Az Európai Bizottság közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-as értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, valamint a vállalkozások és a digitális közszolgáltatások tekintetében.

A friss adatok azt jelzik, hogy bár az EU előrehalad a digitalizáció útján, a fejlődés továbbra sem elegendő ahhoz, hogy Európa utolérje a világelsőket és csökkentse a tagállamok közötti különbségeket, jóllehet a tavalyi év során kis mértékben - 36-ról 34 pontra - szűkült a digitálisan legfejlettebb és legfejletlenebb tagállamok közötti különbség.

Kapcsolódó

A DESI 2018-as adatai alapján Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést, e tagállamok globálisan is élen járnak a digitalizáció terén. Ezeket az országokat Luxemburg, Írország, az Egyesült Királyság, Belgium és Észtország követi. A bizottság szerint Írország, Ciprus és Spanyolország lépett a legnagyobbat előre (több mint 15 ponttal) az elmúlt négy év folyamán. Más uniós országoknak azonban még mindig hosszú utat kell megtenniük, továbbá az egész EU-nak javulnia kell ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. A bizottság szerint ezek az eredmények csak méginkább alátámasztják a digitális egységes piac gyors kiépítésének szükségességét és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások megvalósítását.

Forrás: Európai Bizottság

 

Egyet vissza

Magyarország összpontszáma alapján a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll 46,5 ponttal. Tavaly az ország 44,2 pontot ért el, ami akkor a 22. helyre volt elég. Az uniós átlag a 2017-es 50,8 pontról 54 pontra emelkedett 2018-ban. Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország az elmúlt néhány évben összességében átlagos ütemben fejlődött a digitalizáció tekintetében, de a gyengén teljesítő országok csoportjába tartozik Romániáva, Görögországgal, Bulgáriával, Olaszországgal, Lengyelországgal, Horvátországgal Ciprussal és Szlovákiával együtt.

Amiben jók vagyunk

Magyarország viszonylag jól teljesít a hálózati összekapcsoltság területén, ahol 61,7 ponttal a 18. helyen áll a tagállamok között, kissé elmaradva az uniós átlagtól. Ebben a kategóriában nem változott az ország helyezése.

A jelentés szerint nagy előrelépés történt a vezetékes széles sáv igénybevétele tekintetében, ahol 72-ről 78 százalékra százalékra emelkedett az arány, meghaladva ezzel a 75 százalékos uniós átlagot. A háztartások majdnem fele (49 százalék) legalább 30 Mbps sebességű szolgáltatásra fizet elő, szemben a 33 százalékos uniós átlaggal. Ezenkívül Magyarország az átlagnál sokkal eredményesebb a szupergyors hálózati összekapcsoltságot illetően, ami elsősorban a kábelhálózatok széles körű elterjedtségének tulajdonítható: a lefedettség 74 százalékos, szemben az 58 százalékos uniós átlaggal, míg az igénybevétel 29,8 százalék, szemben az EU-s 15,4 százalékkal.

Gyászosan állunk mobil szélessávban

A mobil szélessávú lefedettség viszont nem növekszik és a mobil széles sáv igénybevétele a legalacsonyabb, 100 főre jutó 49 előfizetéssel az EU egészére mért 90 előfizetéshez képest. Ennek magyarázata a bizottság feltételezése szerint az lehet, hogy a mobiltelefon-használók által fizetett díjak tartósan a legmagasabbak közé tartoznak Európába, miközben a vezetékes szélessáv-árindex megközelíti az uniós átlagot.

Nagyratörő kormányzati tervek és a valóság

A jelentés megemlíti a magyar kormány nagyra törő terveit - egyebek mellett a Szupergyors Internet Programot (SZIP), melynek célja, hogy 2018 végére az ország egész területét lefedjék legalább 30 Mbps-os sebességet bizotsító, újgenerációs NGA-hálózatokkal, a Digitális Jólét Program keretében létrejött 5G-koalíciót, melynek célja, hogy Magyarország azon országok között legyen, amelyek a világon bevezetik az 5G-t, vagy az internet áfacsökkentést -, amelyek mind azt céloznák, hogy növekedjen a szélessávú lefedettség és annak igénybevétele.

