Varga Mihály pénzügyminiszter június derekán részletesen kifejtette az Indexnek, hogy „év végén a helyzet kedvezőbb lesz annál, mint hogy 4,5 százalékos hiánnyal zárjunk, hiszen egy olyan költségvetési pályán vagyunk, amelynél tartható a hiánycél". Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság döntései alapján várhatóan hét országgal szemben indul túlzottdeficit-eljárás, és ezek között Magyarország is megtalálható.

Majd később az is kiderült, hogy 107,8 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés júniusban – a Pénzügyminisztérium jelentése alapján. Ez az érték az elmúlt 22 év legkedvezőbb hatodik havi mutatójának számít. Az év első felét az államháztartás összesen több mint 2656 milliárd forintos hiánnyal zárta. A központi költségvetés 2640 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig csaknem 162 milliárd forintos hiányt könyvelhettek el, míg az elkülönített állami pénzalapok közel 146 milliárd forintos többletet termeltek.

Kapcsolódó

A Pénzügyminisztérium az adatokkal kapcsolatban az hangsúlyozta, hogy június végéig több mint 2009 milliárd forintot fordítottak kamatok kifizetésére, amely 649 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A kifizetések idei megugrása azzal magyarázható, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben volt esedékes.

Több ország ellen is túlzottdeficit-eljárás indul

„Az év elején a magas kamatkiadások, illetve a vártnál alacsonyabb adóbevételek miatt jelentős költségvetési hiány keletkezett, összesen 2 321,4 milliárd forintot tett ki. A második negyedévben némileg konszolidálódott a helyzet, az áfabevételek növekedni kezdtek, de az első félévben a teljes éves előirányzat mindössze 41 százalékát tették ki" – így értékelte a költségvetés jelenlegi helyzetét az Economx megkeresésére Varga Zoltán Equilor senior elemzője.

Kép: Economx

A második félévben kulcsfontosságú lesz a belső fogyasztás alakulása, mely már mutat némi élénkülést, ugyanakkor az elemzők szerint ennél dinamikusabb növekedésre lehet szükség, hogy további módosítások nélkül sikerüljön elérni a költségvetési hiánycélt.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a kiskereskedelmi forgalom – ami talán a fogyasztás leghatékonyabb mutatója – májusban az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,6 százalékkal nőtt, viszont az előző hónaphoz képest lényegében változatlan maradt.

A fogyasztás azért fontos a költségvetés szempontjából, mert a magyar adórendszer erre fókuszál. Minél több a fogyasztás, annál magasabb bevételekkel számolhat a kormány.

„Amennyiben a belső fogyasztás élénkülése nyomán az adóbevételek a második félévben elkezdenek dinamikusabban növekedni, várhatóan nem lesz szükség a 4,5 százalékos hiánycél további módosítására, a nemrég bejelentett adó- és illetékemelések, illetve az állami beruházások visszavágása közelebb hozta a célok elérését. Esetleges kismértékű módosításra akkor kerülhet sor az év utolsó hónapjaiban, amennyiben a GDP-növekedés nem éri el a kormány várakozását, mely 2,5 százalékos” – összegezte lapunknak Varga Zoltán.

Az elemző arra is emlékeztetett, az éven belül halmozódó államháztartási hiány alakulása az idei évben nagyjából egybecseng a 2022- es és a 2023-as évvel, amikor elsősorban az energiaszámlán elszenvedett veszteség növelte a hiányt. Az Európai Unió tagállamai közül több ellen is túlzottdeficit-eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság, Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország ellen. Ezekben a tagállamokban szintén 4-6 százalék között alakulhat az idei évi hiány. A többi tagállam valószínűleg teljesíteni tudja az előírásokat.

Bőven vannak még kérdések

Az Equilor szerint halvány jelei már mutatkoznak a javulásnak, de továbbra is számos kockázatot lehet azonosítani, többek között a belső fogyasztás körül, illetve az akkumulátorok iránti kereslet globális visszaesése is lefelé mutató növekedési kockázat. Az idei év első öt hónapjában mindössze 2,4 százalékkal nőttek az akkumulátoros járművek eladásai a régióban.

Ennek Magyarországon is meg lett hatása: májusban a 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 18,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 32, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 12 százalékkal visszaesett.

A kiadási oldalt a kormány megfelelően tudja kontrollálni, ez csak abban az esetben változna, ha az energiaárak ismét elszabadulnának. A kérdőjelek többsége a bevételi oldalon van


– összegezte az Economx megkeresésére Varga Zoltán Equilor senior elemzője, aki hozzátette, érdemes még kitérni a német gazdaság helyzetére, mely jelentősen befolyásolja Magyarország exportbevételeit és a GDP-növekedését.

Kép: Economx

A német ipari termelés volumenének alakulása rendre negatív meglepetést okoz, áprilisban és májusban is visszaesést mértek havi bázison, éves összehasonlításban pedig 6,7 százalékos volt a csökkenés az előző hónapban. “Az egyfajta előrejelző indikátorként működő gyáripari megrendelések is folyamatosan csökkennek, itt 8,6 százalékos esést mutattak ki májusban a tavalyi év azonos időszakához képest. Egyelőre tehát nem látszik a pozitív fordulat a külpiacokon, mely érdemben tudná javítani a hazai növekedési kilátásokat a következő negyedévekre” – mondta Varga Zoltán.

Így zárásként szintén érdemes felidézni Varga Mihály korábbi szavait. A tárcavezető korábban leszögezte, a gazdaság exportképessége miatt érdemes most a külső környezetre figyelni: „A legnagyobb bizonytalanságot a német gazdaság jelenti. A német gazdasági szakértők és politikusok szerint is a második világháborút követő modell került most válságba, ami az elmúlt évtizedekben Európát húzta. A G7 országainak adatai szerint Németországban dolgoznak a legkevesebbet, Ázsiában és Amerikában jóval több munkaórát dolgoznak.”

A pénzügyminiszter szerint, bár látni néhány optimizmusra adó jelet, Németország problémáihoz társul az a technológiai váltás, ami az autóipart érinti, és erre a komplex feladatra a németek még nem tudtak igazán választ adni. Varga Mihály szerint folyamatos feladat, hogy Magyarország versenyképessége a német gazdaságtól függetlenül is javulni tudjon. „A magyar kormány mostani javaslatai a gazdaság több lábon állását és versenykésességet is javítani tudják.”

Eljárás Magyarország ellen: Brüsszel beavatkozik a költségvetési hiányba

Az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is megindította deficit-eljárását a kirívóan magas államháztartási hiánnyal rendelkező tagállamok, köztük Magyarország ellen.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.