Nem optimista a makrogazdasági folyamatok megalapozottságát és tartósságát illetően Chikán Attila, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, aki szerint a kormány 2010 óta mindig ügyelt arra, hogy a gazdasági sikeresség látszatát fenntartsa. A közgazdász szerint nincs másról szó, mint hogy a kormány beáldozza a rövid távú sikerekért a hosszú távú gazdasági és társasalmi érdekeket.

A kormányzat által elkönyvelhető sikerek hátterében egyrészt a fogyasztás, a másrészt a beruházások elmúlt évekbeli serkentése áll, amelyeket ösztönzik az alacsony kamatok. Az előbbieket emellett a gyors reálbér-növekedéssel, az utóbbit az állami beruházásokkal támogatták meg, de természetesen az uniós támogatásokról sem szabad megfeledkezni, amelyeket gyorsított ütemben használtak fel.

Kapcsolódó

Egészen a közelmúltig a külpiaci konjunktúrára is számítani lehetett, most meg már mutatkoznak gazdaságunkban a zavarjelek: a növekvő infláció, a külső egyensúly romlása, a termelékenység gondjai - vélekedett Chikán a Népszavának adott interjújában. A közgazdász azt is fájónak nevezte, hogy a konjunkturális időszakban szerezhető előnyöket a magyar kormány nem használta a gazdaság erősítésére - például az államháztartás pozíciójának javítására, hanem "szépen elfogyasztottuk".

Még baj lesz a stadionokkal

Chikán a felpörgő beruházásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy van jó néhány, amelyeknél mintha nem játszanának szerepet a megtérülések. Ezekre példaként Paks 2-t, a Budapest-Belgrád vasútvonalat és a trieszti kikötő dokkot említette. A stadionépítésekkel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben a költségvetés számára ezeknek a létesítményeknek az üzemeltetése jelentős gondot fog okozni.

A közgazdászprofesszor összességében úgy látja ráadásul, hogy

nem vagyunk felkészülve egy válságra.

Nincsenek ugyanis jól mozgósítható eszközeink az európai gazdasági dekonjunktúra esetére sem a monetáris, sem a fiskális politikában.

Nem a megfelelő eszköz

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításával kapcsolatban úgy vélte, hogy az egyik "zavaró tényező" az egész átalakítás volt, ami úgy ment végbe, hogy nem volt egy olyan stratégiai cél vagy terv, amely ezt megalapozta volna, így valójában nem is volt mit megvitatni. Chikán szerint csak deklarációkat hallottak arra vonatkozóan, hogy a kormányzat jobban tudja az innovációt és a kutatás-fejlesztést vezényelni, mint az Akadémia. Erre azonban Chikán elmondása szerint ő nem látott olyan stratégiai elképzelést, amely ezt, akár kísérleti jelleggel is alátámasztotta volna.

Mindezzel együtt a közgazdász úgy látja, hogy bár kétségkívül javítani kellett volna a kutatási eredmények gyakorlatba ültetésének feltételeit, ennek azonban ez a brutális központosítás nem célszerű eszköze - ugyanakkor rontja az alapkutatások feltételeit. Szerinte egyáltalán nem véletlen, hogy amióta az MTA kutatóhálózatának átszervezése szóba került, számos tudós külföldre távozott.

Hiányos nagyívű tervek

A versenyképesség javítására szánt javaslatokról - a terület szaktekintélyeként is ismert Chikán - a Népszavának elmondta, hogy véleménye szerint "jó, hogy ezek az anyagok megszülettek", de például a jegybank 330 pontos problémaleltárából hiányzik, hogy mit is kellene csinálni. Ezekhez szerinte stratégiai fókuszok kellenének, ahová pénzt és energiát lenne szükséges összpontosítani.

A Pénzügyminisztériumé inkább technikai jellegű, konkrétabb javaslatokkal, ez a terv azonban nem áll össze, nincsenek meg az összekötő szálak az egyes javaslatok között, így jóindulattal is nehéz stratégiainak nevezni - fogalmazott a szakember.

Chikán szerint szükség lenne egy olyan versenyképességi tanácsra, amely (a fejlett országok jelentős részének mintájára) összefogná a kormányzat, az üzleti élet, a tudomány, az érdekképviseletek képviselőit, s pártpolitikai szempontoktól minél inkább függetlenül képes lenne valóban komplexen és hosszú távon foglalkozni a versenyképesség fejlesztésével.