A Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció egyik legfontosabb gazdasági eredménye és diplomáciai sikere, hogy sikerült elérniük, az OECD-országok mindegyike partner abban, hogy bevezessenek egy globális társasági minimumadót. Az egységes rendszer küszöbértéke 15 százalék volt már szinte az első tárgyalt változatoktól kezdve, de azóta még tovább sikerült csiszolni a számítást: elsősorban azon multinacionális vállalatokra vonatkozik az új küszöbérték, amelyek árbevétele a 750 millió eurót meghaladja, ugyanakkor a résztvevő országok dönthetnek úgy is, hogy az új szabályozást azon – az adott országban székhellyel rendelkező - nagyvállalatokra is kiterjesztik, amelyek adóbevétele ezt nem éri el.

A javaslat sok szempontból izgalmas Magyarország számára, mivel a nominális társasági adó pusztán 9 százalék, ami az egész EU-ban az egyik legalacsonyabb. Vagyis papíron az emelés akár 6 százalékos adónövekedést is jelenthet a nagyobb cégeknek, de azt kilobbizta a nemzetközi fórumokon a Pénzügyminisztérium, hogy a helyi iparűzési adót (hipa) - amely világszinten is egyedinek számít - az adóalapból le lehessen vonni. A globális tao-minimum ugyanis effektív számítással dolgozik, vagyis az adókedvezményekkel együtt fizetett társasági adónak kell 15 százaléknak lennie.

Kapcsolódó

A rendszert 2023-as bevezetéséig még több ponton finomíthatják. Itt jön képbe egy új EU-s szándék: már készül egy uniós irányelv, amely szerint 2023-tól a helyi kormányok szedhetik be a külföldi leányvállalatok minimumadóját. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy az anyacég székhelye szerint illetékes országnak kell majd utalni - értesült a Szabad Euróba.

Ez azt jelenthetné a gyakorlatban, hogy a Magyarországon jelen lévő két-háromezer külföldi vállalat a hazai költségvetést fogja gazdagítani a befizetéseivel. Alapvetően a már fent említett új rendszer azt jelentené, hogy a most a hipával 11 százalékot fizető érintett cégeknek további 4 százaléknyi összeget kellene a költségvetésbe fizetniük. Legalábbis papírforma szerint: különböző adókedvezmények révén a legtöbb cég most 5-5,5 százaléknyi taót fizet, a hipa pedig a legtöbbször 2 százalék, vagyis 7,5-8 százalékpont különbséget kellene kifizetni - az EU-s terv szerint - akár a helyi költségvetésbe. 

Paolo Gentiloni EU-s gazdasági biztos, Paschal Donohoe, az eurócsoport elnöke, David Malpass, a Világbank elnöke, Daniele Franco olasz pénzügyminiszter, Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter és Chrystia Freeland brit pénzügyminiszter szerint csak ez passzolna az csak az uniós jogrendbe.

Az EU is megkavarja a tao-szabályokat

Ahogy arról a Szabad Európa ír, az Európai Bíróság korábbi, ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó döntései szerint csak nagyon indokolt esetben – például olyankor, ha valós tevékenységet egyértelműen nem folytató vállalkozásról van szó – szedheti be a vállalat székhelye szerint illetékes adóhivatal egy más országban működő leánycégtől a társasági adót. Normál esetben helyben adóznak a vállalatok. Ezt a szabályt - mint a portálnak Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvédi iroda adójogásza elmondta - Magyarország régen bevezette. A szakember szerint célját tekintve a CFC nagyon hasonlít a globális minimumadóhoz.

„Az a lényege, hogy az adót abban az országban fizessék meg, ahol a vállalkozás ténylegesen kifejti a tevékenységét” – magyarázta Gondi, aki szerint a ténylegesen fizetendő adót egy összetett modell alapján számolják ki, hogy az anyacég ne tudja a leányon keresztül optimalizálni adófizetési kötelezettségét.

A kormány addig hagyja az adókedvezményeket, amíg lehet

Magyar szempontból ez növelheti az adóbevételeket, de az Orbán-kormány vélhetően ebből engedni fog: a multikat eddig adókedvezményekkel és támogatásokkal idecsábító politikája szinte biztosan kihasználja majd, hogy a globális tao esetében az első tíz évben – fokozatosan csökkentve a kedvezményt – tíz százalékban beszámíthatják a bértömeget és nyolc százalékban a tárgyi eszközöket az adóalapba a nagy cégek. A tizedik évtől kezdve a beszámítható összeg a bértömeg és a tárgyi eszközök öt százalékára csökken.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára korábban azt mondta, hogy a mostani magyar adószabályok mellett néhány tízmilliárd forintos bevételt jelenthet a költségvetés számára.

Viszont megkavarja az effektív-kulcs a számításokat: mivel a legtöbb most csak 7-7,5 százalékot fizet a hipával együtt, ami magasabb kedvezményt mutat, minthogy a bértömeg és a tényleges termelés 10 százalékot vihet le az adóalapból legfeljebb.

A Napi.hu számításai alapján ez azt jelenti, hogy egy 750 millió eurós (nagyjából 275 milliárd forintos) árbevételű cég adóterhei eddig úgy álltak össze, hogy 15,125 milliárd forint taót fizetett be (5,5 százalékos effektív kulccsal), valamint 5,5 milliárd hipát fizettek az önkormányzatoknak, akkor összesen 20,625 milliárd forint volt az adóterhük (nem számítva a nem egyetemes tételeket, mint az innovációs illeték, vagy a környezetszennyezési adók). Ugyanez a cég viszont most legfeljebb csak 17,5-18 milliárd forintra csökkentheti a befizetését az első évben a bértömeg és a tárgyi eszközökre vonatkozó tervezett szabályok értelmében.