A JP Morgan a pénteki adatismertetés előtti előrejelzésükben az 1,7 százalékos konszenzusnál számottevően magasabb, 1,9 százalékos tizenkét havi inflációt jósoltak a tavalyi utolsó hónapra a novemberben mért 1,1 százalékos éves ütem után. A ház szerint a legutóbbi előzetes lengyel inflációs becslés is meglepően magas volt, és ebben a meglepetésben az élelmiszeráraknak volt a legnagyobb szerepe. A JP Morgan londoni elemzői szerint az élelmiszerárak a térségben erőteljes korrelációt mutatnak, így a cég arra számít, hogy a decemberi infláció Magyarországon is meglepetést okoz.

A cég szerint a szezonálisnál szokásosnál erősebb élelmiszer-áremelkedés mellett az üzemanyagárak jelentős havi összevetésű emelkedése is valószínűleg hozzájárult a decemberi inflációs gyorsuláshoz, ráadásul mindkét termékcsoportban erős éves bázishatás is érvényesült a múlt hónapban. A JP Morgan londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi előrejelzésükben szereplő 2,4 százalékról 2,6 százalékra emelték az idei egész éves átlagos magyarországi inflációra szóló becslésüket. A súlyosbodó munkaerőhiány és a bérkiáramlási nyomás valószínűleg csak hosszabb idő elteltével szűrődik át a fogyasztói árakba, ezért a maginfláció tartósan csak 2018 első felében éri el a 3 százalékot.

Az inflációs gyorsulás fő hajtóerejét a következő hónapokban az energiaárak és a bázishatások adják, és a teljes kosárra számolt infláció valószínűleg 2018-ban is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célszintje alatt marad, ezért a JP Morgan elemzői szerint kétséges, hogy a folyamat szigorító monetáris válaszlépést eredményezne. A cég várakozása az, hogy az MNB "enyhítési üzemmódban marad", és ezt a monetáris politikát nem szokványos eszközökkel folytatja, beleértve a likviditás folytatódó kiszorítását a három hónapos betéti eszközből. A JP Morgan távlati előrejelzése egészen 2018 márciusáig a jelenlegi 0,90 százalékos MNB-alapkamat fenntartásával számol.

A Goldman Sachs (GS) elemzői valamivel enyhébb, 1,7 százalékos - a konszenzusos előrejelzési átlagnak megfelelő - tizenkét havi inflációt várnak decemberre. Előrejelzésük szerint a gyorsulást elsősorban az üzemanyagárak emelkedése okozhatta.

A GS londoni elemzői hosszabb időtávra előretekintve azonban hangsúlyozzák, hogy Magyarországon és a többi feltörekvő európai gazdaságban meglepően korlátozott az alacsony munkanélküliségből, a térségi gazdaságokban érvényesülő negatív kibocsátási rések bezárulásából és a bérnövekedésekből eredő nyomás átszűrődése a fogyasztói árakba. A Goldman Sachs szakértői ennek alapján szintén azzal számolnak, hogy 2018-ig nem változik az MNB alapkamata.

A Bank of America-Merrill Lynch elemzői felülvizsgált térségi előrejelzésükben azt valószínűsítették, hogy mindenekelőtt az élelmiszerek, és a dollár erősödése miatt az olaj okoz majd felfelé ható inflációs meglepetéseket a feltörekvő európai gazdaságokban. Ennek alapján a ház az idei magyarországi, csehországi és lengyelországi éves átlagos inflációra szóló prognózisait 0,2-0,4 százalékponttal emelte.

A cég londoni elemzői a legkisebb mértékben idei átlagos magyar inflációra adott előrejelzésüket növelték, 0,2 százalékponttal 2,6 százalékra, mivel ez a prognózisuk eddig is meghaladta a 2 százalékos konszenzusos előrejelzési átlagot.

A Bank of America-Merrill Lynch közgazdászai szerint az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése azonban akár 0,5 százalékpontot is lefaraghat a teljes kosárra számolt tizenkét havi januári inflációból, elfedve az alapszintű inflációs nyomás erősödését a magyar gazdaságban. Ennek alapján a teljes kosárra számolt inflációs ütem a ház szerint valószínűleg az előrejelzési távlat zömében az MNB célsávjának 3 százalékos központi szintje alatt marad, de a maginfláció az idén várhatóan megközelíti, 2018-ban pedig átlépi a 3 százalékot.

A ház szerint mindazonáltal az MNB számára minden feltétel adott a monetáris politika további enyhítésére nem konvencionális eszközökkel, mivel a teljes kosár figyelembevételével mért infláció továbbra is elmarad a céltól.