A magánegészségügy számára a tavalyi év a lassú lendületvesztés éve volt, bár a cégek rekordmagas árbevételeket értek el, hangzott el a Nagy Magánpraxis Napon, ahol bemutatták azt a kiadványt, ami a TOP30 magánegészségügyi szolgáltatót mutatja be.
A legnagyobb 30 magánegészségügyi járó-és fekvőbetegellátást nyújtó intézmény összesített árbevétele a 2021-es 120 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedett, vagyis nagyságrendileg 20 százalékos árbevétel emelkedést realizáltak. Ez a növekedés bár látványos, de az egy évvel korábbi 40 százalékos emelkedéshez képest lassulást jelent.
A TOP30-as listán az első tíz helyezett árbevétel alapján (milliárd forint)
- Medicover: 26,2
- TritonLife Csoport: 17,5
- Budai Egészségközpont: 15,2
- Doktor24 Csoport: 14,9
- Affidea: 10,4
- Swiss Clinic: 7,3
- Dr. Rose Magánkórház: 5,9
- Duna Medical Center: 4,7
- Maternity Magánklinika: 4
- Wáberer Medical Center: 3,9
A tavalyi évhez képest kicsit átrendeződött a szektor, a TritonLife és a Budai Egészségközpont helyet cserélt, ami mögött a TritonLife 43 százalékos növekedése áll. Új szereplő a TOP30-as listán egy nyíregyházi klinika a Prestige Magánkórház, ami 1,7 milliárd forintos árbevételt realizált, ami egy év alatt 151 százalékos emelkedést jelent, és azonnal a lista 18-dik helyén debütált.
A TOP30-as listára az a magánellátó kerülhetett be, amelyiknek az árbevétele 2022-ben meghaladta az egymilliárd forintot.
A magánszektorban a tranzakciók terén mintha 2023-ban behúzták volna a vészféket a szektor képviselői. A trendekkel kapcsolatban Karli Péter, a Heal Partners munkatársa elmondta, lassulást tapasztalnak. Korábban évente 4-5 sikeres akvizíció történt a magánegészségügyben, de 2023-ban alig történt adásvétel és egyelőre úgy tűnik, hogy 2024-ben sem fog a piac még élénkülni.
Ez a szektor egy nagyon szenzitív terület, mondta Kolodzey Zoltán, az Oppenheim Ügyvédi Iroda munkatársa. A cégérték jelentős része a dolgozói gárda, az orvosok és a szakápolók, sok az érzékeny pont ezen a területen, mert a tulajdonosok sokszor a szerelem gyerekeiktől válnak meg.
Még soha nem volt ekkora bajban az állami egészségügy
A közellátórendszer fénytörésében kap helyet a magánegészégügy a hazai betegellásban, de ma már az látszik, hogy az állami szektorból a magánegészségügybe menekülő betegek száma is csökken, mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának dékánhelyettese a konferencián. Az állami ellátással kapcsolatban megjegyezte, az átlagfinanszírozás bebetonozta a szolgáltatásokat, ez 2023. februárjáig volt érvényben az állami egészségügyben. Az látszik, hogy a járóbeteg szakrendelőkben 90 százalékos kihasználtság van, a kórházak még mindig nem vették fel a ritmust, ott még csak 70 százalék körül van az ellátott betegek aránya.
Drámai adatként közölte, hogy az állami sebészeti ellátások területén 2025-re adnak időpontot.
Míg tavaly a magánszolgáltatók azt kérték, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), fogadja be az ellátásaikat, mert szeretnének közellátást nyújtani, hogy csökkenjenek a várólisták, ezzel szemben idén nyáron meghoztak egy rendeletet, amiben államosították a CT és MR-vizsgálatokat 2024. novemberétől.
Be kell vezetni egy határidőt a betegellátásban
Sinkó Eszter szerint muszáj új alapokra helyezni az állami egészségügyi ellátórendszert, mert a magánellátás számára is frusztráló, hogy az közellátás ennyire rossz állapotban van.
Jelenleg 2300 milliárd forint jut a gyógyító megelőző kasszára, ebből az orvosbérek 911 milliárd forintot tesznek ki, ami a kiadások 40 százalékát jelenti.
Az egészségügyi közgazdász szerint közellátásban határidőket kell bevezetni, hogy a betegeket mennyi idő alatt kell ellátni, időablakokra van szükség. Betegutakat rendezni kell, és egy teljesítményrendszert és minőségi mutatókat is be kell vezetni.
Tisztulni fog a szektor
A magánegészségügyben az árak nem tudták követni a költségek emelkedését, az állami szektorban az orvosbérek emelkedését, az inflációt, a forint és az euró árfolyamváltozását valamint az energiaárak emelkedését sem, mondta Végh Attila, az Eurohealth Ltd. vezérigazgatója.
A kereslet inkább a drágább műtéteket nyújtó magánszolgáltatóknál csökkent. Mivel a középosztály kezd leszakadni, ezért valóban egy kisebb csoport veszi most igénybe a magánegészségügyet. Néhány szolgáltató, nem tudja tartani a profitabilitást, ám ezzel kapcsolatban Végh Attila nem pesszimista, mert úgy látja, ez majd a szektor tisztulásához vezet.
Példaként említette azért, hogy a csípő-és térdprotézis műtétek esetében, míg korábban a műtétek 2-4 százalékát végezte a magánegészségügy, ma már 20 százalék körüli a részesedésük.
Magánszolgáltatók évente többezer csípő- és térdprotézis műtétet végeznek, ha nem tennék, akkor az állami egészségügyben tovább emelkednének a várólisták – hangzott el a konferencián.
A megoldások között említette: hogy valamilyen adóelőnyt kellene biztosítani azoknak a szolgáltatóknak, melyek komplexebb műtéteket is vállalnak, ilyen az intenzív és sürgősségi betegellátás, mert ez nincs a magánszektorban. Ha valaki havi 30-50 ezer forintot képes befizetni egy egészségbiztosítás keretében, akkor már utóbbi szolgáltatásokat is igénybe tudja venni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegbiztonsági és gyógyulási mutatókat egyfajta transzparenciaként kellene bevezetni az állami és a magánegészségügyben is.
Jött a dinamikus árazás
Nagyon árérzékeny lett az egészségügyi szolgáltatás, próbálkoztak akciókkal, de az nagyon macerás dolog volt majd egy új technológiát vezettek be, ez pedig a dinamikus árazás, mondta Fábián Kálmán, az Emineo Magánkórház stratégiai igazgatója.
Egy algoritmus árazza be az ellátást, ez az elején teljes értetlenséget jelentett és körülbelül fél év kellett, amire megértették a páciensek és az orvosok is.
Az orvosok foglaltsága a korábbi 30 százalékról 80 százalékra nőtt. A fekvőbeteg-ellátásban is bevezettek egy innovációt, részletfizetést alkalmaznak. Úgy fogalmazott: ezt korábban ránézésre adták a betegeknek, de most átvettek egy technológiát a pénzügyi szektorból, hogy a pácienst lehet minősíteni, ez olyan mint a bankokban a hitelképesség vizsgálata.
A szemészeti műtéteknél a Budai Szemészeti Központ volt az első, akik a részletfizetést vezetett be, mondta Nagymihály Attila. Korábban 5 százalék volt azoknak a páciensek a száma, akik ezt igénybe vették, de ma a magas kamatkörnyezet miatt nem sokan veszik igénybe ezt, inkább összegyűjtik a 400-500 ezer forintos beavatkozások árát.