A magyar gazdaság várhatóan 2018-ban újabb erőteljesen nő, az IMF előrejelzése szerint a GDP 4 százalékkal bővülhet - a tavalyihoz hasonlóan. A gazdasági növekedést továbbra is támogatja az erőteljes lakossági fogyasztásbővülés és az EU-támogatások folyósítása.

A kibocsátás rés (vagyis a tényleges és a potenciális GDP közötti különbség) eltűnt. Így a rendelkezésre álló termelési tényezőket (munka, tőke, valamint egyéb tényezők) jelenleg optimális módon, az inflációt változatlanul hagyva használják ki. A szakértők viszont azt várják, hogy középtávon ez pozitív irányba mozdulhat el, vagyis a lehetséges növekedési adatok felülmúlják majd a ténylegest, amely szükséges a gazdasági növekedés fenntartásához és az infláció növeléséhez.

Az éves felülvizsgálatot készítő IMF-szakértők arra számítanak, hogy 2019-től a növekedés fokozatosan lassul - alapvetően az uniós források felhasználásának visszaesése miatt. Ez pedig csak akkor kerülhető el, ha jelentős strukturális reformokat hajt végre az Orbán-kormány - a termelékenység javítása érdekében.

Figyelmeztetnek a kibontakozó kereskedelmi háború és a szigorodó globális finanszírozási helyzet miatt is. Ráadásul strukturális reformok hiányában az erős hazai kereslet az import gyors növekedését és a folyó fizetési mérleg többletének szűkülését eredményezheti. Az eszközárak és a bérek emelkedtek. Továbbá a fogyasztói infláció májusban 2,8 százalékra emelkedett, nagyrészt az energiaárak miatt. Külön kiemelik, hogy közel az MNB 3 százalékos inflációs célja.

Elszállt a hiány, ebből baj lesz

A 2018-as áht-hiány a GDP 2,4 százaléka lehet, ez mintegy fél százalékponttal több a 2017-esnél. Az erős ciklikus helyzet és a kamatkiadások miatt az elsődleges egyenleg romlása nagyobb is lehet. A 2019-es költségvetés egy fontos lépés a helyes irányba: fontos, hogy visszavágják a kiadási oldalt, amely a prociklikus helyzet semlegesítését eredményezheti. A Valutaalap szakértői helyeslik, hogy a költségvetésbe a GDP 1,8 százalékát kitevő általános hiányt céloznak meg.

Úgy látják, hogy ezt az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások, a szociális transzferek és a kamatfizetések csökkentésével lehet elérni. E megtakarítások ellensúlyozzák a tb-járulékok tervezett csökkentését.

Viszont az IMF-nél vitatják, hogy az 1,8 százalékos deficit elérhető: a GDP-növekedése 2019-ben kisebb, mint a költségvetés kiadási oldaláé, így ők a teljes költségvetési hiányt a GDP nagyjából 2 százalékára lövik be.

Kopogtat egy válság és nem vagyunk felkészülve

A megnövekedett kockázatok miatt kívánatos lenne a prociklikus fiskális hozzáállás gyengítése, valamint lenne az államadósság csökkentésének gyorsítása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az IMF szakpolitikai változtatásokat sürget, amelyek kiegyensúlyozása enyhítené a nyomást a monetáris politikán is.

A Valutaalap szerint növekedésösztönző lépésekre van szükség, amelyek jó része adócsökkentést jelentene. Azt javasolják, hogy 2018 második felétől fokozatosan vezessék ki a még meglévő különadókat, de javasolják az adóalap kiszélesítését, valamint az adózási rendszer egyszerűsítését.

Elengedhetetlen az adóbevételek növelése is. Javasolják például az ingatlanadó bevezetését, amely itthon kifejezetten alacsony a többi országhoz képest, vagyis van még benne mozgástér. Az új teherből szerintük a helyi önkormányzatok fedezhetnék az egészségügyre, az oktatásra és az infrastruktúrára fordított kiadásaikat, valamint a kiszolgáltatott csoportok védelmére is több forrásuk jutna.

Az IMF szerint kiadási oldalon is vágni kellene, erre a közigazgatás reformjában látnak lehetőséget, például a bérkiadások csökkentésével, amely létszámcsökkentést jelenthet. Szerintük ugyanis a kisebb létszám elősegítené az állami fizetések versenyképességét, valamint javítana a közszolgáltatások minőségén.

