Már válaszokat tudnak adni azokra a kérdésekre, hogy hány orvosra vagy szakdolgozóra van szükség az egészségügyben vagy arra, hogy hány műhibaper zajlik éppen a kórházakban, korábban nem nagyon volt információjuk műhibaperekről, mondta Révész János országos kórházi főigazgató, a Magyar Kórházszövetség XXXVII. kongresszusán Mátraházán. 

Jelenleg Magyarországon nem egységes a hazai kórházi ellátórendszer, nagyon nagy területi különbségek vannak, erről már Balogh Csaba, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főtanácsadója beszélt. Megvizsgálták az orvosok és a szakápolók leterheltségét, több térségben találtak kritikus állapotokat.

Jelenleg azt mérik fel, hogy mi az a minimum létszám, ami szükséges a betegellátáshoz, ez a projekt zajlik jelenleg a Belügyminisztérium égisze alatt. Azt kérték az intézményektől, hogy mondják meg, mi az a humánerőforrás létszám, ami biztosan szükséges ahhoz, hogy minden rájuk bízott feladatot el tudjanak látni. 

Kapcsolódó

Azt az adott kórház tudja megmondani, hogy mekkora a műtő kapacitása, mennyi beteget tud ellátni, ennek ellenére, az is lehet, hogy téves adatokat közölnek az intézmények, mert van, ahol alul vagy felül becsülik a létszámkeretet. 

Úgy fogalmazott a főtanácsadó, hosszú távon kell gondolkodni arról, mekkora a szükséges létszámkeret az intézményekben, mert jelenleg nagyon nagy eltéréseket tapasztalnak.

Jön a Központi Pertámogatási Rendszer (KPTR)

A rendszer nem azért jön létre, hogy pereket nyerjenek, mert vannak perek, melyeket nem is szabad megnyerni. Utóbbi esetben azt kell elérni, hogy ezek a perek el se induljanak, mondta Répássy Árpád, az OKFŐ jogi igazgatója a konferencián. 

A pereket minden esetben megelőzi egy panasz, 2023-ban 1272 panasz érkezett, ezek azok az ügyek, melyek műhiba jogvitákat vagy műhiba pereket is generálhatnak. Összesen 238 esetben kötöttek egyezséget az intézmények, évente 40-50 ügyben történik pert megelőző egyezség kötés, sorolta az adatokat a jogi igazgató.

2024-ben 156 millió forintot, 2023-ban 73 millió forintot fizettek ki egyezségek esetén. 

Jelenleg a peres ügyek háromnegyede az műhiba per, a legérintettebb területek a sebészet, a traumatológia, a sürgősségi ellátás és a szülészet-nőgyógyászat, emelte ki Répássy Árpád.

2022 és 2024 között kártérítésként 1,4-1,6 milliárd körüli összegeket fizettek ki. 2024-ben több mint a duplájára emelkedett a perköltségek kifizetése, 250-350 folyamatban lévő perben érintettek az intézmények.

2024 január elsején 293 folyamatban lévő ügye volt az egészségügyi intézményeknek, ha ezekben bírósági ítélet születne, akkor egy összegben kellene 11 milliárd forintot kifizetni és további tízmilliárd forintot pedig járadékként, de azt viszont már minden évben. Kiemelte: Magyarországon körülbelül 100 bíró foglalkozik egészségügyi perekkel. A kórházi jogvitákkal kapcsolatban az a cél, hogy kössenek jó egyezséget az intézmények. Valamint akár elveszítik a pert, akár megnyerik, tanuljanak belőle. És így - tette hozzá a jogi igazgató - megelőzhető, hogy újabb hiba alakuljon ki az egészségügyi ellátásban.

Az új adatbázisban a Központi Pertámogatási Rendszerben az OKFŐ minden per vagy műhiba kapcsán kialakult egyezséget nyomon tud majd  követni. A projekt pilot jelleggel 2025. május 31-én indul el, tette hozzá a jogi igazgató.

Kevés a centrum, több beavatkozásra lenne szükség

Előadást tartott a konferencián Vesztergom Dóra, az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának volt vezetője is, aki február végén távozott az igazgatóságról. Előadásában elmondta, hogy az elmúlt években letették a meddőségi ellátórendszer alapjait, a kezelések nyomán a nemzetközileg meghatározott kumulatív élveszületési ráta a korábbi 18,5 százalékról 2025-ben várhatóan 20,5 százalékra, jövőre a tervek szerint 24,5 százalékra nő. Világszerte minden hatodik nő és minden hatodik férfi meddő.

Magyarországon évente 30 ezer lombikkal kapcsolatos beavatkozásra lenne szükség, tavaly pedig 17 ezer volt.

Amikor megkapta a feladatot, akkor már a meddőségi ellátások az állami ellátórendszerhez tartoztak. Nagy területi egyenlőtlenségek vannak, egyes régiókban messze vannak a szakambulanciák, valamint humánerőforrás gondok is gondot okoznak. Sok minden változott, kialakították az Európai Unió elvárásainak megfelelő irányelveket, megalkották a jogi feltételeket, és a finanszírozást is ehhez igazították.

Az IVF kezeléseknek köszönhetően 2023-ban 14 155 lombik beavatkozás történt, 2024-ben pedig 17 857. Tavaly az újszülöttek 3,2 százaléka lombik beavatkozásból született, 2023-ban 3,06 százalék, 2021-ben pedig 2,38 százalék, sorolta az adatokat Vesztergom Dóra. 

Az eredmények között említette, hogy a felére csökkent az ikerterhességek száma, ami azért volt fontos, mert ezek a terhességek sokkal nagyobb kockázattal járnak, gyakori a koraszülés, vagy a magzati morbiditás. A daganatos betegek esetében pedig lehetőség van a petesejt lefagyasztásra, mert a kemoterápiás ellátás miatt romolhat később a termékenység. Vesztergom Dóra kiemelte: nagyon nagy az orvoshiány ezen a területen, nem volt megfelelő a szakképzés sem, de idén szeptemberben elindulnak a képzések, így 2028-ra lesz elég szakember ezen a területen is. 

Hangsúlyozta, még több lombikintézetre lenne szükség, még három lombik centrum létrehozását tervezték, amikor még ő vezette az igazgatóságot. Fontos lenne, hogy ne álljanak meg azok a projektek, amiket elkezdett, ezek közé sorolta a petesejt donáció hozzáférhetővé tételét, mert erre nagyon nagy igény van.

Évente 800-zal több gyermek születhetne, a petesejt donációval kapcsolatos javaslatuk már kodifikációs szintig jutott – emelte ki.

A másik fontos dolog pedig a petesejt lefagyasztásának az engedélyezése, erre jelenleg Magyarországon a nőknek nincs lehetősége, csak a férfiaknak, az egyenjogúság szempontjából is fontos lenne, hogy megvalósuljon. 

Pihenő idő fontosabb, mint a fizetés

Több tízezer kolléga hiányzik a szakápolói rendszerből, jelentős a létszámhiány – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a konferencián. 

Nem a fizetés számít a szakdolgozóknak, hanem hogy legyen elég pihenőidő. Nem emberre van szükség a vaságyak mellé, hanem szívre, lélekre és tudás kell a betegeknek. Kampányra lenne szükség, hogy a fiatal generációt megszólítsák. Fontos az ápolói terhek csökkentése is – sorolta a problémákat Balogh Zoltán. A tavaly bevezetett sávos bértáblát pedig felül kell vizsgálni, hogy legyen jövőképe az ápolóknak, életpálya modellekre van szükség, mondta a MESZK elnöke.