A MOHU, a MOL hulladékgazdálkodási leányvállalata, amely az automatás palack-és üvegvisszaváltásért is felel, még az idén megszüntetné a fővárosban az ötven éve működő hagyományos lomtalanítási rendszert. Azt a budapesti szisztémát, amikor évente egy-két napunk adódik arra, hogy a nagyobb háztartási lomjainkat, illetve a komolyabb tételben összegyűlt szemetünket kitegyük az utcára, hogy azt aztán mind elvigye a fővárosi köztisztasági vállalat.

Helyette kontrollált gyűjtőpontos rendszert vezetnének be, ahol előre megadott időpontban, őrzött gyűjtőpontokra lehetne leadni a lomokat. Hogy miért? Mert a MOHU szerint a jelenleg érvényes „minden lomot az utcára a ház elé pakolunk” típusú rendszer kivezetése, átalakítása évek óta felmerülő kérdés a fővárosban. Éppen ezért a MOL leányvállalata úgy véli: ideje „európai” alapokra helyezni az évenként egyszeri lakossági szemétlerakást a fővárosban.

A budapestiek háromnegyede elégedett a lomtalanítással

Az Economx kíváncsi volt ezek után a másik fél, az érintettek, a budapesti lakosság véleményére, hogy ők mit gondolnak a MOHU BUDAPEST Zrt. terveiről. Lapunk megbízásából a Pulzus el is végezte a kérdésre vonatkozó reprezentatív kutatást a fővárosiak körében. Mindenesetre az egyik legszembetűnőbb tanulság, hogy Budapest lakosságát igencsak megmozgatja a lomtalanítás intézménye, miután a fővárosiaknak csupán kilenc százaléka mondta, hogy nem él a lehetőséggel.

E mellett az eredmény egyértelmű: a Budapesten élők közel fele utasítja el határozottan az új, kontrollált gyűjtőpontos lomtalanítási rendszerre való átállást. A válaszadók 45 százaléka jelezte, hogy nem örül a változásnak. Ők azzal indokolták a fenntartásaikat, hogy számukra gondot fog okozni a lomok elszállítása a gyűjtőpontokra, ők ezt egyedül nem fogják tudni megoldani. Ráadásul mellettük 28 százaléknyian nyilatkozták, hogy teljesen elégedettek az eddigi lomtalanítással.

Vagyis mondhatjuk, hogy Budapest 73 százaléka nem érti, miért kell a megszokott, utcára kipakolós lomtalanítási renden változtatni. Ehhez képest a vizsgálatban résztvevők mindössze 15 százaléka örül a változásoknak, és ért egyet a MOHU-val: a hagyományos lomtalanítás problémás, helyette sokkal átláthatóbb és hatékonyabb lesz az új gyűjtőpontos történet. Mindez így fest a grafikonon: 

Kép: Economx

Meglepő, kiket zavar legkevésbé az utcai lomtalanítási káosz

Ha a férfiak és a nők attitűdjét vizsgáljuk, bizony látunk eltérést a nemek között. Az új hulladékgyűjtési módszer üdvözlői közt valamiben nagyobb arányban vannak a férfiak (18 százalék, nők: 12 százalék). Ezen után nem meglepő, hogy a nők azok, akik a legkevésbé boldogok a változástól (49 százalék), mert gondot okoz nekik majd a lomok elszállítása. Ha a korosztályokat nézzük, hogy ennek megfelelően ki mennyire lelkes az új koncepciótól, a következőt láthatjuk:

  • A 18 és 39 év közti legfiatalabb korosztály ugyanakkora arányban üdvözli a változást, és hagyja hidegen önmagában az, hogy létezik lomtalanítás Budapesten (19 százalék – 19 százalék);
  • a 60 évnél idősebbek azok, akik a leginkább elégedettek az eddigi lomtalanítási renddel, így a változástól is ők tartanak a leginkább;
  • a 40 és 59 év köztiek a legnyitottabbak a MOHU javaslatára.
Kép: Economx
Kép: Economx

Iskolai végzettség tekintetében pedig alig találunk számottevő különbséget lomtalanítási kérdésekben. A legnagyobb szórást talán annak a megítélésében találjuk, hogy ki mennyire elégedett a jelenlegi status quoval:

  • az alapfokú végzettséggel rendelkezők 46 százaléka nem örül a változásnak;
  • a középfokú végzettségűeknek 40 százaléka állítja ezt magáról;
  • a diplomások pedig a legelutasítóbbak: 49 százalékuk gondolja úgy, hogy nem szerencsés a MOHU újítása, gondot jelent majd számukra a lomok gyűjtőpontra szállítása.
Kép: Economx

Egy kutatás adatai

Az Economx megbízásából a Pulzus a kutatást az érintettek, vagyis a 18 év feletti budapesti lakosság körében végezte el ezer fős mintán, még a karácsonyi ünnepek előtt, december 18-án. A válaszadók 46 százaléka volt férfi és 54 százaléka nő. A legfiatalabb, 18-39 éves korosztály képviseltette magát a legnagyobb arányban, 37 százalékkal, a 40 és 59 év köztiek 31 százalékban válaszoltak, a 60 év felettiek pedig 32 százalékban. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők 26 százaléknyian vettek részt a kutatásban, a középfokú végzettségűek valamivel többen, 36 százalékban válaszoltak, míg a legmagasabb, 38 százalékos arányt a felsőfokú végzettségűek adták.

