Átmehet egy ilyen ügylet, mint kés a vajon, anélkül, hogy bárki kérdezősködne? Talán meglepő, de a válasz  az, hogy igen. Különösen ha a pénz csak elméletben létezik - elég hozzá egy bevállalós ügyvéd, egy eszköztelen cégbíró és egy baráti könyvvizsgáló, és már meg is van a papír arról, hogy több ezer milliárd forintos cégeink vannak, ráadásul az Európai Unió területén. 

Ez akár még jól is jöhet, de azért erősen kétséges, hogy tisztességes célból. 

Kapcsolódó

A történet nagyjából egy hete kezdődött, amikor a G7 portál  - mondjuk úgy, hogy megtalálta Magyarország messze leggazdagabb emberét - akinek, legalábbis papíron tizenötször több pénze van, mint Mészáros Lőrincnek.

Egy bizonyos T. János az általa jegyzett két cégbe összesen 13 500 milliárd forint vagyont tolt be. A Donor Zrt.-t és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.-t 2023-ban alapították, mindkét cég egyetlen vagyont tüntetett fel az év végi mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben: 1 darab, közelebbről meg nem nevezett brazil államkötvényt, amiért váltóval fizettek. A váltókövetelés a két céget tulajdonló T. Jánosé, lejárata – a kötvényekkel megegyezően – 2036. szeptember.

A dokumentumok szerint sem bevételei, sem kiadásai, sőt még alkalmazottai sincsenek.

A gazdasági lap azt írja, az alaptőke mellett az egyik vállalatnak van egy több mint 2 ezer milliárdos hosszú lejáratú kötelezettsége is, ám az szintén a tulajdonostól érkezett.

Hogy mégis miért érdekes ez az egész? Mészáros Lőrincnek a legutóbb lejegyzett vagyona „mindösszesen” 990 milliárd forint. Dollárra átváltva az összeget, a világ 36. leggazdagabb embere is lehetne a most febukkant magyar milliárdos.

Nem teljesen ismeretlen

A korábbi beszámolókban az üzletembert mindössze „T. János Györgyként” emlegették, és ő maga sem akart nyilatkozni a sajtónak. Most azonban úgy tűnik hogy, kiről is van szó valójában. A Privát Kopó bűnügyi portál ugyanis megtalálta az illetőt. A 66 éves, jelenleg éppen máltai lakcímről üzletelő T. János annyira azért mégsem ismeretlen, igaz a gazdasági életben nem túl sok sikert könyvelhetett el, korábban több cégét is felszámolták vagy kényszertörölték. T. Jánosnak korábban köze lehetett bizonyos gazdasági bűncselekményekhez is  - mi több, több szálon is kapcsolatba hozható bizonyos egykori szocialistákkal. 

A Privát Kopó megemlíti, hogy T. János a 2000-es évek közepén a szegény afrikai országban, Guineában élt – legalábbis a cégnyilvántartásban fellelhető, korábbi vállalkozásaiban szereplő adatok szerint. Érdekesség, hogy ugyanebben az időszakban – a 2014 márciusában furcsa körülmények között elhunyt – Welsz Tamás Bissau-Guinea, Guinea, Szenegál, és Gambia hivatalos irataival üzletelt.

A bűnügyi portál egyik forrása szerint T. János jó kapcsolatot ápolt Welsz Tamással is, és rajta keresztül juthatott guineai papírokhoz, később pedig Seychelles-szigeteki lakcímmel is felbukkant a cégbírósági aktákban. Welszről és kétes tevékenységéről az Index is cikkezett korábban.

– Két eset lehet: ez vagy könyvelési csalás, vagy tényleg benne van a cégben a mesés vagyon. Az előbbi a valószínűbb, az utóbbi a rosszabb lehetőség, mert akkor adódik a kérdés: miből? – posztolta Hadházy Ákos országgyűlési képviselő. Vannak olyan bizniszek, amiből valakik óriásit kaszálhattak, például az orosz gáz közvetítő kereskedelme - tette hozzá, a bejegyzésben egyébként elvarratlanul hagyott szálat. Egyben jelezte, hogy feljelentést tesz csalás, pénzmosás és színlelt szerződés gyanúja miatt. 