Csakhogy a bizottság több olyan tényezőt is említ, ami ezen kezdeményezések hatását mérsékelheti. Ilyen egyebek melllett, hogy az utóbbi években széles körben vetettek ki adót és különböző terheket a magyarországi távközlési ágazatra, ami korlátozhatja a távközlési szolgáltatók beruházási képességét, illetve úgy tűnik, hogy csökkent a mobil széles sáv piacán az árverseny.

Az elmúlt évek során a nagykereskedelmi piac szabályozásának korábban történő felülvizsgálatával javítani lehetett volna a beruházások és a verseny feltételeinek kiszámíthatóságán - teszi hozzá a brüsszeli testület jelentése.

Forrás: Európai Bizottság

Jók vagyunk internethasználatban

Az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot (12. hely, ami megegyezik a tavalyival). A magyar internethasználók 84 százaléka használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban (uniós átlag: 65 százalék), 85 százalékuk olvas online híreket, szemben a 72 százalékos EU-átlaggal és 59 százalékuk bonyolít le videohívásokat az uniós 46 százalékos átlaghoz képest.

Az online tranzakciós szolgáltatások igénybevételével azonban továbbra is hadi lábon állnak a magyarok: az internetfelhasználóknak csak 49 százaléka használ e-bankolási és e-kereskedelmi szolgáltatásokat az uniós 61, illetve 68 százalékos arányával szemben.

Fájóan hiányoznak a digitális alapkészségek

A humán tőke területén Magyarország eredménye messze elmarad az átlagtól: 48 ponttal a 21. helyen áll a tagállamok között, szemben az 56,5 százalékos uniós átlaggal. Ezen a téren ráadásul még vissza is csúszott Magyarország a tavalyi 18. helyről.

Ennek oka az EB jelentése szerint, hogy a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel (és ez az arány nem javul!), és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika (STEM) területén végzett hallgatók száma.

Nagyon távol az uniós átlagtól is

Bár az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, Magyarország még mindig jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a magyar vállalkozások pedig még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket. Az idei 25. helyezés ezen a területen a pontszámban elért javulás ellenére mégis egyhelyes visszacsúszást eredményezett a tagállami rangsorban.

Magyarországon a vállalkozások riasztóan alacsony aránya oszt meg információkat elektronikus formában (14 százalék szemben az uniós 34 százalékkal). Bár a közösségi média, elektronikus számlázás és felhőalapú szolgáltatások használata növekedett, Magyarországnak nem sikerült csökkentenie lemaradását az EU-val szemben.

Ugyanez jellemző az e-kereskedelemre: a kkv-k csupán 12,5 százaléka végez online értékesítést, ami enyhe növekedést mutat az előző évhez képest, de nem éri el a 17,2 százalékos uniós átlagot.

Ahhoz, hogy a vállalkozások jobban integrálják a digitális technológiákat, a  digitális készségek javítása létfontosságú - jegyzi meg az Európai Bizottság Magyarországról szóló jelentése.

Már nem vagyunk utolsók a digitális közszolgáltatásokban

A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet is, hiszen ezen a téren Magyarország tavaly a 28. volt szemben az idei 27. helyezéssel, azonban hazánk továbbra is az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen.

Ez a terület továbbra is az egyik legnagyobb kihívások közé tartozik. Magyarország a 23. helyet foglalja el az adatok közigazgatási rendszerek közötti, a polgárok életének megkönnyítését szolgáló újbóli felhasználása (űrlapok automatikus kitöltése) terén, és 25. a szolgáltatások kiépítettsége (teljes körű online ügyintézés) tekintetében.

Tavaly az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya 45 százalékon állt, szemben az 58 százalékos uniós átlaggal. A nyílt hozzáférésű adatok tekintetében Magyarország 5 százalékponttal javította eredményét, de még így is csak 48 százalékos arányt tud felmutatni a 73 százalékos uniós átlaggal szembeni.

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatások használata is valamelyest emelkedett, de még így is csak 7 százalékon áll az uniós 18 százalékos átlaggal szemben.

A kép forrása: Shutterstock.