyire inflálják az országos átlagot a legjobban keresők. A nők fizetései ráadásul alacsonyabbak: míg a férfiak átlagosan valamivel több, mint 7500 zlotyit (közel 610 ezer forintot) keresnek bruttóban, addig a nők több, mint ezerrel kevesebbet.
Stabil a munkaerőpiaci helyzet
A visszafogottabb gazdasági aktivitás ellenére a lengyel munkaerőpiac továbbra is stabil, alacsony a munkanélküliség.
A Család- és Szociálpolitikai Minisztérium adatai szerint a regisztrált munkanélküliségi ráta júniusban rekordalacsony, 5,0 százalékos szinten volt.
Az Eurostat adatai szerint a munkanélküliség a második legalacsonyabb az EU-ban Csehország után – emelte ki elemzésében a Lengyel Gazdasági Intézet. Előrejelzésük szerint a regisztrált munkanélküliség 2023 végén 5,5 százalék, 2024-ben pedig 5,6 százalék lehet. A munkanélküliségi ráta havonkénti ingadozása elsősorban szezonális: a nyáron jellemző növekedés után télen korlátozottabb lesz a munkahelyek számának bővülése.
Lejárnak az energia árstopok, ez megnyomja az inflációt
Az infláció az idén februári 17,2 százalékos csúcsról júliusra 10,3 százalékra lassult a lengyeleknél, míg szeptemberre már egyszámjegyűvé vált (8,3 százalék), főként az energia- és a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának meredek csökkenése miatt.
A teljes infláció Lengyelországban idén 11,4 százalék lehet, ami alacsonyabb annál, mint amire a bizottság a tavaszi előrejelzésében számított.
Jövőre az áremelkedések üteme még a jegybanki 2,5 százalékos cél felett marad, és az év egészében eléri a 6,1 százalékot – az infláció a várakozások szerint 2025-ben „nyugodhat meg”.
Ebben szerepet játszik, hogy az energiaárak még emelkedhetnek 2024 első negyedévében, mivel lejárnak a villamosenergia, a gáz, a szén és a fűtés árára jelenleg érvényes, kormányzati korlátozások. Emellett az új fiskális intézkedések és a minimálbér 2024-es, jelentős emelése is várhatóan növeli a maginflációs nyomást.
Ukrajna 2022-es orosz inváziója arra kényszerítette az Európai Unió országait, hogy véget vessenek az orosz gáztól való függőségüknek. Bár az EU gázimportja 37 százalékkal nőtt 2014 és 2021 között, az inváziót követően az EU-ba vezető vezetékeken keresztül az orosz gáz napi áramlása egy éven belül hatszorosára csökkent. Az unió fő gázpiacai közül Lengyelországnak – amely történelmileg leginkább az orosz beszállításoktól függött – sikerült a legnagyobb mértékben csökkentenie az orosz importtól való függőségét – jelentette a Lengyel Gazdasági Intézet. A lengyelek 2014 és 2021 között 14 százalékkal fogták vissza az Oroszországból származó gázimportot, majd 2023 első negyedévében totálisan megszüntették úgy, hogy a gázellátást teljes mértékben biztosítják a következő télre.