Ismét csökkent a hazai nagyvállalatok éves várakozásait mutató K&H nagyvállalati növekedési index, aminek hátterében főleg a gazdasági környezet továbbra is negatív megítélése áll. Saját kilátásaikat illetően azonban még mindig enyhe optimizmus, kivárás figyelhető meg.

Rövid távon nem várnak jelentős javulást a nagyvállalatok, az év elő negyedévében 1 ponttal csökkent a K&H nagyvállalati növekedési index, így továbbra is maradt a negatív tartományban. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó kilátásait és terveit mutató hangulatindex -2 ponton áll, ami enyhe pesszimista hangulatot tükröz.

„Az elmúlt két negyedévben lassú lejtmenetbe kapcsolt az index. Habár nem történt jelentős visszaesés, az azonban figyelmeztető jel, hogy az index nem tudja áttörni a nulla szintet” – mondta Rajnai Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője a pénzintézet sajtótájékoztatóján.

Ez annak tudható be, hogy a gazdasági környezet alakulását továbbra is negatívan látják a cégek, míg a saját helyzetükkel kapcsolatban inkább a kivárás jellemző. A makro részindex ugyanis az előző negyedévi -13 ponthoz képest is még lefele modult 1 ponttal, míg a vállalati részindex megtartotta az előző negyedévi 3 pontos értékét.

„A háború kitörése utáni konszolidációs időszakban volt egy minimális javulás, azonban összességében enyhén pesszimista, stagnáló vagy már-már negatív a tendencia” – húzta alá Rajnai Gábor.

Van is különbség, meg nem a cégméret szerint

Minél nagyobb egy cég, annál negatívabban látja a következő időszakot – derült ki a friss kutatásból. A közepes méretű vállalatok -4-es értéke romlást jelez, míg a nagyvállalatoknál minimális javulást látható az indexben.

Mindhárom árbevétel-kategória esetén megfigyelhető azonban, hogy a saját helyzetüket kedvezőbben ítélik meg, mint a gazdasági környezet alakulását. Bár ez a folyamat természetesnek tekinthető, hiszen a saját helyzetét mindig pozitívabban próbálják értékelni az emberek, ez nincs máshogy a cégek esetében sem.

  • A 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek hangulata az előző negyedévi -1 ponthoz képest 0 ponton áll,
  • míg a 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek várakozása az év végi 1 ponthoz képest a negatív tartományba, -4 pontra csökkent,
  • eközben a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek kilátása a legnegatívabb, -5 ponton áll, igaz, ez kis mértékű javulást jelent a korábbi -7 ponthoz képest.

A felemás várakozások a pénzügyi kilátásokban is megmutatkoznak. Az árbevételnél javuló képet látunk, hiszen az előző negyedévi 0,6 százalékos bevételnövekedéshez képest most 1,6 százalékos bővüléssel terveznek a vállalatok, ami a belföldi és export piacokra egységesen jellemző.

Sajnos a profitkilátások nem változtak, a vállalatok az év végéhez hasonlóan most is 1,5 százalékos profitcsökkenéssel kalkulálnak. A várhatóan gyenge kereslet miatt a beruházási hajlandóság is visszafogott: továbbra is csak a vállalatok 40 százaléka számol valamilyen fejlesztéssel, ami némi visszaesés az előző negyedévi 42 százalékhoz képest.

Ahogy arról írtunk, a beruházási célokat tekintve a vállalatok továbbra is a technológiai fejlesztéseket helyezik előtérbe, a cégek 27 százaléka tervez ilyen beruházást. Kapacitásbővítést is sokan terveznek, jelenleg a vállalatok több mint tizede tervez ilyet megvalósítani.

A koronavírussal elbúcsúztunk a stabilitástól is

Tíz éve készíti a K&H a nagyvállalati gazdasági indexét, így már egy évtizedre visszamenőleg lehet megnézni a cégek várakozásainak változását.

