Több mint 3 millióra nőtt az Európai Unióban 2022-ben eladott hőszivattyúk száma, ami 38 százalékos növekedésnek felel meg – ismertette Thomas Nowak, az Európai Hőszivattyú Szövetség főtitkára Budapesten, a Magyar Hőszivattyú Szövetség konferenciáján a tavalyi év eredményét.

Az Európai Unióban telepített mintegy 20 millió hőszivattyú közel 15 százalékát tavaly értékesítették, és a 2022-es 38 százalékos értékesítési növekedés magasabb, mint az előző, 2021-es év 34 százalékos bővülése.

Összességében az elmúlt két évben közel duplájára emelkedett az eladott hőszivattyúk száma Európában.

A hőszivattyúk felét három országban vették

A hőszivattyúk közel felét három országban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban értékesítették, ezért számos helyen immár nem lehet azonnal készülékhez jutni, a megnövekedett igények miatt akár több hónapot is kell várni egy-egy berendezésre.

  • A legnagyobb értékesítés-növekedést 124 százalékkal Belgium könyvelheti el,
  • de Csehországban is 106 százalékkal,
  • Lengyelországban pedig 94 százalékkal több hőszivattyút adtak el, mint egy évvel korábban.
  • A legtöbb készüléket – mintegy 600 000 hőszivattyút – Franciaországban értékesítettek.

A hőszivattyúk környezetre gyakorolt pozitív hatása

Tavaly eladott 3 millió hőszivattyú becslések szerint mintegy 40 terawattóra fosszilisenergia-megtakarítást jelent és közel 8 Mt szén-dioxid-kibocsátástól mentesíti a légkört. További előny, hogy a hőszivattyúk az energiatermelési völgyidőszakban is működhetnek, így kevésbé terhelik az elektromos hálózatot.

A hőszivattyúk európai elterjedése az 1000 háztartásra jutó eladott hőszivattyúk száma szerint

  • Finnországban (69), Norvégiában (62) és Svédországban (39) a legmagasabb,
  • míg a kontinens többi országában ez az arány inkább 10 és 20 közé esik.

Vége a kedvezményes H tarifás fűtési idénynek, ajánlatos átgondolni az áramhasználatot

A klímaváltozás beköszönte előtt, amikor még voltak jellegükben értelmezhetően elkülönülő évszakok, létezett értelmezhető fűtési szezon is, amihez többé-kevésbé csakugyan alkalmazkodni lehetett. A fűtési idény azonban manapság bajosan követhető, hiszen késő ősszel is vannak meleg időszakok, illetve a tavasz derekán is bőven akadnak hidegebb nappalok, éjszakák. Az elektromos hálózat bűvös „H” tarifája azonban létezik, és szigorúan alkalmazkodik a naptári napokhoz, ami konkrétan azt jelenti, hogy április 15-én megszűnt az idény jelleggel működő kedvezményes hőszivattyús fűtési lehetőség. Bővebben>>>

Az unió célja megduplázni a hőszivattyúk számát

A RepowerEU programban az unión belül a hőszivattyúk biztosítják az ingatlanok 15 százalékának fűtését.

A főtitkár szerint az Unió céljainak eléréséhez 2025-ig meg kell duplázni a jelenlegi hőszivattyúk számát, majd 2029-ig ismét kétszeresére kell növelni a hőszivattyúk állományát – ebbe pedig beletartoznak a levegő-levegő hőszivattyúk, vagyis a hűtő-fűtő klímák is.

A RepowerEU céljainak elérése érdekében 2030-ra a Szövetség szerint 60 millióra kellene növelni a kontinensen működő hőszivattyúk számát.

Több ország betiltotta a gázkazánokat

A fosszilis energiahordozóktól történő elszakadás már jelenleg is több uniós országban a gázkazánok tiltásához vezetett.

Ausztriában 2023 januárjától új építésű ingatlanoknál tilos gázkazán beépítése, akárcsak Franciaországban, ahol ráadásul már tavaly betiltották az olajkazánok használatát minden épületben.

Németországban 2024 januárjától a megújuló forrásból származó fűtés arányát 65 százallékra kell emelni.

Jelentős gazdasági potenciál

Thomas Nowak szerint az iparági becslések szerint az ingatlanállomány 20 százalék-át kitevő új építések esetében már tervezéskor hőszivattyú alkalmazásával lehet számolni, másik 40 százalékot kitevő ingatlanok esetében felújításkor gyakorlatilag nagyobb átalakítás nélkül lehet telepíteni a hőszivattyút.

A technológia fejlődésével – a mai hőszivattyúk könnyedén tudnak 55 fokos fűtési vizet előállítani – az épületállomány maradék 40 százalékánál is egyre több helyen komolyabb felújítás nélkül lehet hőszivattyút beépíteni – például a radiátoros rendszereknél.

A hőszivattyúk nem csupán a karbonsemlegesség eléréshez nyújtanak jelentős segítséget, hanem gazdaságilag is jelentős potenciált képviselnek.

  • Európában 170 helyszínen folyik hőszivattyúgyártás, összesítve mintegy 14,5 milliárd euró értékű forgalmat generálva, ami 1,7 milliárd euró ÁFA-bevételt jelent az országok számára.
  • A hőszivattyúgyártók – például a Daikin, Viessmann, Stiebel-Eltron, Bosch, Panasonic – bejelentései alapján 2025-ig legalább 5 milliárd eurót fognak beruházásra – elsősorban a gyártási kapacitás bővítésére – fordítani.

A magyar hőszivattyúpiac fejlődése az európai élmezőnyben

  • Magyarországon tavaly 100 százalékkal nőtt a levegő-víz hőszivattyúk értékesítése, ami a becslések szerint mintegy 15 000 készüléket jelent.
  • Mintegy 50 vállalat foglalkozik hőszivattyúk importjával, de több magyar cégnél is zajlanak technológiai fejlesztések.

A fogyasztók – a lakosság és a középületek is – egyszerre kerültek bajba a magas gázárak miatt, a megoldás pedig a hűtés-fűtés és a melegvíz-előállítás során az elektrifikáció lesz, amely nem csupán hatékony, hanem környezetbarát megoldás is, hiszen csökkenti a lokális szén-dioxid-kibocsátást.

A mai vizes hőszivattyús készülékek nem csupán az új építéseknél jelenthetnek megoldást, hanem a felújításoknál is alkalmazhatók.

„Az igényeket jól mutatja, hogy 37 000 lakossági igénylés érkezett a hőszivattyúkra szabott H-tarifára 2021-ben, 2022-ben ez becslésünk szerint jelentősen magasabb szám lesz” – mondta nyitóelőadásában Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke

Magyarországon jelentős potenciálja van a hőszivattyúknak, hiszen még mindig közel 3 millió gázkonvektor üzemel az országban, amely nem hatékony fűtési megoldás, és kiemelkedően magas a károsanyag-kibocsátása.

„A piacon ma jelentős szakemberhiány tapasztalható. A képzés azért is fontos, hogy ezeket a modern készülékeket minőségi szolgáltatással lehessen telepíteni, illetve karbantartani” – tette hozzá Kiss Pál.