Hiába kérdezik, továbbra is titkolná a kormány, mennyit fizetett a kötvényeseknek

Válasz helyett mellébeszélt Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor a letelepedési kötvényről kérdezték.

Mellár Tamás párbeszédes képviselő azon írásbeli kérdésére, miszerint mekkora összeget és hány darab lejárt futamidejű letelepedési államkötvény után fizetett eddig vissza az állam, a címzett Varga Mihály pénzügyminiszter helyett Tállai András parlamenti államtitkár kitérő választ adott.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A miniszterhelyettes válaszában azt írta, miután a magyar állampapírok a hitelminősítőknél befektetésre ajánlott kategóriába kerültek, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy döntött, lezárja a letelepedési kötvények értékesítését, és a piacról, valamint a lakosságtól von be inkább forrásokat az állam finanszírozására.

A párbeszédes képviselő ezekre a kérdésekre próbált választ kapni: 

• Mekkora hozammal növelt összeget fizettek vissza ezidáig az úgynevezett letelepedési kötvények után?
  
• Ebből az összegből mekkora értékű a hozam összege?
  
• 2019-ben és a további esztendőkben mekkora összeget kell visszafizetni éves szinten?
• A kibocsátott letelepedési kötvények után befolyt összeg mekkora hányadát jelentette a 2012. évi mértékének?

Dugdossák, de ott van

Az ÁKK honlapján nehezen, de meg lehet találni azt a táblázatot, amely tartalmazza a letelepedési kötvények adatait is. Ebből kiderül, hogy az idén és a következő években mekkora állomány jár le, a tavaly lejárt állományt azonban már nem tartalmazza az adatsor. A kötvények lejártakor az állam a közvetítő cégeknek fizeti ki a névértéket - ezek diszkont kötvények, vagyis a futamidő elején a névértéknél alacsonyabb áron vásárolhatják meg a befektetők. A közvetítő cégek adják végül vissza a lejárt kötvények árát a vásárlóknak.

A Pénzügyminisztérium és az ÁKK korábban sem igyekezett nyilvánosságra hozni a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos információkat. A G7 portál is közel két és fél év pereskedés után jutott hozzá ezzel kapcsolatos az adatokhoz. A portál számításai szerint a Fidesz-közeli közvetítő, zömében offshore cégek mai árfolyamon számítva 162 milliárd forintot tettek zsebre. Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.

Az árfolyamon is nagy a bukás

Az első állampapír-sorozatok tavaly decemberben jártak le, a magyar állam 107,5 millió eurót, azaz 34,7 milliárd forintot utalt olyan cégek számlájára, amelyek a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Máltán és Szingapúrban vannak bejegyezve. Az offshore cégek karácsonyi ajándékához a magyar adófizetők több mint négymilliárd forinttal járultak hozzá - írta a portál.

A Napi.hu számításai szerint idén egy 445,5 millió eurós pakk jár le, vagyis decemberben összesen 144,787 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak (a jelenlegi 325 forint körüli euróárfolyammal számolva). Viszont a 2014-es jegyzéskor - éves átlagárfolyamot nézve - csak 308 forintot ért egy euró, ami a hozamokkal diszkontálva azt jelenti, hogy öt évvel ezelőtt csak hozzávetőlegesen 121,87 milliárd forintot szerzett a költségvetés az ügyleten. Így kalkulálva évente bő 3,5 százalékos a kamat- és árfolyamköltsége az eredetileg csupán 2,24 százalékos kamattal kibocsátott kötvénynek.

Húszezren jutottak letelepedési engedélyhez

A G7 cikke szerint a letelepedési kötvényprogramon keresztül 6543 külföldi jutott úgy élethosszig tartó magyar tartózkodási-, illetve letelepedési engedélyhez, hogy a közvetítő cégeken keresztül kötvény jegyeztetett. További 13 312 személy családegyesítés címszóval kapott magyar papírokat. Egy kötvényjegyzésen keresztül tehát átlagosan három ember jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító tartózkodási engedélyhez.

A program úgy működött, hogy az a külföldi, aki előbb 250 ezer, majd 2015. január 1-től 300 ezer euróért vásárolt speciális, erre a célra kibocsátott, euró alapú, ötéves futamidejű magyar állampapírt, automatikusan kapott egy tartózkodási vagy letelepedési engedélyt.

Az ÁKK szerint megérte

Az ÁKK a honlapján arról írt, 2013 és 2017 között 1,84 milliárd euró értékben bocsátott ki ilyen kötvényt. Az évi 2,53 százalékos kamat akkor kedvező volt, csökkentette az államadósság finanszírozásának a költségét. A Prémium Euró Magyar Államkötvénynél (PEMÁP) is kedvezőbb volt a kamat, így megtakarítást eredményezett.

Korábban Varga Mihály, illetve a választ a nevében tolmácsoló Tállai közlékenyebb volt, elárulta, hogy 2019-ben 445,5 millió eurónyi kötvény jár le. Ez nem jelenti azt, hogy valójában ekkora értékben történt a jegyzés: a zéró kupon kötvények esetében a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza. Így az első évben, amikor még 2,53 százalék volt a hozam, valójában csak 94,87 millió euró folyt be a költségvetésbe.