Tökön-babon halad az út, kérdés, ki tudják-e taposni Lázárból

A miniszter korábban azt mondta, ismeri az agglomerációban élők problémáit, a dugóban araszolás nyűgét. Az M100-as gyorsforgalmi ügye újra előkerült, ám azt a tárcája sem meri ígérni, hogy ez lesz a teljes megoldás. Azt pláne nem tudni, mennyibe kerül majd. Kiderült az is: újabb hidat terveznek a Dunán.

“Készen állunk arra, hogy Magyarország következő 10 éves közút, és gyorsút-fejlesztési programját úgy valósítsuk meg, hogy az agglomeráció számára könnyebben élhető legyen a vidék. Ebben nagy szerepet játszik az, hogy Menczer Tamás állandóan rágja a fülemet az irodámban,

mert oda telepszik az irodám ajtaja mellé és kitapossa belőlem és a kormányzatból is a támogatást.

– avatta be a megjelenteket be a kormányzati lobbizás kulisszatitkaiba Lázár János egy tavaly novemberi budakeszi uszodaátadón. Ezzel persze alaposan fényezve a Fidesz kommunikációs igazgatóját, aki nem mellesleg a Buda-környéki agglomeráció országgyűlési képviselője.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Ez novemberi bejelentés már csak azért is volt meglepő, mert a miniszter előtte egy évvel, a tihanyi Tranzit fesztiválon beszélt arról, hogy megannyi agglomerációs fejlesztés, amelyekkel maguk a fideszes képviselők kampányoltak mennek a kukába.

Ehhez képest Lázár János Budakeszi új uszodájának átadóján már-már mindent megígért: új HÉV-vonalat, a jelenlegi pályák felújítását, új szerelvényeket, vasútfejlesztést, autópálya-bővítést, gyorsforgalmi utat.

Ám előtte egy különös önvizsgálatot is tartott.

A budapestkornyeke.hu akkori beszámolója szerint olyanokat mondott, hogy tudja, hogy Budapesten nem nagyon szeretik, mert vidékre viszi a pénzeket ám azt is elismerte, hogy nagy fejlesztési adósságai vannak a kormánynak az fővárosi agglomerációban élők felé. Azt mondta: ismeri az agglomerációban élők problémáit, a dugóban araszolás nyűgét és ígéri, hogy az elkövetkező 10 éves időszakban óriási közlekedésfejlesztés vár az agglomerációban élőkre,

mert tudja, hogy az életük tele van kihívásokkal

„Az elkövetkező években az a célkitűzésünk, hogy a Budapestet körbevevő HÉV-hálózat kiépítésével, valamint a Budapestet körbevevő közlekedési hálózat modernizációjával, az M1-es autópálya hatsávosításával és az M100-as út megépítésével megpróbáljuk a Nyugat-budai agglomeráció életét megkönnyíteni. Mindez nagy adósságunk és ezzel tisztában vagyunk. Bődületes költségekről van szó. Az M100-as autóút Bicskétől Esztergomig 200 milliárdba kerülne, az M1-es autópálya hatsávosítása Győrig pedig 250 milliárd lenne” – mondta akkor a miniszter.

Az elkerülő elkerülője

Ami ezek közül valóban érintheti a budai agglomerációt az a néhány nappal ezelőtt ismét előhúzott M100-as gyorsforgalmi út - ami a tervek szerint Bicskétől húzódna Esztergomig, érintve a többi között Mányt, Zsámbékot, Tököt, Perbált, Tinnyét, Pilisjászfalut, Kesztölcöt és Dorogot. Ahogy arról az Economx is beszámolt, az ügyet ismét Lázár János melegítette fel ezúttal a Facebook-oldalán.

Lázár János két éve még a kukába dobta, ma már kormányzati stratégia

Miközben valósággal ég a talaj a MÁV lába alatt, ismét leporolták az M100-as gyorsforgalmi út terveit. Annyi biztos: nagyon drága lesz. >>>

Már akkor is számos kérdés merült fel bennünk a többi között, hogy miért változott meg Lázár János álláspontja (azon kívül, hogy párttársai megpróbálják kitaposni belőle), lesz-e folytatás, vagy csak Esztergom örülhet. Ezen felül, hogy milyen várható költségekkel számolnak, tartható-e a már amúgy is keménynek tűnő 380 milliárd forint, vagy akár 500 is lehet belőle, valamint, hogy van-e, változott-e az álláspont az M0 befejezésével kapcsolatban – ugyanis az már most látszik, hogy M100-as nem igazán pótolja majd a fővárost elkerülő körgyűrű nyugati szektorát.

Az M100 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala

Kép: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Azt a válaszlevelében Lázár János minisztériuma is elismeri, hogy bár az M100 gyorsforgalmi út jelentős terheket tud majd levenni az észak-budai úthálózatról,

de teljes megoldást önmagában nem tud nyújtani.

A budapesti agglomerációban az elmúlt 30 évben végbement demográfiai változásokat az infrastruktúra (azon belül is a közlekedési hálózatok) nehezen tudták lekövetni – teszik hozzá, habár ez azért elég nyilvánvaló mindenki számára.

Azt is írják, hogy hosszabb távon szükséges lesz a Dunán újabb állandó közúti kapcsolatot létesíteni, a Duna jobb parti megközelítését biztosító úthálózattal együtt, illetve a belső területek elkerülését biztosító útvonalakat kialakítani.

Ezen kívül a kormány hosszútávú elképzelései között szerepel egy új esztergomi híd építése a Dunán, Esztergomtól nyugatra, amely az M100 gyorsforgalmi út folytatásaként elérhetővé tenné a szlovák úthálózatot is. Az ÉKM szerint a szlovák közlekedési tárcával megtörtént a kapcsolatfelvétel a projekt előkészítésére vonatkozóan, azonban nemzetközi egyezmény még nem született ennek megvalósításáról.

Mennyi az annyi?

Ez az a kérdés amire nem túl meglepő módon az Építési és Közlekedési Minisztériumtól sem kaptunk választ. Lázár Jánosék is elismerik, hogy 350 milliárdos tervezett költséget – a korábban lefolytatott és időközben lefújt közbeszerzési eljárás során érkezett ajánlatok alapján határozták meg. Ahogy mi is erre tippeltünk, ezt az árat jelentősen felülírhatják az azóta eltelt időszakban bekövetkezett negatív gazdasági események, a megnövekedett építőipari és általános infláció és a kormány ehhez még hozzáveszi a szomszédban zajló háborút is. Azt írják, hogy a jelenlegi gazdasági és piaci környezetben reális, tényleges költségeket az újonnan lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárás során megismert ajánlatok adják majd meg.