Utcai kihelyezés helyett kontrollált gyűjtőpontos lomtalanítás

Az Economxnak küldött közleményében többek között azzal érvelt a MOHU, amely 2023. július 1-től felelős a hazánkban keletkező települési szilárd hulladék begyűjtéséért és kezeléséért, hogy:

  • fontos célkitűzésüknek tartják, hogy Budapest is felzárkózzon azokhoz a városokhoz, ahol a modern lomtalanítási rendszerben gyűjtik a nagydarabos háztartási hulladékot;
  • vagyis az unió nagyvárosaiban már évek, vagy akár évtizedek óta jellemzően olyan kontrollált gyűjtőpontos rendszer van érvényben, amely a lakosság számára tisztább, és a mindennapokat megkönnyítő elvek mentén működik;
  • itthon is látunk erre sikeres példákat, egyebek mellett Nyíregyházán és Zalaegerszegen;
  • a most is élő fővárosi lomtalanítási rendszer rendetlenséget eredményez a közterületeken;
  • fennakadásokkal járhat és zavarja a lakókat;
  • az eddig megszokott utcai lomtalanítás kevésbé környezettudatos és fenntartható – különösen, amikor veszélyes hulladék kerül ki kontrollálatlan körülmények közt az utcára;
  • a házak elő ömlesztett lomok különösen a turisták által frekventált környékeken rontják a városképet és riaszthatják el a Budapestre látogatókat;
  • mindez ráadásul több napra megnehezíti a parkolást;
  • a köztisztaságot is rontja és roncsolja a növényzetet;

Az új koncepció, az úgynevezett kontrollált gyűjtőpontos lomtalanítási rendszer lényege, hogy egy-egy kerületben az előre megadott időpontban akár tíz különböző őrzött és körbekerített gyűjtőpontra lehet elvinni a szemetet. A MOHU elképzelései szerint egy ilyen gyűjtőpont legfeljebb 800-1000 méterre lehet egy lakástól, ám ezek jellemzően még ennél is közelebb lesznek, illetve három napig lesznek nyitva. Az átvételi helyeken és azok védelmén pedig dedikált személyzet dolgozna.

Hogy mi lesz azokkal, akik valamiért akadályoztatva vannak abban, hogy a gyűjtőpontra vigyék a szemetet? Ők akárcsak a választási időszakokban a mozgó urnát, a lomtalanítás idején igényelhetik a házhoz menő szemétszállítást. Vagyis az igényeknek megfelelően a kerületi önkormányzatoknak lehetőségük lesz arra, hogy rászorultsági alapon jelöljenek ki címeket, ahová a szolgáltató térintésmentesek kivonul és elviszi a lomot.

A MOHU azt is hozzátette: a házak elé ömlesztett lomtalanítás már csak azért is idejétmúlt, mert az ilyenkor utcára öntött szemét közt kikerülő veszélyes hulladékfajták állandó ellenőrzése lehetetlen. „Rengeteg ki nem helyezhető hulladék, például elektronikai hulladék, ruha, sitt és festék is kerül a lomok közé, ez pedig megakadályozza a hulladékfajták szakszerű kezelését és újrahasznosítását, vagyis a fenntartható, körforgásos hulladékgazdálkodási célok jelentősen sérülnek” – írja a cég.

A lomtalanítás jelen formájában jelentősen rontja a fővárosi utcaképet és a közrendet is. Gyakran a járdákon olyan méretű kupacok keletkeznek, hogy teljesen ellehetetlenítik a gyalogos közlekedést; a zöldterületeken pedig károkat okoznak a növényzetben. A lomtalanítással járó nemkívánatos jelenségek továbbá turisztikai és közbiztonsági szempontból is károkat okoznak a városnak, számos rendőri és közterületi intézkedéssel jár – sorolta a MOHU, mi minden szól az elképzelésük mellett.

Ha nem változtatunk a lomtalanítási rendszeren, tele lesz szeméttel a főváros

A MOHU vezérigazgatója szerint a 2025-től tervezett új lomtalanítási rendszer célja, hogy tisztább és jobb megoldást találjanak, éppúgy, mint a nyugat-európai városokban vagy akár a legtöbb hazai településen. Budapesten mintegy 150 helyszínen tervezik gyűjtőpontok kialakítását, kerületenként akár 10-12 darabot. Pethő Zsolt szerint a régi rendszer elavult.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Kapcsolódó