2010 óta brutális ütemben emelkedett a hazai labdarúgó-élvonalban a focisták keresete. Az NB I-es csapatok összesített személyi ráfordítása úgy nőtt a bő hússzorosára 2010 és 2023 között, hogy közben az elsőosztályú bajnokság létszámát 16-ról 12-re csökkentette a szövetség. 

Egy csapatra vetítve ennél is nagyobb, közel harmincszoros volt a gyarapodás. 

Ez a növekedés vezetett oda, hogy jelenleg az NB I-ben már jobban keresnek a focisták, mint bármely kelet-európai ország elsőosztályú bajnokságában. Sőt,

a fizetésekben Ausztriát is sikerült utolérnünk, a legnagyobb büdzsével rendelkező magyar csapat, a Ferencváros pedig a francia középcsapatokkal is versenyezni tud a játékosokért

–írja a G7.

A magyar állam rendkívül kedvező adózási környezetet alakított ki a játékosoknak:

a labdarúgók jövedelmének sokkal kisebb részét vonják el, mint ami más országokban jellemző.

Így egy hazai focicsapat sokkal kisebb költséggel tud ugyanakkora bért adni a futballistáinak, mint egy francia, osztrák vagy éppen belga klub.

Az európai országok többségében a labdarúgók ugyanolyan feltételekkel adóznak, mint egy átlagember, a bruttó bérükből személyi jövedelemadót (szja) von le a munkáltatójuk. Mivel a focisták bére mindenhol messze meghaladja az átlagot, így a labdarúgók fizetésének nagy része az összes országban a legmagasabb kulccsal adózik, ez pedig nem ritkán az 50 százalékot is meghaladja.

Magyarországon a labdarúgók nem személyi jövedelemadót, hanem úgynevezett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetnek.

Ezt az adózási formát eredetileg olyan szellemi foglalkoztatottaknak találták ki, mint

  • a grafikusok;
  • a tolmácsok;
  • a színészek;
  • a képzőművészek;
  • az újságírók;
  • ám 2010-ben bekerültek a jogosultak körében a sportolók is.

A kormány a focistákra vonatkozó szabályt az elmúlt években tovább lazított azzal, hogy az ekho összeghatárát a labdarúgók esetében először 250, majd 500 millió forintra emelte. Ez azt jelenti, hogy

az itthon játszó labdarúgók jelenleg félmilliárd forintos jövedelemig választhatják a kedvezőbb adózást, miközben a sporton kívüli szakmánál 60 millió forint a limit.

A rendkívül kedvező adózási környezettel

a magyar állam éves szinten 4,5-5 milliárd forint bevételről mond le csak a labdarúgó NB I-ben.

A szakportál szerint ez, illetve az állami támogatások az ára annak, hogy a magyar csapatok nyugat-európai szinten is versenyképesek legyenek a játékospiacon. A gond csak az, hogy

a magas fizetések az eddigi tapasztalatok alapján nem feltétlenül segítik a hazai labdarúgás fejlődését.

Sőt sokkal inkább kontraproduktívnak tűnik a dolog, hiszen azzal, hogy kiölik az ösztönzőket a rendszerből a jobb teljesítményre.