A közép-európai EU-térségben Magyarországon és Romániában a legnagyobb mértékű az olajárak inflációs átszűrődése, részben azért, mert e két gazdaság inflációs kosarában nagyobb az üzemanyagárak súlya - 7,7, illetve 5,9 százalék -, mint Lengyelországban (4,4 százalék) és Csehországban (3,5 százalék) - állapította meg a Morgan Stanley feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a pénteken ismertetett tanulmányukban.
A Morgan Stanley számítási modellje szerint a közvetett és közvetlen árhatásokat figyelembe véve Magyarországon az olajár minden 10 százaléknyi emelkedése akár 80 bázisponttal is emelheti az éves inflációs ütemet. Ez az átszűrődési ráta Romániában elérheti a 92 bázispontot éves szintű inflációra számolva. (Lengyelországban ugyanakkor csak 57, Csehországban 34 bázispontnyi inflációs gyorsulást okoz a nyersolaj 10 százaléknyi drágulása.)
Az elemzők azt jósolják, hogy a tizenkét havi magyarországi infláció 2019 első negyedének végén kevéssel 4 százalék fölé gyorsul. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint ez csak átmeneti kiugrás lesz, és az infláció a jövő év későbbi szakaszában ismét a 3 százalékos ütem felé veszi az irányt.
A magas magyarországi átszűrődési ráta azt is jelenti, hogy ha a nyersolaj a jelenlegi, 80 dollár körüli szintekről még 10-15 százalékkal tovább drágul, akkor a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció 2019 legnagyobb részében jóval a 3 százalékos szint felett marad.
E forgatókönyv esetén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szinte bizonyosan a monetáris kondíciók feszesebbre vonása mellett döntene, elsősorban likviditáskezelési módszerekkel.
Más forgatókönyvek
Más londoni elemzőcégek friss előrejelzései szerint ugyanakkor az olajárak jelenlegi emelkedése nem lesz tartós. A Capital Economics olajpiaci szakértői szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség árát elsősorban az Irán elleni amerikai szankciók szigorításának kilátása hajtotta fel, valamint az, hogy az elmúlt hetekben kissé enyhültek a kínai gazdaság várható teljesítményével kapcsolatos befektetői aggályok.
A cég szerint azonban az olajpiaci ellátási aggályok eltúlzottak, mivel még abban az esetben is lehetne pótolni a kiesést más termelők kínálatának növelésével, ha az iráni kitermelés ugyanannyival visszaesne, mint a jelenleginél sokkal átfogóbb, 2011-2014 között érvényesített amerikai szankciók idején, és ha a venezuelai termelés is még tovább csökken.
Emellett a kínai gazdaság növekedési lendülete már az idén alábbhagy, az amerikai gazdaság növekedése pedig 2019-ben jelentősen lassulni fog, és mindez együtt valószínűleg lassítja a globális olajkereslet növekedését is. Az elemzők ennek alapján az idén és jövőre meglehetősen meredek ívű árcsökkenést várnak. Új előrejelzésük szerint a Brent hordója 2018 végén 70 dollárba, 2019 végén 60 dollárba kerül majd.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő várakozása szerint a Brent hordójának éves átlagára az idén 70 dollár, jövőre 65 dollár, 2020-ban 57,50 dollár lesz - írta az MTI.
A kép forrása: Shutterstock