Egy pont kivételével a munkavállalók javára módosult júniustól az Mt. A dolgozóknak kedvező változásokat kivétel nélkül annak nyomán vezették be, hogy az Európai Bizottság 2015 elején kötelezettségszegési eljárást indított a kódex miatt, mivel az több ponton sértette az unió munkaidő-irányelvét, valamint egyéb más irányelveket is, amelyek például a munkavállalók kiküldetését és a várandós nőket érintették. Így a mostani változásoknak köszönhetően Magyarország elkerülte az unió vaskos büntetését.

A kormány tavaly októberben tette közzé átfogó módosító javaslatát, amellyel a 2012-ben bevezetett új Munka törvénykönyvén, illetve több más foglalkoztatási jogszabályon változtatott volna - számos könnyítést ígérve a munkavállalóknak. Ahogy a Napi.hu korábban megírta, ezt a parlament honlapjára is kitett javaslatcsomagot végül a kabinet mellőzte, illetve ennek leszűkített, - egy rendelkezést leszámítva - csak az uniós jogharmonizációt szem előtt tartó verzióját bocsátotta tárgyalásra, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tavaszi ülésein.

Arról nincs információ, hogy a korábban közzétett módosítót később újratárgyalják-e.  A kódex mostani átalakítása azonban azt tükrözi, hogy a kormány és a munkáltatói oldal egyelőre nem tartja használható eszköznek a munkaerőhiány enyhítésére, hogy - a kisebb béremeléseken felül - dolgozók számára előnyös lépéseket tegyen.

A "kakukktojás" rendelkezés

Az Mt. módosítása nyomán elvették a kötelező hétvégi pótlékot a készenléti jellegű munkakörökben dolgozóktól. A korábbi szabály szerint őket csak pótlék fejében lehetett szombaton is rendes munkaidőre beosztani, azokon a hétvégéken, amikor vasárnap is szolgálatban kellett lenniük. Ez olyan munkakörökben jelent gyökeres változást, amelyeknél ügyelet helyett csupán készenlétben - vagyis a szokásosnál kevesebb munkával - kell a szombatot tölteni, s másnap, pihenés nélkül kezdeni a vasárnapi műszakot.

A rendelkezés javarészt a MÁV-csoport mintegy tízezer munkavállalóját érinti hátrányosan. Rajtuk kívül viszont csak néhány ezer ember tartozik ebbe a körbe a villamos-, és gázipar egyes vállalatainál - ahol ilyen szisztémában dolgoznak például a portások és a karbantartók.

A pótlék eltörlését egyébként a vasúttársaság javasolta a kormánynak - annak folyományaként, hogy három év alatt elmaradt, több mint 5 milliárd forint nagyságú hétvégi pótlékot kénytelen utólag kifizetni számos ilyen munkarendbe vezényelt dolgozójának - hosszas pereskedések után. A kompenzáció lerovását 2016 végéig ígérik - ám ezt követően már nem lesz szükséges erre áldoznia a MÁV-nak, így igen nagy összeget spórolhat meg.

A pótlék megvonása a MÁV-nál legalább 30 munkakör dolgozóit érinti - köztük a jegyvizsgálókat, forgalomirányítókat, kocsirendezőket és a diszpécsereket. A juttatás, foglalkoztatási csoportonként eltérő nagyságú volt, egyes munkakörökben ugyanakkor három évi átlagban milliós nagyságrendet is kitehetett - számolt be lapunknak Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke. A pótlék nagysága egyenes arányban állt a munkások leterheltségével. Így pont a törvényesnél lényegesen hosszabb ideig műszakban lévő munkavállalók járnak rosszabbul - miközben a munkaerőhiány és a dolgozói túlterheltség, számos beszámoló szerint már a vasút működését veszélyezteti.

Hív a vasút - de hová?

Miközben az év elején 300 szakember hiányáról számoltak be lapunknak az állami vasútnál, addig július elejére már közel 800 fős munkaerőhiányt ismert el, a csaknem 38 ezer főt foglalkoztató MÁV-csoport. A munkaerőhiány oka egyfelől az elvándorlás, másfelől az, hogy a tömegével nyugdíjba vonuló dolgozók helyére nem érkezik megfelelő létszámú utánpótlás. (A VSZ adatai szerint 2019-ig további 4 ezer MÁV-alkalmazott számára esedékes a nyugdíjazás.)

