Ahogy az borítékolható volt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a 6,5 százalékos alapkamaton. Ugyanúgy, mint a legutóbbi, január végi kamatdöntő ülésén, amikor a kamatszintet szintén érintetlenül hagyták.

A jegybank utoljára szeptemberben mérsékelte – 25 bázisponttal – az irányadó kamatot, így gyakorlatilag 

immár öt hónapja nem nyúltak hozzá a kamatszinthez.

Ez a döntés annak tükrében is érdekes, hogy egyúttal a januári inflációs adatközlésre reagált az MNB. Nem csoda az óvatosság, számos okból ugyanis nagyfokú bizonytalanság övezi a monetáris politikát.

A szűk egy hónappal korábbi kamatdöntő ülést követően Virág Barnabás, a jegybank alelnöke kifejtette a kamatdöntés hátterét. Változott a jegybanki üzenet: eszerint tartósan magas maradhat a kamat – jelentette ki az alelnök. Legutóbb még csak azt hangsúlyozták, hogy szüneteltetni szükséges a kamatcsökkentéseket. Ez a megszólalás egyértelműen forinterősítő.

A jegybank akkori közleményében kiemelte: továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják. 

Továbbra is áll, hogy a kamatcsökkentés gyakorlatilag lekerült az asztalról, mint opció.

MNB: a jövő hónaptól lefordulhat az infláció

A reálbérek emelkedésével párhuzamosan fokozatosan bővülő fogyasztás lehet a magyar növekedés motorja, véli a Magyar Nemzeti Bank. A kamatcsökkentés huzamosabb ideig lekerült a napirendről. Bővebben.

Az elmúlt hónapokban a kamatcsökkentés további szüneteltetését az alábbiak indokolták:

  • geopolitikai feszültségek, 
  • változékony pénzügyi piaci folyamatok,
  • valamint az inflációs kilátásokat övező kockázatok.