Amit tudunk, hogy a Donor Zrt. mérlegében 4532 ezer milliárd, a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.-ében 5099 ezer milliárd forint jelent meg, ez a magyar GDP 20 százalékának megfelelő pénzügyi befektetés. Három vadonatúj paksi erőmű is kijönne az árából. 

Miként lehetséges az, hogy a változások bejegyzése, az adatok hitelesítése ügyvéd, könyvvizsgáló, cégbíróság közreműködésével gond nélkül átment mindenhol és még a NAV-nak sem volt semmilyen aggálya?

Az ügyvéd, a bíró és a könyvvizsgáló

Az evidencia, hogy akárkinek aki besétál a bankba egy közepesen látható összeggel, vagy egy ilyen összeget kíván átutalni, igazolnia kell a forrását. 

Ám itt vélhetőleg teljesen másról van szó. 

Az ügyvédi kamara elnöke az RTL-nek azt nyilatkozta, hogy a cégpapírokat előkészítő ügyvéd nem felel a tulajdonos állításaiért. Az okirat helyességéért, szakszerűségéért, az ügyfél azonosításáért felelős, de nincs lehetősége arra, hogy az ügyfél által elmondottakat – kevés kivételtől eltekintve – ellenőrizze. Nos, az általunk megkérdezett cégjogász szerint

ez persze igaz, ám az az ügyvéd is megéri a pénzét, akinek nincsenek kérdései és ebben közreműködik. 

Joggal merül fel a kérdés, hogy a többezer millárdos tételek miként csúszhatnak át cégbíróságon és mondjuk miért nem jelzik ezt az adóhatóságnak. Nos nagyon úgy tűnik, hogy hiába szúrnak szemet jogi eszközeik nincsenek - ahogy ezt a 24.hu-nak is kifejtették:

Az okirat alapján a cégbíróság azt vizsgálja, hogy rendelkezésre áll-e a tőkeemeléshez szükséges összeg, az eredménytartalék vagy a tőketartalék tartalmazza-e a fedezetet. Ezen túlmenően a törzstőke felemelése kapcsán a cégbíróságnak nincs vizsgálódási lehetősége, további okirat csatolására nem hívhatja fel a céget, arra nincs törvényi felhatalmazása – válaszolta a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya a lapnak.

Úgy folytatják, hogy a cég az egyéb szükséges okiratokon (legfőbb szerv határozata, módosítással egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat, ügyvédi meghatalmazás) túl csatolta a közbenső mérleget, abban a tőketartalék összege tartalmazta a tőkeemelésre fordított összeget, az egyéb okiratok is megfeleltek a jogszabályoknak. Hozzátették: a számviteli szabályok megtartásának ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik, a számviteli fegyelem megsértése miatt az adóhatóság kezdeményezheti a szükséges eljárások lefolytatását.

A cégbíróság a beadott dokumentumokkal kapcsolatban csak a formai követelmények meglétét ellenőrzi, azt, hogy ügyvéd intézi-e az ügyet, és minden szükséges igazolás, adott esetben a könyvvizsgáló hitelesítése megvan-e. Márpedig a többezer milliárdos vagyonhoz volt igazolás: a cégiratok szerint a vezérigazgató (egyben tulajdonos) nyilatkozott arról, hogy az alaptőkeemeléshez szükséges vagyoni hozzájárulás teljes mértékben „rendelkezésre bocsátásra került”. 

Egy cégbe, tehát bármekkora értéket be lehet csomagolni értékpapír formájában, nem kapargatja senki, hogy létezik-e az értékpapír, vagy honnan származik az ellenértéke. Az Economx által megkérdezett, cégalapításokkal foglalkozó ügyvéd ezt némileg leegyszerűsítve úgy magyarázta, hogy „egy Zrt.-nél olyan darabszámú és névértékű részvényt írsz be, amilyet akarsz: lenyilatkozod, mint jövőbeli vezető tisztségviselő, hogy átveszed a 1000000 db 12000000 Ft névértékű részvényt és kész.” 

Arra persze az ügyvéd  is felhívja a figyelmet, hogy

a cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, így akármit nem lehet beleírni, valótlan adatokat közölni ugyanis bűncselekmény.

Az RTL közben elérte a cégek tulajdonosát, de T. János SMS-ben csak annyit közölt, hogy a magyarországi közhiteles nyilvántartásban és a Keler Zrt. honlapján is ellenőrizhetők a cég részvényei. A Donor és a Brasil Zrt. részvényei kóddal, név és kibocsátási értékkel valóban fellelhetők a Keler honlapján, a lényegről, a cégek pénzügyi befektetését jelentő brazil államkötvényről azonban ott nincs információ.