„Jól tükrözi azt a drámai változást, ami a gazdasági környezetben történt. Az elmúlt évtized legszignifikánsabb változása egyértelműen a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború, illetve az ezekkel járó fokozott üzleti bizonytalanság” – értékelte a Vállalati dívizió vezetője.

2020 első negyedévéig, azaz a Covid19-járvány kezdetéig kiegyensúlyozott volt az index, azóta azonban egy látványosan hektikus mozgás látható.

Rajnai Gábor kiemelte: Ezzel együtt a minimum értékek is lényegesen lejjebb kerültek, főkent a gazdasági környezetre vonatkozó makro részindex esetén, de a főindex korábban stabil pozitív értéke helyett is már többször látunk negatív értéket.

Mire számíthatunk a jövőben?

„Az elmúlt tíz évben a hazai gazdaság fejlettségi szintje, vagyis a magyar vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 69 százalékáról 75 százalékára emelkedett” – monda Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

  • A vállalkozások több mint 40 százaléka romlásra számít, míg csak egyharmaduk véli úgy, hogy javulni fog a hazai gazdasági helyzet.
  • Csökkent azoknak az aránya is, akik forintgyengülésre számítanak, ugyanakkor megugrott azon válaszadók száma, akik nem számítanak elmozdulásra a forintárfolyamban.
  • A kormányzati gazdaságpolitika már nem túl fontos a vállalkozóknak, 49 százalékról 28 százalékra csökkent az ezzel tervező vállalatok száma.

2004-től fokozatosan látszik egy lassú, de mérhető felzárkozási ütem. Ez a szint például sokkal magasabb Csehországban vagy Szlovákiában. A reál konvergencia terén még Románia is megelőzte hazánkat – emlékeztetett a vezető elemző. A K&H becslései szerint 2033-ra Magyarország a 85 százalékra érkezhet meg a felzárkozási szinten, míg a románok a jelenlegi dinamikát tartva a 100 százalékot is elérhetik.

A népesség segíthetné a dinamikát, ugyanakkor hazánkban a természetes fogyás és a kivándorlók száma is magas. A munkaképes korú lakosságban a régióban erős csökkenés látható. Itt szerencsére nem vagyunk utolsók, Lengyelország és Szlovákia is mögöttünk van például.

A munkaerőpiaci feszesség kedvező tehát jelenleg, a szakértő szerint ugyanakkor a foglalkoztatási szint ellaposodott az elmúlt időszakban, tehát nem valószínű, hogy Orbán Viktor munkaerőpiaci téren kitűzött céljai megvalósulhatnának.

„Azt azonban, hogy a következő évtizedben még inkább felzárkózzunk, és legalább 90 százalékos szintet érjünk el, nehéz lesz abból elérni, hogy több ember foglalkoztatunk, mivel a munkaképes, 17-65 éves korosztály 2034-ig előre láthatóan 162 ezer fővel csökken” – húzta alá Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Pozitív pályára kell állítani a magyar gazdaságot

„A gazdaság fejlesztéséhez ezért hatékonyságjavulásra, a tőkebeáramlás fokozására és a munkaerő minőségi képzésére lesz szükség, a vállalati szektornak tehát ebbe az irányba kell lépni” – monda a K&H vezető elemzője.

A következő évtizedben tovább kell erősíteni a hazai gazdaság fejlettségi szintjét a hatékonyság javításával, a tőkebeáramlás fokozásával és a munkaerő minőségi képzésével, amelyekben a nagyvállalati szektornak meghatározó szerepe van.

A vállalati szektorban 13 százalékkal nőtt a K&H-nál felvett vállalati hitelek száma, emellett több mint 70 milliárd forintnyi zöld hitelt helyezett ki a pénzintézet a tavalyi évben.

„Tudnának beruházni a vállalatok, mert a likvid források jelentősen meghaladják a rövid lejáratú kötelezettségek értékét” – húzta alá Németh Dávid.

2024 végére 6,25 százalékos jegybanki alapkamattal számol a szakértő, ami az előzőekben bemutatott vállalati fejlesztésekre és beruházásokra is kedvezően hathat.