Az Allianz biztosítótársaság nagy mintájú felmérésében azt vizsgálta, mik az emberek vágyai, céljai és ezek megvalósítására meddig gyűjtenek, illetve, milyen meghatározó élethelyzetekre készülnek fel, és hogyan.

  • A kutatás eredményei szerint a magyarok leginkább hosszú, tartalmas életre vágynak (11,3 százalék), de ez csak 25 éves kortól válik igazán fontossá számukra.
  • Alapvetően lényeges az egészséges életmód és jó közérzet is (11 százalék), hiszen hosszú életet így érdemes igazán élni.
  • A vágyaink listáján a pénzügyi biztonság összességében a harmadik helyen (10,5 százalék) szerepel, viszont kor és nem viszonylatában ennél előkelőbb helyre kerül.

A 25-40 éveseknek ugyanis az az elsőszámú prioritás, hogy anyagilag megalapozzák a jövőjüket.

  • A nemeket tekintve pedig a férfiaknak fontosabb a pénz (10,3 százalék), mint az egészség (9,4 százalék),
  • a nőknél ez viszont pont fordítva van (egészség: 11,7 százalék kontra pénz: 10,6 százalék).

A lelkieket megelőzik az anyagiak

  • A személyes beteljesülés elérése legfőképp 25 és 40 éves korunk között mozgat minket,
  • az egyensúly és a harmónia megteremtése az élet minden területén pedig 56-64 évesen a legfontosabb számunkra.
  • mély baráti kapcsolatokra 18-24 évesen, illetve 40 éves korunk után vágyunk.

A válaszok alapján a saját otthon a hetedik legnagyobb vágyunk az életben, az életkori sajátosságokból adódóan főként a 18 és 40 éves korosztály számára.

A lakás után jöhet az érzelmi kapcsolat és a család.

Talán nem is gondolnánk, de a férfiak számára fontosabb a szerelem, mint a nőknek. A családalapításon már 18 évesen is sokat gondolkozunk, ám ez összességében csak a lista végén szerepel. A szakmai sikerekre és elismerésekre döntően 41-55 éves kor között fókuszálunk.

Minden második pár elbukna a 2024-es babaváró feltételeinek teljesítésekor

A párok fele nem tudna megfelelni a kedvezményes családi hitel 2024-ben érvénybe lépő, új feltételeknek, mert sokuknál a feleség már 30-on túl van, de még számos kritériumnak kellene eleget tenniük. Bővebben >>>

Autó vs nyugdíj

  • A kitöltők közül korosztálytól függetlenül mindenkinek az általános tartalék képzése a legfontosabb (19,2 százalék);
  • ezt követi az utazás, pihenés (15,9 százalék);
  • majd a lakásvásárlás vagy -felújítás (12,5 százalék).

Érdekes, hogy bár a saját lakás megszerzése a 25-40 évesek számára a második legfontosabb cél, utazásra ez a korosztály mégis szívesebben gyűjt, mint otthonteremtésre.

A Z-generáció számára viszont ugyanannyira fontos félretenni lakásra, mint autóra (13-13 százalék). Az autó nyújtotta mobilitás több szempontból is prioritást élvez, ugyanis

minden válaszadó szívesebben spórol autóra, mint a nyugdíjára (8,2 százalék vs 7,4 százalék),

és csak 56 éves korunk felett kapunk észbe, jellemzően ebben a korcsoportban egyenlítődik ki az egymáshoz viszonyított arány. A megtakarítási célok kapcsán az egészségügyi kiadások is az élmezőnyben szerepelnek (9,7 százalék), ezekre a nyugdíjas korosztály gyűjt leginkább.

Évtizedekig gyűjtögetünk szeretteinkre és magunkra

  • A kutatásban résztvevők visszajelzései alapján a legkevesebb ideig (1-2 év) utazásra és pihenésre gyűjtünk (26,7 százalék);
  • a leghosszabb ideig, több mint 20 évig pedig nyugdíjra;
  • tanulásra jellemzően 1-2 évig, autóra és egészségügyi kiadásokra 2-3 évig spórolunk;
  • a gyerekek jövőjének megalapozására és az idős szülők támogatására 5-10 éven át teszünk félre;
  • az esküvőnkre viszont akár 10-15 évig is;
  • gyerekvállalásra, illetve idősebb korban a gyerekek, unokák támogatására 15-20 éven keresztül takarítunk meg.

A céljaink közül a lakásvásárlásra készülünk fel a legalaposabban (15,4 százalék), ezután pedig

az érettségi vagy a főiskolai/egyetemi diploma megszerzése az a mérföldkő az életünkben, amire a legtöbbet készülünk (14,8 százalék) – többet, mint a családalapításra (10,8 százalék).

Figyelemre méltó az is, hogy a férfiak jobban megfontolják az autóvásárlást, mint a szülővé válást (13,5 százalék vs 7,8 százalék), egy fontos vizsgára (nyelvvizsga, jogosítvány, egyéb szakmai bizonyítványok) pedig többet készülünk, mint a nyugdíjas éveinkre (10,1 százalék vs 8,8 százalék).