A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2022 II. negyedévében 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 1,0, az előző év azonos időszakához képest 6,5 százalékkal emelkedett. 2022 I. félévében a gazdaság teljesítménye 7,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön részletes GDP-jelentésében.

Az adatközlés szerint 2022 második negyedévében a GDP volumene 6,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A második becslés nyers volumenindexe az első becslésben közölt II. negyedévi adathoz viszonyítva nem változott.

Az ipar teljesítménye 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé 4,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása, illetve az élelmiszeripar növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 0,4 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé a súlyos aszály következtében 35,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 10,5 százalékkal nagyobb lett. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (46,2 százalék), a szállítás, raktározás (20,9%), valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás (20,8 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, illetve az információ, kommunikáció hozzáadott értéke egyaránt 13,4 százalékkal nőtt. A kereskedelem hozzáadott értéke 9,1 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,4 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,5, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 13,6 százalékkal növekedett. Az oktatás teljesítménye 5,4 százalékkal emelkedett.

A bruttó hazai termék 2022 második negyedévi, 6,5 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 5,7, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t (1,3 százalékponttal). A növekedést 1,1 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése, az építőiparnak pedig ezúttal nem volt érdemi hatása a GDP volumenváltozására.

A fogyasztás adta a lendületet

Mindezek alapján elmondható, hogy főleg a fogyasztás növekedése hajtotta a gazdasági növekedést, amelyben komoly szerepe lehet az év eleji állami pénzosztásoknak: a családosok szja-visszatérítésének, valamint a 13. havi nyugdíj teljes összegének kifizetésének. De az infláció is javíthatta a bevételi mérleget a szolgáltatások esetében.

Ezt igazolja, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 10,1 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 11,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. Ezek volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében növekedett, a szolgáltatásoké 15,6, a féltartós termékeké 13,7, a tartósaké 11,6, a nem tartósaké 6,7 százalékkal. 

Mutatja a fogyasztásra gyakorolt állami pénzosztások hatását, hogy a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,2, a közösségi fogyasztásé 0,3 százalékkal nagyobb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,1 százalékkal emelkedett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 7,9 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a II. negyedévben 6,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A gép- és berendezésberuházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint az építési beruházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén jelentősen emelkedett, a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbinál 2,4 százalékkal nagyobb lett. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 6,2 százalékkal bővült