Az Országgyűlés tárgysorozatában T/6359. számon, "A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról" címen feltüntetett törvényjavaslat kapcsán kérem, ismerje meg a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját - kezdte parlamenti frakciók vezetőihez írt levelét Lovász László.

Lovász levelében először tisztázza az MTA tevékenységét szabályozó garanciákat. Mint írja, az MTA működése átlátható, évente írásban beszámol a Kormánynak, kétévente az Országgyűlésnek, a részletes tudományos beszámolók az MTA honlapján mindenki számára elérhetőek. A kutatóhálózat tevékenységét segítő, véleményező és egyes kérdésekben döntést hozó 15 tagú testületbe (Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa) a Kormány három tagot tanácskozási joggal, "személyre szólóan delegál. A kutatóhelyek nemzetközi összehasonlításban is elismertek, számos kutatójuk eredményei Európában és a világban is kimagaslóak. A kutatóhálózat szakmai munkáját független testületek rendszeresen, a nemzetközi normák szerint értékelik. Az MTA székháza és kutatóhelyei nyitottak a tudomány iránt érdeklődők előtt. A magas szintű értékközvetítés mellett a tudományt népszerűsítő rendezvények bárki által látogathatóak.

Kapcsolódó

Majd rátér arra, hogy eddig semmilyen kormányzati kifogás vagy javaslat nem érkezett a benyújtott beszámolóink értékelésekor, az innovációs tárca ennek ellenére és az MTA-val való érdemi egyeztetés nélkül vonta magához a 2019. évi költségvetési törvény alapján a kutatóhelyek költségvetési forrását. A kifizetés ütemezése azóta kiszámíthatatlan, ami komoly problémákat okoz a kutatóhelyek működésében, és ellehetetleníti kutatóink részvételét a nemzetközi pályázatokon. A benyújtott törvényjavaslat pedig elvonni tervezi az MTA-tól a kutatóhálózatát, miközben mind hatásvizsgálatának eredményei, mind célja ismeretlen - írja Lovász László.

Ezt követően felsorolja a törvénytervezettel szembeni érveket:

  • Az Akadémia kutatóhálózatából létrehozandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító intézménye az ELKH Titkárság egyetlen közfeladata: "intézményes keretek között folytatott kutatások intézményrendszerének fenntartása, működtetése", amihez a szükséges feltételeket a törvényjavaslat szerint az MTA biztosítja. Ilyen feltételek mellett megmagyarázhatatlan az új intézmény felállításának igénye, szükségessége, az eredményesség szempontjából pedig rendkívül kockázatos a kutatóhelyek kivonása a minősített tudományos irányítás alól.
  • Az MTA kutatási célú ingatlanai és más vagyontárgyai működtetéséhez, a közfeladat ellátásához az MTA költségvetési támogatásában rendszeres forrást szükséges biztosítani a vagyonelemek fenntartási és fejlesztési költségeire. A tulajdongyakorlásának ettől eltérő módon történő korlátozása az Alaptörvénybe ütközhet és ellentételezés nélküli kisajátításként értelmezhető
  • Megkerüli a tervezet annak garantálását, hogy az ELKH intézményeiben foglalkoztatottak bérét határozatlan időre, kiszámítható és tervezhető módon biztosíthassák, ne csupán egyes projektekhez kötve.
  • Ha a kutatóhálózatot elvonják az MTA-tól, elveszik a tudományos világban jól ismert MTA brand. Ettől és az MTA egészére jellemző szinergiáktól megfosztani a kutatókat az egész társadalomra kiható értékvesztést okozna.
  • Mindemellett Eötvös Lorán nevét eddig  számos jeles intézmény viseli ma Magyarországon, köztük az egyik legrangosabb és legnagyobb felsőoktatási intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, így kérdéses, hogy kellően megkülönböztetné-e a névhasználat az ország e jelentős intézményeit.

Végül a frakcióvezetők figyelmébe ajánlja Palkovics László 2018. június 15-i, az MTA rendkívüli ülésén elhangzott mondatait:

"...a Kormány nem akarja csökkenteni az Akadémia költségvetését, nem akarja átvenni az akadémiai kutatóintézeteket, és átadni sem az egyetemeknek, a továbbiakban is az Akadémia autonóm döntése marad, hogy ezeket az intézeteket hogyan kívánja a jövőben menedzselni. A Kormány nem akarja, hogy az Akadémia kutatóintézetei csak azokkal a tudományterületekkel foglalkozzanak, amelyek a technológia és innováció területei közé sorolhatóak. A Kormány nem akarja azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek - ahogy ez más országokban megtörtént - leválasztásra kerüljenek." Miniszter úr kiemelte, hogy a magyar Kormány az Akadémiát és kutatóintézeteit értéknek tekinti - hangsúlyozza végül az MTA elnöke.

ITM: magyar gazdaság, magyar társadalom, magyar szabadalom

Az Országgyűlés előtt lévő, a hazai kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvénymódosítási javaslat elsődleges célja, hogy több kutatás legyen, amely hatékonyan segíti a magyar gazdaságot - írta közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Minden kutatásra fordított állami támogatásnak kézzelfoghatóan meg kell térülnie a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára. Több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti. A jelenlegi rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért mind az intézményrendszert, mind a pénzügyi finanszírozást meg kell erősíteni. A 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal tovább növeljük a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, megteremtjük az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit - írta az ITM