Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést az önkormányzatok kötelező kincstári számlavezetésével kapcsolatban.

A képviselő arról írt, hogy a helyi önkormányzatokat érintő javaslat szerint a megyei jogú városi önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok október elsejétől, a többi város 2027-től, minden más település pedig 2028-tól a Magyar Államkincstárnál köteles elhelyezni a számláján lévő pénzt.

Kapcsolódó

„Az intézkedés a hazai önkormányzatok pénzügyi önállósága elleni brutális támadás, ráadásul számos olyan kérdést is felvet, ami még tisztázatlan az idén már bevezetni tervezett intézkedés kapcsán” – írta Tóth Bertalan.

Arra is emlékeztetett, hogy Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökének elmondása szerint korábban szóba került, hogy

a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákon tartott önkormányzati pénzek után az állam 6,5 százalékos kamatot fizet.

Ezért azzal a kérdéssel fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, hogy 

  • fizet-e majd kamatot a magyar állam a kincstári számlán tartott önkormányzati vagyon után? 
  • Változatlanul hagyja-e az intézkedés a lekötött önkormányzati betéteket, devizaszámlákat?

Nem esnek el az önkormányzatok a kamatszerzéstől

A tárcavezető nevében Fónagy János államtitkár válaszolt, aki arról írt, hogy „a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló, T/11150 számon benyújtott törvényjavaslat alapján az önkormányzatok számlavezetésének módosítása a közpénzek hatékonyabb kezelését szolgálja”.

A államtitkár válasza szerint a változás nem érinti az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját, sem a napi működésükhöz szükséges forrásaikat, az mindössze a többletlikviditás kezelésére vonatkozik. Az önkormányzatok továbbra is szabadon rendelkezhetnek pénzükkel, adminisztratív vagy pénzügyi többletteher nélkül.

Fónagy János közlése szerint a törvényjavaslat elfogadásával az állam egészének gazdálkodásáért felelős kormányzat pontosabb képet kaphat a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetéről és szükség esetén közreműködhet az adott önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megőrzésében, helyreállításában.

A helyi önkormányzatok továbbra is szabadon választhatják meg kereskedelmi banki kapcsolataikat, a napi pénzügyi tevékenységüket (utalások, banki hitelfelvétel) változatlanul végezhetik.

Az önkormányzatok nem esnek el a kamatszerzési lehetőségtől sem, hiszen továbbra is biztosított lesz a csak általuk vásárolható Önkormányzati Magyar Államkötvény, ami egyszerre ötvözi a rugalmasságot és a magas hozamot. Az önkormányzat bármikor megveheti és eladhatja a kötvényt, aminek éves hozama megegyezik a jegybanki alapkamattal (jelenleg
6,5 százalék)

– közölte.

Módosult a törvényjavaslat

A társadalmi vitára bocsátott tervezethez képest módosult a benyújtott törvényjavaslat azzal, hogy mekkora összeget kell elhelyezniük az önkormányzatoknak. 

Eredetileg a települések a bankszámlájukról az előző évi költségvetésük kiadási főösszegének 5 százalékát vagy a következő munkanap végéig kifizetendő összeget meghaladó rész közül a magasabbat lettek volna kötelesek a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára utalni.

A parlament elé kerülő normaszövegben azonban már a megelőző évi költségvetési kiadási főösszeg helyett a tárgyévet megelőző második év kiadási főösszege az irányadó mérték, illetve az is belekerült, hogy a két határérték feletti rész közül az alacsonyabb összeget kell majd átutalni a kincstárhoz.

Az átutalandó összeg számítása során pedig a következő munkanap helyére a következő időszak végéig felmerülő fizetési kötelezettségek feletti összeg került.

A változtatás okára rákérdezett az mfor.hu a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, ahonnan az a válasz érkezett, hogy a szóhasználat megváltoztatása annak érdekében történt, hogy „a törvény csak keretszabályokat tartalmazzon, a végrehajtást szabályozó kormányrendelet pedig tágabb körben állapíthassa meg a részletszabályokat”.

NGM: Továbbra is szabadon bánhatnak a megyei jogú városok a pénzükkel

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében leszögezte: nem járhatnak rosszabbul az önkormányzatok azzal, hogy a számláikat a kereskedelmi bankok helyett a Magyar Államkincstárnál vezetik.