Kiemelte: csak Svédországban, Lengyelországban és Romániában állt helyre a gazdaság teljesítménye még Magyarország mellett, így ebben az "éllovasok" között van az ország.

A gyors regenerálódási képesség Nagy Márton szerint a gazdasági szerkezetre vezethető vissza, azok a gyárak, amelyek tavaly a második negyedévben leálltak, idén teljes erővel termeltek, kinyitottak a vendéglátóhelyek, sokan jártak étterembe, erős visszapattanás volt a fogyasztásban, az építőipar, a kiskereskedelem és a szolgáltatóipar is erős volt.

Kapcsolódó

A munkanélküliségi ráta a járvány idején alig emelkedett és újra alacsony szinten van, a foglalkoztatás mértéke magasabb, mint a válság előtt, a bérek növekednek, tehát a vállalkozások kevésbé sérültek, egészséges vállalkozói szektor segít a helyreállában - összegezte Nagy Márton.

A miniszterelnöki főtanácsadó azzal számol, hogy a növekedés mértéke éves szinten 7 százalék körül lesz idén. Megjegyezte: nagy biztonsággal mondható tehát, hogy megvalósulhat a korábban bejelentett szja-visszatérítés, amelyet a kormány 5,5 százalékos GDP-bővüléshez kötött. Az intézkedés operatív részletein már dolgozik a stáb - jelezte, utalva arra, hogy a kérdésben a nemzeti konzultáció eredményét is figyelembe veszik.

A kedvező növekedési adatok számos területre kihatnak, 3,5 százalékos küszöb fölötti növekedés esetén minden 1 százalékpont 20 ezer forintos nyugdíjprémiumot hoz a nyugdíjasoknak - emlékeztetett. Azt is hozzátette, hogy maximum 80 ezer forintos kiegészítéshez juthatnak az idősek, aminek a feltétele a 7,5 százalékos GDP-bővülés.

A kockázatokról beszélve elmondta, hogy gazdaságilag kisebb lehet a hatása egy újabb járványhullámnak az eddigiekhez képest, ha lesznek is korlátozások, azok kisebb mértékűek lehetnek, mint az első három hullám idején.

A járvány okozta kockázatok helyreállása utáni időben ami igazán fontos lesz, az a digitalizáció, a klímaváltozás és a zöld átállás, illetve a tudás-oktatás kérdésköre - hangsúlyozta Nagy Márton. Ezeken a területeken a kormány komoly lépéseket tesz, az uniós pályázatok kiírásánál például az egyik legfontosabb szempont a digitalizáció volt - idézi az MTI.