A világ sötétebb és bizonytalanabb hely lett 2016-ban - áll az Amnesty International (AI) friss, éves jelentésében, amely példákat is felsorol: Szíria legnépesebb városának, Aleppónak nagy részét borította be por a sorozatos légicsapások és utcai harcok következtében, miközben Jemenben tovább folyt a civilek kegyetlen mészárlása.

A mianmari rohingyák kiszolgáltatott helyzetétől kezdve a Burundiban és Dél-Szudánban zajló törvénytelen kivégzéseken át, a török és bahreini kormánykritikus vélemények kegyetlen elfojtásáig terjed a jogsértések globális skálája, miközben Európában és az Egyesült Államokban egyre nagyobb teret nyer a gyűlöletbeszéd.

Kapcsolódó

A szervezet szerint rossz hír, hogy a politika egyáltalán nem tud választ adni ezen folyamatokra - jó példa erre az ENSZ szeptemberi sikertelen migrációs csúcstalálkozója -, sőt, van, hogy tovább ront a helyzeten. Donald Trump amerikai elnök mérgező kampányszlogenjei jól jelzik azt a globális trendet, hogy a politika egyre erőszakosabb és megosztóbb lett.

A világ számos vezetője és politikusa azzal próbál meg hatalmat szerezni, hogy félelmet és megosztottságot kreál, amikor "másokat" hibáztat a választók vélt vagy valós problémáiért - olvasható a jelentésben, amely szerint gyűlöletkeltő, megosztó és az emberi méltóságot semmibe vevő retorikájuk hatására az emberek bátran engedelmeskednek legsötétebb ösztöneiknek.

Azzal, hogy a társadalmi és gazdasági nehézségeket egy meghatározott csoport nyakába varrják, a hatalomban lévők zöld utat adnak a diszkriminációnak és a gyűlölet-bűncselekményeknek, mint azt láthattuk is Európában és az Egyesült Államokban.

A demagógia és populizmus korát éljük
Kép: MTI/EPA

Éppen ezért az AI szerint tavaly erőteljes és könyörtelen támadások érték az emberi méltóság és egyenlőség eszméjét, az emberi létezés legalapvetőbb forrásait. A megszégyenítés, a félelem és a bűnbakkeresés eszközével éltek azok, akik bármire hajlandóak, hogy hatalomra kerüljenek vagy azt megtartsák. Ide kapcsolódik a szervezet szerint az egyik legriasztóbb fejlemény is: számos kormány ajánlott piszkos alkut az állampolgárok számára, amelyben biztonságot és jólétet ígérnek, ha az emberek feladják részvételi jogaikat és a szabadságukat.

Ilyen a helyzet Magyarországon

Az Amnesty International szerint az új jelentésben korábbi évekhez képest több szó esik Magyarország emberi jogi teljesítményéről. Több területen is - például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán - hazánk az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.

Tragikus azt látni, hogy Magyarország évek óta szisztematikusan mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak. Az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket, eközben pedig elképesztő mennyiségű közpénzből gonosztevőknek és terroristáknak állítsák be őket - kommentált Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az AI összesen hét ponton keresztül mutatja be, hogyan alakult a magyar emberjogi helyzet 2016-ban.

  • Terrorellenes intézkedések és közbiztonság: Az AI szerint a kormány összességében tovább szélesítette a terrorellenes törvények alkalmazási körét. Példaként azt hozták, hogy az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény hatodik módosítását, és bevezetett egy új, homályos megfogalmazott különleges jogrendet, a terrorveszélyhelyzetet, amelynek meghatározása a szervezet szerint nem felel a nemzetközi jogban előírt kritériumoknak. A módosítás egy sor kiterjesztett hatáskört ad a végrehajtó hatalom kezébe: a kormány korlátozhatja az országon belüli mozgást; államok, cégek vagy magánszemélyek érdekeltségeit zárolhatja; megtilthatja vagy korlátozhatja a közterületen tartandó rendezvényeket és speciális terrorelhárítási intézkedéseket vezethet be, mindezeket bírósági vagy teljes országgyűlési kontroll nélkül.
  • Egyesülési szabadság: Az AI megemlékezik arról, hogy a bíróság kötelezte az elméletileg független Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, hogy adja ki a kormánykritikus civil szervezetek 2014-es ad hoc ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumokat, így derült ki, hogy az ellenőrzést maga a miniszterelnök rendelte el.
  • Szólásszabadság - újságírók: Októberben váratlanul felfüggesztették a kormánnyal szemben kritikus Népszabadság kiadását és újságíróinak munkavégzését. Az újságot néhány nappal azelőtt zárták be, hogy eladták volna egy kormányközeli vállalkozónak - írja az Amnesty International.
  • Igazságszolgáltatás: Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének - megbízatásának lejárta előtti - elbocsátása sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkének 1. bekezdésében foglalt tisztességes tárgyaláshoz, illetve a 10. cikkben foglalt véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.
  • Hátrányos megkülönböztetés - romák: Két esetet sorol az AI: az egyik a miskolci önkormányzat harca a helyi szegény romák ellen, a másik egy egri bíróságra utal, amelyik megállapította, hogy jogellenesen különítettek el roma gyereket heves megyei iskolákban és osztályokban. Mindezek miatt júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetése miatt.
  • Gyűlölet-bűncselekmények: Az előítélet motiválta bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozati munka és vádemelés továbbra is hagy kívánnivalókat maga után - véli több bírásági döntés alapján az AI.
  • Menekültek és migránsok: Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és menedékkérők számára a hozzáférést az ország területéhez, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli irreguláris határátlépés miatt. A kormány meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállását, dacára annak, hogy drasztikusan csökkent az országba érkezők száma. Több mint 10 ezer rendőrt és katonát vetettek be a határ mentén - kommentál az AI, amely szerint több mint 16 ezer embert akadályoztak meg a határ átlépésében vagy küldtek vissza erőszakkal Szerbiába, időnként fizikai erőszakot alkalmazva.