A kormány egy fontos programpontját, a rezsicsökkentést is kikezdik: a szabályozott áruszolgáltatások eltörlését javasolják, amely lényegében a hatósági áras rendszert jelenti. Helyette azt javasolják, hogy az általános, mindenkinek járó rendszer helyett inkább célzottan támogassák a szegényeket, amely hatékonyabb és olcsóbb megoldást jelenthetne.

Matolcsyéktól is lépéseket várnak

Ha az infláció fenntarthatóan közeledik a toleranciasáv felső feléhez (3 plusz/mínusz 1 százalék), a monetáris politikai ösztönzést fokozatosan fel kell hagyni az IMF szerint. Üdvözlik, hogy az MNB a legutóbbi kamatdöntő ülése után azt kommunikálta, hogy az inflációs cél elérése érdekében hajlandó szigorítani is. Viszont a növekvő inflációs nyomás és a csökkenő folyó fizetési mérleg többlete a belföldi kereslet felgyorsulására utal, ami monetáris szigorításért kiállt - véli az IMF.

A bankszektor összességében nyereséges, kellően likvid és jól kapitalizált. A magánszektorhoz, köztük a kis- és középvállalkozásokhoz nyújtott banki hitelezés egyre nő, amelyet pozitívnak tartanak. Ahogy azt is, hogy a nemteljesítő hitelek tovább csökkentek köszönhetően ezek értékesítésének, valamint a jobb adósságszolgálat miatt. Üdvözlik az MNB által az uniós követelményeknek megfelelő felügyeleti gyakorlatok és iránymutatások folyamatos fejlesztését.

Az MNB becslései nem utalnak az ingatlanárak jelentős túlárazására. Ráadásul a háztartások adóssága a GDP százalékában viszonylag alacsony az EU-s társakhoz képest, és szinte teljesen helyi pénznemben denominált. Az MNB azonban elővigyázatosan szigorította a makroprudenciális szabályokat a kockázatok csökkentése és a fix kamatozású jelzáloghitelezés ösztönzése érdekében. A IMF szakértői most azt javasolják, hogy fokozatosan vezessék ki az olyan kedvezményeket, mint az új építésű lakások kedvezményes áfakulcsa.

A termelékenység javítása a strukturális reformok révén kulcsfontosságú a konvergencia és a magasabb életszínvonal eléréséhez. Üdvözöljük a Versenyképességi Tanács létrehozását és az üzleti környezet javítását célzó egyes ajánlások végrehajtását - írják a jelentésben. További lépéseket javasolnak a kormánynak, így például a korrupció elleni fokozottabb fellépést. De ismét lándzsát törnek a bürokráciacsökkentés mellett is, és ajánlják a befektetések ösztönzésére a szabályozási környezet egyszerűsítését is.

Örül a Pénzügyminisztérium a jelentésnek

Magyarország makrogazdasági helyzetét stabilnak, a 2018-as növekedést erősnek, a 2019-es költségvetési tervet pedig megnyugtatónak értékelték a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői.

Az egyeztetések lezárásaként készült zárónyilatkozat szerint a magyar gazdaság előtt álló egyik kihívás jelenleg a versenyképesség további erősítése, valamint a globális értékláncokban való feljebb lépés. A jelentésben az IMF hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások termelékenységét javító intézkedések fontosságát. A delegáció a januári látogatást követően ismét találkozott a Nemzeti Versenyképességi Tanács képviselőivel. A magyar kormány álláspontja szerint már megkezdődött a versenyképességi fordulat Magyarországon, ezt támasztják alá a gazdasági szereplők értékelései, a makrogazdasági eredmények, hitelminősítői vélemények, illetve a nemzetközi versenyképességi rangsorok is. Magyarország versenyképességének további erősítésében kiemelt szerep jut a kis- és középvállalkozásoknak, ennek érdekében a kormány az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) szorosan együttműködve dolgozza ki a 2013-ban elfogadott kkv-stratégia megújított tervezetét, kifejezetten a magyar körülmények, szabályozási környezet és a vállalati sajátosságok figyelembevételével - értékelte az IMF jelentését a Pénzügyminisztérium a kormány honlapján megjelent közleményében.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.