A háztartási energia átlagára idén októberben 0,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ez komoly lassulás ahhoz képest, hogy szeptemberben éves bázison még 2,7 százalék volt az árcsökkenés szintje. Ennek oka, hogy a kormány utoljára tavaly szeptemberben csökkentette az áram árát (5,7 százalékkal), amely most kifutott a bázisból.

A távfűtés - amelynek inflációs súlya mintegy harmada az elektromos áraménak - még 1 százalékkal olcsóbb, mint tavaly, mivel 2014 októberében 3,3 százalékkal csökkent az ára. Egy hónappal ezelőtt még 3,4 százalékkal volt olcsóbb éves bázison. Hogy a távfűtésnél már abban a hónapban érződik a bázishatás, amikor az árcsökkenés már végbement, az áramnál meg csak egy hónappal korábban, az nyilván olyan okokra vezethető vissza, mint az eltérő, számlázás és fizetési ütemezés.

Persze ettől függetlenül nem kell attól tartanunk, hogy nagyon elszállnának az árak, hiszen az üzemanyagok még mindig sokkal olcsóbbak, mint egy évvel korábban. Az olaj áresésnek hatása tavaly novemberben kezdte el éreztetni hatását, vagyis hamarosan ez sem segíti az éves bázisú inflációs adatok alacsony szinten tartását.

Gyorsult az élelmiszerek drágulása

Októberben, 1,7 százalékkal voltak drágábbak az élelmiszerek, mint tavaly ilyenkor, ez a növekedés eddig a legvaskosabb éves bázison. Legnagyobb mértékben, 26 százalékkal a friss zöldség ára emelkedett, de a burgonyáért is 20,8 százalékkal többet kellett fizetnünk most októberben. Egyre drágul a csokoládé és a kakaó, már 4,2 százalékkal kell többet fizetni értük a boltokban.

A hús, a hal és az ebből készült termékek viszont 1,2 százalékkal olcsóbbak, ahogy a tejtermékekért és a tojásért is 5,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Drágul a ruházkodás is

Bár minimális mértékben, de októberben 0,5 százalékkal drágultak a ruházati cikkek, amely már három hónapja tartó gyorsulás eredménye. Szintén egyre drágábbak a tartós fogyasztási cikkek, a 10 hónapban 1,8 százalékkal kellett többet fizetni értük.

A szolgáltatásokért átlagosan 1,7 százalékkal fizetünk többet, amely szint hasonló az elmúlt hónapokéhoz. A rangsort az üdüléssel kapcsolatos kiadások vezetik: egy külföldi útért 10, egy belföldiért 6 százalékkal kell többet fizetnünk.

Az alacsony inflációért "felelős" üzemanyagok ára 16,5 százalékkal volt alacsonyabb éves bázison.

Ezt várják az elemzők

Az Este Bank elemzői szerint idén folytatódhat az inflációs ráta gyorsulása, decemberben akár meghaladhatja a 1,5 százalékot, míg az idei év egészében átlagosan 0 százalék lehet a mutató. A jövő évet is az inflációs ráta gyorsulása jellemezheti, hiszen 2016 végére akár 2,7 százalékra is emelkedhet a pénzromlás üteme.

Az októberi  inflációs szám nem módosítja érdemben a CIB év egészére vonatkozó előrejelzését: továbbra is 0 százalék közeli éves átlagot várnak 2015-re. Az infláció érdemi emelkedése (nagyrészt a bázishatás miatt) az év utolsó két hónapjára marad. Novemberre magasabb, de még 1 százalék fölötti, decemberre 1,5 százalékhoz közeli év/éves mutató valószínűsíthető. Az infláció jövőre tovább gyorsulhat, de várhatóan akkor is bőven a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat.

A Takarékbank szakértői szerint a következő hónapokban döntően bázishatások miatt újra növekedésnek indulnak az árak. Ez azonban mérsékelt marad, decemberig 1,4 százalékra emelkedhet az infláció az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadásának bázishatása miatt. A bázishatás januárban lehet a legerősebb, így januárban már kissé 2 százalék fölé emelkedhet az infláció, a jövő év közepéig pedig 2 százalék közelében maradhat az infláció, majd a jövő év második felében 2,5 százalék fölé kúszhat. Idén az átlagos infláció 0 százalék, jövőre 2,3 százalék közelében lehet, a jövő évi inflációra enyhe lefelé mutató kockázatot jelent a sertéshús áfájának csökkentése, míg felfelé mutató kockázat egyes dohánytermékek adójának növelése lehet.

Így látja a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint az infláció mélyén rejlő tartósan meghatározó folyamatokat megragadni hivatott három alapmutató közül kettő emelkedett, egy pedig csökkent szeptemberi szintjéhez képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalékról 1,3 százalékra, a keresletérzékeny termékek éves inflációja 1,9-ről 2 százalékra emelkedett, a ritkán változó árú termékek inflációja pedig 2 százalékról 1,8 százalékra lassult októberben.

Az MNB értékelése szerint ezzel nem mutatnak érdemi elmozdulást, az alapmutatók szintje pedig változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal. Az elmúlt időszakban a keresletérzékeny termékek hozzájárulása az inflációhoz érdemben nem változott, míg a költségváltozásokra érzékenyebb tételek - az élelmiszer és energia - ára összességében az árcsökkenés irányába hatott. Mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek éves inflációja emelkedett szeptemberhez viszonyítva. Az iparcikkek havi áralakulása ugyanakkor változatlanul mérsékelt dinamikát mutatott az elmúlt hónapokban, amelyet az alacsony importárak árleszorító hatása magyaráz.