    De nem csak ezzel van gondja a szervezetnek: májusban az Országgyűlés elfogadott egy sor jogszabály-módosítást, amely gyakorlatilag megszüntette a nemzetközi védelmet kapó emberek lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és integrációs programokhoz való hozzáférését. Magyarország felfüggesztette az együttműködést más uniós országokkal, és megtagadta a menedékkérők átvételét a dublini rendelet alapján.

    Megpróbált legalább 2500 menedékkérőt visszaküldeni Görögországba annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a görög menekültügyi rendszer elégtelenségei miatt felfüggesztette a visszaküldéseket. A magyar befogadási körülmények miatt egy sor európai ország függesztette fel az emberek visszaküldését Magyarországra, időnként azt ajánlva, hogy senkit sem lenne szabad visszaküldeni.

    A kormány több mint 6 milliárd forintot költött kommunikációs kampányokra, amelyekben bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek ábrázolták a menekülteket és migránsokat. Októberben egy országos népszavazás keretében a magyar választóknak az uniós áthelyezési kvótákról kellett dönteniük. A népszavazás érvénytelen lett, miután nem mentek el elegen szavazni.

Nem váratott magára sokáig a Fidesz reakciója

A migránspárti szervezet támadása borítékolható volt - ezzel címmel reagált az Amnesty International jelentésére a nagyobbik kormánypárt. A közlemény szerint "az AI egyike azoknak a migránspárti ügynökszervezeteknek, amelyek Soros György pénzéből működnek és a migránspárti erőket szolgálják. A migránspárti szervezet nem először támadja a magyar bevándorláspolitikát és támadása most is borítékolható volt, miután a magyar parlament napirendre vette a jogi határzár további megerősítését.

A migránsok őrizetbevételről szóló törvényjavaslatot akkor is támogatni fogjuk, ha szembe kell néznünk, külföldi pénzekkel kitömött nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával, amelyek a mostanihoz hasonló jelentésekkel akarják befolyásolni a magyar bevándorláspolitikát."

Fidesz: mit várhattunk volna egy menekültpárti szervezettől?
Kép: MTI

A konkrét vádakra tehát nem reagált a kormánypárt, csak a külföldi támadásokat emlegeti - pont, ahogy arról az AI is megemlékezett a jelentésében. Igaz, ezt a módszert nem először használják. Január végén jelent meg a Transparency International korrupciós jelentése, melyből kiderült, hogy manapság már csak három olyan uniós ország van, amely korrupciós szempontból rosszabbul teljesít Magyarországnál.

Bár a Napi.hu akkor megkérdezte a Miniszterelnökséget is, hogy akar-e válaszolni az állításokra, ők köszönték, ám nem éltek a lehetőséggel, inkább Kovács Zoltánra bízták a válaszadást. A kormányszóvivő pedig a szokásos formulával jött: Gyurcsány idején minden rosszabb volt, ma már minden rendben van, "nincsen olyan jelzés, ami alapján Magyarországon nagyobb aggodalomra lenne ok a korrupcióval kapcsolatban."

Kovács azt is felvetette, hogy minimum érdekes, hogy a TI a baloldali kormányok idején nem támadta a kormányzatot, holott a magyar baloldal kormányzása alatt "szétlopták az európai uniós forrásokat".

A TI válasza nem maradt el: "az elmúlt években számtalanszor rámutattunk arra, hogy korrupciós szempontból Magyarországon nem jó irányba haladnak a dolgok. Azt is sokszor hangsúlyozzuk, hogy a bajok nem 2010-ben kezdődtek. Már 2008-ban, a baloldali kormányzás idején felhívtuk a figyelmet arra, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon, bár a vesztegetéseket ekkor még sokkal inkább ítéltük a demokratikus rendszer melléktermékének, mintsem alapvető jellemzőjének."