Az akut munkaerőhiány kezelésére - az állásbörzétől a hangosbemondós toborzásig - a MÁV szinte minden kommunikációs eszközt megragad. Az alkalmazottak alapbére ugyanakkor 2016-ban átlagosan 3 százalékkal emelkedett, amely annak tükrében még inkább szerénynek tűnik, hogy a teljes csoport dolgozóinak több, mint a fele a minimálbér és a bruttó 200 ezer forint közötti jövedelmi sávban keresett.

Meleg János szerint ugyanakkor a vasút toborzóeszközei sem alkalmasak arra, hogy a speciális képzettséget igénylő, nehéz munkakörökben-  mint például forgalomirányító, műszerész, mozdonyszerelő - enyhítsék a munkaerőhiányt. Két-három hónap alatt nem lehet forgalmistákat kiképezni, ráadásul a mostani rendszerben óriási a lemorzsolódás: 60 jelentkezőből, átlagosan 2 ember végzi el a tanfolyamokat - érvelt.

A szakemberhiány ellen a béremelés lehetne a fegyver: sejti ezt a MÁV vezetése is, amely, bár a hétvégi pótlék megvonását szorgalmazta, körülbelül egy hónapja mégis a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) fordult, hogy mintegy 30 milliárd forintnyi pluszforráshoz jusson a dolgozói fizetések emelése érdekében.  A kérelem ügyében ezidáig nem volt döntés.

Az Európai Bizottság megnyugodhat

A Munka törvénykönyve további módosításainak részeként a dolgozók javára szigorították a pihenőidő szabályozását. Így amennyiben a munkavállaló számára 11 óránál rövidebb egybefüggő pihenőidőt biztosít a munkáltató, akkor úgynevezett egyenértékű kompenzáló pihenőidőt kell biztosítani. A módosítás rögzíti, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes időtartamának legalább huszonkét órát kell kitennie. Így a heti átlagos munkaidő 7 napos időtartamokkal számolva nem haladhatja meg a 48 órát. (A kormány 2012-es, immár hatályon kívül helyezett módosítása akár átlagosan heti 72 órás időtartamú munkavégzést is jogszerűvé tett.)

A korábbi szabályok szerint a várandós, illetve terhességgel/szüléssel kapcsolatos kezelés alatt álló nő felmondási tilalom alatt állt, feltéve, hogy erről a munkáltatót tájékoztatta. Az új szabályok szerint azonban, ha a kezelés tényéről a dolgozó a felmondást követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor az a tájékoztatás közlése utáni tizenöt napon belül a felmondást írásban visszavonhatja. A tervezet szerint a felmondás és a munkaviszony helyreállítása közötti időtartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, így meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt bérét, egyéb járandóságait és kárát.

Az uniós irányelvek alapján megváltoztatták a kiküldetéses munkavállalás (posting) szabályait is. Ezáltal a hazánkba küldött tagállami állampolgároknak minden esetben részesülnie kell a hazai minimumszabályok (például minimálbér) által nyújtott juttatásokból, akkor is, ha a kiküldött munkavállaló saját államában a juttatás alacsonyabb mértékű. A külföldi munkáltató és a kiküldött dolgozó egyetemlegesen felel a munkavállaló munkabér és járulékfizetési kötelezettségeiért, feltéve, ha a jogosult tisztában volt a külföldi munkáltató mulasztásáról. Az újdonság az egyetemleges felelősség - a munkafeltételekről való tájékoztatás elmulasztása esetén  külföldi munkáltató eddig csak készfizető kezességgel felelt.

A változások között érdemes még megemlíteni, hogy az EU irányelvekkel összhangban bővültek a vezető állású munkavállalókra vonatkozó kötelezően alkalmazandó szabályok köre. Így például a vezető állású munkavállalók munkaszerződése nem térhet el a várandóság és a szülési szabadság szabályaitól, illetve a veszélyeztetett munkavállalókat érintő munka- és pihenőidőre vonatkozó különös rendelkezésektől. Esetükben ezidáig széles körben engedett eltérést a törvény.