A kormány a politikai népszerűtlenség felvállalásával is rendbe akarja rakni pénzügyeit, csodálkoznék, ha a „katátlanítást” nem követnék további lépések – mondta a G7-nek adott interjújában sok minden más mellett, Szabó László, a Hold alapkezlő felügyelőbizottságának elnöke. Ezt követően azonban alaposan leszedte a keresztvizet a magyar vezetésről.

A magyarországi bajokért a kormány külső tényezőkre okol, ám a szakértő szerint az arányokat nehéz szétszálazni. A külső és belső tényezők szerepet játszanak mind az inflációban, mind a forintgyengülésben. A legbrutálisabb hatás a cserearányromlás. Az energiaárak emelkedése Magyarországnak a szakértő durva becslése szerint a GDP négy százalékába kerül: ugyanazért a mennyiségű energiahordozóért nagyjából ennyivel kell többet fizetni most, mint tavaly.

Nem kellett volna osztogatni

Az EU-pénzek potenciális kiesése vegyes hatás: lehet külső tényezőkre fogni, de ezen azért sokat dolgoztunk mi is. Ez csak a „normál” EU-pénzeket számolva, tehát a helyreállítási alap nélkül is a GDP durván négy százaléka, így az energiával együtt már a GDP nyolc százalékáról beszélünk.

A választások előtti eszeveszett túlköltekezés tiszta belügy, amelynek – a szakértő szerint – minden eleme káros volt, olyannyira, hogy még a kommunikációja is szürreális volt: „kanyarban előzünk”. Szabó László ennek kapcsán azt mondta, hogy a közúti példánál maradva a „kanyarban előzni nem dicsőség vagy bátorság, hanem felelőtlen kockázat, hülyeség.”

Kéz  a kézben jár a baj

A gyenge forint és az infláció kéz a kézben nagyon nagy problémát okoznak. Az exportőrök ugyan jól járnak vele, de összességében iszonyatosan szétzilálja a gazdaságot. Ugyanakkor ami az eurót illeti, a különböző gazdasági állapotban lévő országok közös devizája azonban olyan, mint egy általános iskola menzája, ahol az elsősöktől elkezdve a nyolcadikosokig mindenki ugyanazt az adag ételt kapja. Ez az elsősnek sok lesz, a nyolcadikos fiú meg éhen hal.

Másrészt önálló deviza ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy azzal az adott ország jól is fog gazdálkodni. Szerinte ha megkérdezzük a magyar gazdaság szereplőit, hogy szerintük az elmúlt tíz évben a magyar gazdaságpolitika az önálló devizával járó lehetőségeket jól használta-e ki, akkor többségük azt válaszolja, hogy nem sáfárkodtunk jól ezzel az adottsággal.

Nagyot erősödhet a forint

Szabó László úgy látja, a kormány örök optimista, a már említett kanyarban előzésnél is arra számított, hogy senki nem lesz a szemközti sávban, miközben jött egy a háborút szimbolizáló tank. Most is azzal kalkulál, hogy míg a fejlett piacokon beüt a recesszió és az ezzel járó inflációcsökkenés, Magyarországon megússzuk egy recesszió nélküli inflációs lassulással. Persze nem zárható ki ez a forgatókönyv, de a szakértő viszont nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a teljes foglalkoztatottság mellett az ár bér-spirál megtörhető lenne.

Ha holnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentené, hogy megszületett a megállapodás az EU és Magyarország között, akkor két napon belül 30 forintot erősödne a forint az euróval szemben. A szakértő hosszú idő után lát fantáziát a forintban, nagyobb esélyt ad annak, hogy a határidős forintpiacon 2023 júliusára beárazott 465 forintnál erősebb lesz a hazai fizetőeszköz. Akár szignifikánsan is.