Ami a könyvvizsgáló szerepe ebben a történetben már sokkal érdekesebb. A sajtóban már megnevesített B. Attiláról annyit mindenképpen lehet tudni, hogy legalábbis a Brasil Zrt vagyonmérleg-tervezetét -  amikor tavaly októberben zrt.-vé alakult a társaság - 2024 januárjában ő hitelesítette, kamarai tagként. A szokásos panelszövegek mellett, annyit fűzött hozzá, hogy a kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a sztenderdeknek megfelelő könyvvizsgálat mindig feltárja az egyébként létező, lényeges hibás állítást, amely eredhet csalásból vagy hibából.

Ha egy könyvvizsgáló nem megfelelő jár gondossággal jár el, azzal alapesetben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara érdeklődését is ki kellene, hogy váltsa, ám a honlapja szerint B. Attilát áprilisban törölték a kamarai tagok közül - hogy, miért az egyelőre nem derült ki. 

Ahogy egyébként az sem, hogy a két cég mérlegében felbukkanó óriási pénzügyi vagyon miatt az a NAV, amelyik a vállalkozások szinte minden ügyletére rálát, kapott-e jelzést bárkitől, indult-e bármiféle vizsgálat. Ahogy egyébként az Index is megírta, azóta Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke már érdeklődött az esetről - ha minden igaz, választ még nem kapott.

Az sem tudni, hogy konkrétan a brazil államkötvényekre rámentek-e az adóhivatal illetékesei, ám a 24.hu a válaszaik alapján nem zárná ki, hogy a kockázatelemzőik akár észlelhették is a szokatlan mérlegtételeket

- ám közben nagyon úgy tűnik, hogy elengedték a dolgot. 

A cégügyekben jártas ügyvéd nyilatkozónk szerint megvan az esély arra, hogy adóhivatal munkatársai mivel valódi pénzmozgást nem láttak,

az ügyet piszlicsárénak, a cégvezetőt trollnak tartották, úgy voltak vele, hogy rá lehetne szállni, de fölösleges. 

Ahogy arra a G7 is felhívta a figyelmét a cikkében, a nevezett cégek nem bonyolították túl a portfóliót: ahogy a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. nevéből már következtetni lehet, elvileg a teljes pénzt brazil állampapírokba tették. A Donor Zrt.-nél a beszámoló szerint ugyanez a helyzet. A kiegészítő mellékletben azt írták, hogy a vagyon egyetlen eleme itt is 2036-os lejáratú brazil állampapír.

Az aprócska bibi csak az, hogy tizenkét év múlva kifutó brazil dollárkötvény elvileg nincs, és az elmúlt években az államkincstár beszámolói szerint helyi devizában sem bocsátottak ki 2036-os lejáratú papírokat. A meglévőkből pedig nem szerveztek aukciót. A Donor Zrt. és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt esete ezért inkább értékpapírcsalásnak tűnik – jelentette ki egy megszólaló befektetési igazgató.

Banánköztársaságban házalni jó lehet

Joggal merül fel a kérdés, hogy ha nem volt valódi pénzmozgás, az államkötvények is eléggé kamunak tűnnek, mi értelme az egésznek. Miért vállalja valaki valaki a kockázatát annak, hogy közhiteles nyilvántartásba vélhetőleg valótlan adatokat szolgáltat, kockáztatva, hogy kikerül a napfényre, mint Magyarország papíron leggazdagabb embere?

Az Economx által megkérdezett jogász nem szeretett volna feltételezésekbe bocsátkozni, főleg azért mert az illetőről még azt sem tudni, hogy saját szakállára dolgozott, vagy eljárt valaki érdekében. Ám a szakember szerint „valamilyen külföldi hitelhez igazolni, hogy komoly, multimilliárdos cége van mint fedezet, ráadásul egy uniós országban - arra mondjuk jó lehet,

de ezzel is legfeljebb valamilyen banánköztársaságban lehet villogni”

A motivációjáról pedig legfeljebb az érintett tudna beszélni, de az is lehet persze, hogy a napfényes Máltán vagy Zuglóban most jókat kacag az egészen.