Egy év után újra levásároltak egy azonos termékekből álló vásárlói kosarat a G7 sajtómunkásai a német és a magyar Lidlben, ami ad egyfajta képet arról, hogyan változott a két ország lakóinak életszínvonala. Tavaly ősszel egy német Lidlben ez a bevásárlólista 51,22 euróba került. Az akkori 360 forintos euróárfolyam alapján ez 18 440 forintnak felelt meg.

Ugyanez a magyar Lidlben 2021. október végén 13 646 forintba került, vagyis a német Lidl tavaly körülbelül 35 százalékkal volt összességében drágább, mint a magyar. Akkor kapunk azonban reális képet, ha ezeket az összegeket összevetjük a helyi nettó medián (átlag)fizetésekkel.

Mivel Németországban a medián bér tavaly 2084 euró (akkori árfolyamon átszámolva 750 ezer forint) volt, a magyar viszont csak 233 ezer forint, így egy német keresetnek 2,46 százalékát tette ki a Lidl-bevásárlás, a magyarnak viszont elvitte az 5,86 százalékát.

Cikk-cakkos változás

Idén szeptember második felében a tavalyi kosár már 66,22 euróba került egy németországi Lidlben. A német vásárló tehát euróban számolva 29,3 százalékos inflációt tapasztalhatott 11 hónap alatt. Magyarországon ugyanezért a kosárért szeptember végén 19 607 forintot kellett fizetni a Lidlben, vagyis az infláció 43,7 százalékos volt.

Egy év alatt Németországban a fizetések 2,9 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a nettó német medián bér 2144 euró lehetett (ami az adatfelvétel időpontjában 404 forintos euró árfolyammal számolva 866 ezer forintnak felelt meg).

Rosszul jártak a magyarok

Az euró értékek alapján a németországi bevásárlás költsége a medián fizetés arányában 2,46 százalékról 3,09 százalékra emelkedett. Magyarországon eközben a KSH adatai szerint a bruttó medián bér 15,1 százalékkal emelkedett, és elérte a 403 ezer forintot – ezt nettóra átszámolva 268 ezer forintot kapunk, kedvezmények nélkül.

Ha ehhez viszonyítjuk a bevásárlás költségét, akkor azt kapjuk, hogy 11 hónap alatt az arány 5,86 százalékról 7,32 százalékra nőtt. Hiába emelkedett tehát a magyar bér jóval nagyobb mértékben, mint a német, a sokkal magasabb magyar élelmiszer-infláció és a forint gyengülése miatt mégis a magyar vásárló járt sokkal rosszabbul.